A Horthy-rendszerben (1919–1944) tartott magyarországi országgyűlési választások (korabeli hivatalos elnevezésén nemzetgyűlési választások) részben nyílt, részben titkos rendszerben zajlottak, közös jellemzőjük pedig a választójog folyamatos változtatása volt a szélsőséges (elsősorban szélsőjobboldali, fajvédő) pártok, elemek kiszorítása érdekében. Ennek folyományaként az összes választást az Egységes Párt, illetve annak utódjai (Nemzeti Egység Pártja 1932-1938 között, majd Magyar Élet Pártja) nyerték.

A Horthy-rendszert megelőző Tanácsköztársaság választási törvénye a lakosság 57%-ának adott szavazójogot, számos túlkapása ellenére komoly előrelépés volt egy demokratikusabb választási rendszer elterjesztése felé. Minden 18. életévét betöltött állampolgár választhatott, nemre való tekintet nélkül. Tehát ekkor szavazhattak először a nők, a 18 és 24 év közöttiek, az ipari- és agrárproletariátus nagy része. A Tanácsköztársaság bukását követően ismét szigorodott a választójogi törvény. 1922-ben már csak a 24 éven felüli, 4 elemi iskolai osztályt végzett férfiak, valamint a 30. életévüket betöltött, 6 elemit végzett nők szavazhattak. Ez mintegy 750 ezer fővel csökkentette a választásra jogosultak számát. Részben visszahozták a nyílt választást: a választás csupán Budapesten, agglomerációjában és a törvényhatósági városokban volt titkos. Az 1925. évi XXVI. törvény, és főként az azt követő 1938. évi XIX. törvény a választójog várt kiterjesztése helyett még tovább szűkítette a választójogot. A műveltségi cenzus szigorítása 250 ezer fővel csökkentette a választói létszámot. A választójog 6 év helyben lakást, a férfiak esetében a 26., a nők esetében a 30. életév betöltését és legalább 6 elemi osztály elvégzését írta elő. Bevezetésre került a többes választójog. A választók kétharmada 2 (listás és egyéni) szavazattal rendelkezett, a népesség 70%-a pedig egyáltalán nem szavazhatott. A Horthy-korszak szigorodó választójogi törvényei következtében az 1939-es országgyűlési választáson közel 400 ezerrel kevesebb választó volt, mint 1920-ban, miközben az ország népessége 15%-kal nőtt. A kampányidőszakot és a választások lezajlását rendszeresen a kormánypárt hatalmi státuszának megőrzését biztosító antidemokratikus visszaélések kísérték.Parlamenti választások és politikai rendszer a Horthy-korszakban - eduline.huVálasztási kampányok a Horthy-korszakban - orbáni előkép? - Zsúrpubi, 2021.09.18.

Az 1920-as választások

A választásokat 1920. január 25-26-án tartották meg azokban a választókerületekben, illetve választókerület-csonkokban, amelyek nem álltak idegen megszállás alatt. A választás adatainak teljes feldolgozására még nem került sor. Ennek következtében 22 választókerületben nem ismert sem az érvénytelen szavazatok száma, és legtöbbjükben a választásra jogosultaké sem, csak az érvényes szavazatoké. További 22 kerületben kizárólag a győztes jelölt neve és pártállása ismert. 39 kerületben egyhangú választás történt. A maradék 80 kerületben a részvételi arány 88,52% volt. Érdekes, hogy a leadott szavazatok 10,38%-a érvénytelen volt. Ezt a rutintalansággal, valamint a szociáldemokrata bojkottal lehet magyarázni.

A KNEP és az OKGFP koalíciójával alakult kormány. A szerb és román megszálló csapatok kivonulásával pótválasztásokat tartottak.

A felszabadult Tiszántúlon 1920 júniusában és júliusában 5 hétvégén át tartották a választásokat. Ezek eredményeiről adatok még kisebb arányban állnak rendelkezésre, mint a januári fordulókéról. A 44 választókerületből mindössze 13-ról vannak pontos adatok. 3-ban egyhangú választásra került sor, 16-ból csak a győztes ismert. 12 helyen részben ismertek az eredmények. A maradékban a részvételi arány 88,2% volt. Az érvénytelen szavazatok aránya 2,69% volt, ami a gyenge szociáldemokrata befolyással magyarázható.

A felszabadult Baranyában 1921. október 30-31-én tartották a választásokat. 1 körzetben egyhangú volt. 4 helyen az adatok részlegesen ismertek, 7-ben teljesen. Itt a részvételi arány 93,01%.

A kiegészítő választások lezajlása után az időközi választások eredményeit figyelembe véve a következőképpen alakult a parlament:

Oldal Mandátumok száma Mandátumok aránya kormánypárti19689,50%ellenzék125,48%független115,04% Összesen 219 100%

Szervezet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP)8438,36%kormánypárt Országos Kisgazda- és Földműves Párt (OKGP)7534,25%kormánypártKeresztény Kisgazda Földmíves és Polgári Párt (KKGFpP)2913,24% kormánypártNemzeti Demokrata Polgári Párt (NDP)62,74%ellenzékKeresztény Nemzeti Kisgazda Párt (KNKGP)41,83%kormánypártKisgazda Párt (KGP)20,91% kormánypártKeresztény Nemzeti Párt (KNP)20,91% ellenzék Keresztény Szociális és Gazdasági Párt (KSZGP)10,46% ellenzékFüggetlen 48-as Kisgazdapárt10,46% kormánypártMagyar Nemzeti Munkáspárt (MNMP)10,46%ellenzékMagyarországi Munkáspárt (MMP)10,46%ellenzékPártonkívüli115,02%függetlenKormánytámogató pártonkívüli10,46%kormánypártEllenzéki pártonkívüli10,46%ellenzék Összesen 219 100% ―

Az 1922-es választások

A választásokat 1922. május 28-án, június 1-jén, valamint június 12-én, 13-án és 15-én tartották. 1922-ben már csak a 24 éven felüli, 4 elemi iskolát végzett férfiak, továbbá a 30. életévüket betöltött, 6 elemit végzett nők szavazhattak. Ez az új rendelkezés nyomban mintegy 3/4 millióval csökkentette a választásra jogosultak számát. Változás volt az előző választáshoz képest, hogy a választás már csupán Budapesten, agglomerációjában és a törvényhatósági városokban volt titkos. 195 egyéni kerületben nyílt szavazást tartottak, 20 titkos egyéni, és 30 listás körzet volt.Parlamenti választások, http://www.mtafki.hu A választásra jogosultak 76,1%-a adta le voksát. Szervezet Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe Egységes Párt (EP)623 20138,18%14057,38% kormánypárt Nemzeti Polgári Párt (NPP)22 7641,39%20,82% ellenzékKeresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP)70 7064,33%104,10% kormánypártKeresztény Egység Tábora (KET)59 5083,65%52,05% kormánypártKeresztény Földmíves és Polgári Párt (KFPP)103 7056,35%114,51% ellenzékKeresztény Nemzeti Párt (KNP)3 5470,22%――nem jutott beSzövetkezett Keresztény Ellenzék (SZKE)20 6101,26%20,82% ellenzékKeresztényszocialista Párt (KSZP)69 0964,23%72,87% ellenzék48-as Kisgazda Párt (48KGP)26 9721,65%20,82% ellenzékMagyarországi Munkáspárt (MMP)7 7680,48%10,41% ellenzékFüggetlenségi Kisgazda Földmíves és Polgári Párt (FKGP)66 6934,09%52,05% ellenzékFüggetlenségi 48-as és Kossuth Párt33 2202,04%10,41% ellenzékLiberális Ellenzék84 3075,17%83,28% ellenzékMagyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP)277 48117,00%2510,25% ellenzékMagyar Nemzeti Szocialista Blokk (MNSZB)1 4230,09%――nem jutott beGazdasági Párt (GP)7 5450,46%――nem jutott beHonvédelmi Párt (HP)8 0670,49%――nem jutott beKeresztény Földmíves és Iparos Párt (KFIP)3 5840,22%10,41% ellenzékPártonkívüli142 0678,70%249,84%8 ellenzéki, 3 kormánytámogató Összesen 100% 244 100% ― Oldal Mandátumok száma Mandátumok aránya kormánypárt15764,34%ellenzék7329,10%független145,74% Összesen 244 100% Nézet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe konzervatív14961,07%kormánypárti 142, ellenzéki 2 keresztény3915,98%kormánypárti 16, ellenzéki 23 kisgazda83,28% ellenzékiliberális93,69% ellenzéki szociáldemokrata2610,66%ellenzékipártonkívüli135,33% független Összesen 244 100% ― Kormányoldal nézete Mandátumok száma Mandátumok aránya konzervatív14189,24% keresztény1710,76% Összesen 158 100% Ellenzék nézete Mandátumok száma Mandátumok aránya konzervatív810,96% keresztény2230,14% kisgazda810,96% szociáldemokrata2635,62% liberális912,33% Összesen 73 100%

Az 1926-os választások

A belügyminiszter a választásokat 1926. december 8-18-ra tűzte ki. A részvételi arány a 91 egyhangú körzet miatt 51,25% volt. Ahol volt tényleges szavazás, ott a részvételi arány 76,02% volt. Szervezet Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (MNFP)432633,78%20,82% ellenzék Egységes Párt (EP)57956450,68%17069,38% kormánypártKeresztény Gazdasági és Szociális Párt (KGSZP)17527515,33%3514,29% kormánypártAgrárpárt (AP)163551,43%31,22% ellenzékFüggetlen '48-as Kisgazdapárt99630,87%――nem jutott beMagyarországi Földmíves és Munkáspárt43170,38%――nem jutott beEgyesült Balpárt901327,58%95,71% ellenzékFüggetlenségi 48-as és Kossuth Párt135641,19%10,41% ellenzékMagyarországi Szociáldemokrata Párt12682411,09%145,71% ellenzékMagyar Nemzeti Szociális Párt11180,10%10,41% ellenzékPártonkívüli832087,28%104,08%független Összesen 100% 245 100% ― Oldal Mandátumok száma Mandátumok aránya kormánypárti20583,67%ellenzék3012,24%független104,08% Összesen 245 100% Nézet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe fajvédő20,82% ellenzéki konzervatív17069,38% kormánypárti keresztény3514,29% kormánypárti kisgazda31,22% ellenzékiliberális104,08% ellenzéki szociáldemokrata156,12%ellenzékipártonkívüli104,08% független Összesen 245 100% ― Kormányoldal megoszlása Mandátumok száma Mandátumok aránya konzervatív17082,93% keresztény3517,07% Összesen 205 100% Ellenzék megoszlása Mandátumok száma Mandátumok aránya fajvédő26,67% kisgazda310%liberális1033,33% szociáldemokrata1550% Összesen 30 100%

Az 1931-es választások

A választásokat 1931. június 28-30-án tartották. A részvétel a 67 egyhangú kerület miatt 59,25% volt. Ahol ténylegesen volt szavazás, ott a jogosultak 78,2%-a adta le érvényes voksát.

Szervezet Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe Frontharcosok Egyesült Nemzeti Pártja4 8040,32%――nem jutott be Fajvédők4 3460,,29%――nem jutott be Egységes Párt687 73245,53%15764,09% kormánypárt Keresztény Gazdasági és Szociális Párt184 61812,22%3213,96% kormánypárt Szövetkezett Polgári Pártok6 9290,46%――nem jutott be Keresztény Ellenzék17 8801,18%20,82% ellenzék Keresztényszocialista Párt10 9960,73%10,41% ellenzék Független Keresztényszocialista Párt2 0960,14%――nem jutott be Keresztény Szociális és Gazdasági Párt2 3430,16%――nem jutott be Keresztény Gazdasági Ellenzéki Párt (KNEP)7 1090,47%10,41% ellenzék Független Polgári Párt7 3160,48%10,41% ellenzék Keresztény Nemzeti Ellenzéki Párt5 3180,35%10,41% ellenzékFüggetlen Kisgazdapárt173 47711,48%104,08% ellenzékMagyarországi Földmíves és Munkáspárt5 1980,34%――nem jutott beKisgazda, Kisiparos és Földmíves Nagyatádi Párt1 5860,1%――nem jutott beKisgazda3 7350,25%――nem jutott beAgrárdemokrata3 5670,24%10,41% ellenzékEgységes Szabadelvű Demokrata Párt45 9773,04%41,63% ellenzékNemzeti Demokrata Polgári Párt15 9331,05%20,82% ellenzékGyőri Gazdasági Párt1 9360,13%――nem jutott beFüggetlen Balpárt5 2130,35%――nem jutott beEgyesült Ellenzék2 8910,19%10,41% ellenzékOrszágos Függetlenségi és Kossuth Párt28 5181,89%――nem jutott beNemzeti Radikális Párt6 0570,4%10,41% ellenzékMagyarországi Szociáldemokrata Párt165 79410,98%145,71% ellenzékPártonkívüli76 1495,04%145,71%függetlenPártonkívüli ellenzéki15 5871,03%10,41% ellenzékPártonkívüli kisgazda7 9010,52%――nem jutott bePártonkívüli gazdasági7 6390,51%――nem jutott bePártonkívüli keresztény ellenzéki4120,03%――nem jutott bePártonkívüli kormánypárti1 4390,1%10,41% kormánypárt Összesen 100% 245 100% ― Oldal Mandátumok száma Mandátumok aránya kormánypárti19077,55%ellenzék4116,73%független145,71% Összesen 245 100% Nézet Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe fajvédő10,41% ellenzéki konzervatív15864,49% kormánypárti keresztény3715,1%kormánypárti 32, ellenzéki 5 kisgazda114,49% ellenzékiliberális104,08% ellenzéki szociáldemokrata145,71%ellenzékipártonkívüli145,71% független Összesen 245 100% ― Kormányoldal megoszlása Mandátumok száma Mandátumok aránya keresztény3216,84% konzervatív15883,16% Összesen 190 100% Ellenzék megoszlása Mandátumok száma Mandátumok aránya keresztény512,2% fajvédő125% kisgazda112,44%liberális1024,39% szociáldemokrata1434,15% Összesen 12 100%

Az 1935-ös választások