A GyörgyA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név () férfinév a görög Georgiosz névből, illetve ennek latin Georgius formájából származik. Jelentése: földműves, gazdálkodó. Női párja: Georgina, Györgyi, Zsorzsett.Ladó-Bíró, 63. old. __NOTOC__ Rokon nevek Györe: a György régi magyar becenevéből önállósult Györk: a György régi magyar becenevéből önállósult Györke: a György régi magyar becenevéből önállósult Gyakorisága A 15. században a 3. leggyakoribb férfinév volt, és később is a 4-5. helyen állt. Budapesten a 19. század végén a 17., a század közepén a 6. legnépszerűbb név volt. A 20. század közepére a 9. helyen állt. 1967-ben országosan a 16., a 80-as években a 29. leggyakoribb férfinév volt.Fercsik-Raátz, 145. old. Az 1990-es években a György gyakori név volt, a Györe, Györk, Györke szórványosan fordult elő, a 2000-es években a György a 60-77. leggyakoribb férfinév, a többi nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adathttp://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv
Névnapok György, Györe, Györk, Györke: február 21. március 9. március 12. április 23. április 24. május 9. május 25. július 27. november 17. december 9.
Április 24-e, Szent György napja a tavasz kezdete, a kikelet ünnepe volt. Erre utal a gyerekdal: Süss fel nap, Szent György nap, kertek alatt a kisbárány, majd meg fagy.
Ezen a napon hajtották ki a telelő jószágot a legelőre, ekkor szegődtek el a pásztorok, kocsisok, cselédek. Ez a nap volt a falusi tisztségviselők megválasztásának a napja is. Idegen nyelvi változatai George (angol) Giorgi / გიორგი (grúz) Giorgio (olasz) Georges (francia) Georg, Jörg, Jürgen, Jörgen (német) Georg (svéd) George, Gheorghe, Iorgu (román) Georgij / Георгий (orosz) Heorhij / Георгий (ukrán) Jerzy (lengyel) Jiří (cseh) Joris (holland) Jorge (spanyol, portugál) Juraj (szlovák, horvát) Jurij (orosz, szlovén) Đorđe (szerb) Jordi (katalán) Chorche (aragóniai) 게오르기오스 (koreai)
Híres névviselők
Az irodalomban Móricz Zsigmond A boldog ember című regényének főszereplője Joó György.
Szólások Szent György napja van nálunk, mondják azok, akik költözködnek Szent György-nap után kalapáccsal se lehetne visszaverni a füvet, azaz április végén már gyorsan nő a fű Húzza-vonja, mint Gyurka az ajtót, mondják az értelmetlenül tevékenykedő emberre A népnyelvben györgytallér, amulett, amit a katonák a 16. századtól viseltek évszázadokon át, hogy megóvja őket. Az amulett ezüstpénz volt, aminek az egyik oldalán Szent György képe volt. gégegyurka, a nagy ádámcsutkájú ember neve habrinkagyuri, ruhagyuri, a rendezetlen ruhájú és beszédű ember neve gyurkázik, a lány, aki udvaroltat magának kisgyurka a kisujj neve tréfásan fagyurka a kulacs neve tréfásan A biológiában gyurkafa, az ördögcérna (Lycium) neve kevélygyurka, a rézvirág (Zinnia) neve gyurkószilva, egy magvaváló szilvafajta szentgyörgye, a gyöngyvirág Vas vármegyei neve szentgyörgyvirág, a gyöngyvirág neve a Dunántúl más részein szentgyörgyike, a tavaszi kankalin neve Eger környékén, máshol Szent György virága a neve gyura, gyuri, gyurka, a kakas neve sok helyen gyuri a kis termetű disznó neve, györgy a hízó disznó neve
Jegyzetek
Kategória:Magyar keresztnevek (Gy) Kategória:Férfikeresztnevek (Gy) Kategória:Görög eredetű magyar férfikeresztnevek