bélyegkép|jobbra|Karl Marx: Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadikája (The Eighteenth Brumaire of Louis Napoleon) (Chicago, 1907) Joseph Arnold Weydemeyer (Poroszország, Münster, 1818. február 2. – Amerikai Egyesült Államok (Missouri), St. Louis, 1866. augusztus 26.) amerikai újságíró, politikus, marxista. Neki köszönhetően jelent meg a legtöbb Marx és Engels mű Amerikában.
Élete
1818-ban született Münsterben, Poroszországban (majdnem egyidőben Karl Marx-szal). Berlinben jár a Katonai Akadémiára, majd 1838-ban a tüzérségnél lett hadnagy. Ekkor kezdte el érdekelni a kommunizmus. Megismerkedett Marx-szal, és egy ideig dolgozott is vele. 1844 és 1845 között ő volt a Trierische Zeitung (Trieri Újság) főszerkesztője. 1848-ban tevékenyen részt vett a forradalomban, majd 3 évig dolgozott a földalatti mozgalomban.
Amerikában Később Amerikába (New Yorkba) költözött, ahol marxista újságot szerkesztett. Támadta az utópista Wilhelm Weitling tervét a „Munkásbank” alapításával kapcsolatban.William Zebulon Foster: Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának története (31. o.) 1852-ben a Proletárliga alapító tagja volt. Az 1850-es években napilapot alapított Die Reform (A reform) címmel, mely végül az amerikai munkásság vezető lapja lett. 1853 márciusában alapító tagja volt az Általános Munkásligának, melyből Weitlinget kizárták (a szervezet 1860-ban megszűnt). Ennek a ligának a társszervezetei voltak a New York Általános Szakszervezeti Szövetsége és a Munkások Országos Szövetsége. 1858 áprilisában ő szervezte Felice OrsiniEz az olasz hazafi III. Napóleon megölésére tett kísérletet tiszteletére a híres fáklyás fölvonulást. 1858. október 25-én az amerikai marxistákkal megalapította a Kommunista Klubot (Communist Club).
Az 1860-as választások idején ő és marxista társai támogatták Abraham Lincolnt. 1860 májusában (2 nappal a Republikánus Párt jelölő kongresszusának megnyitása előtt) a chicagói Deutsches Hausban tartották meg az amerikai németek konferenciáját, ahol Weydemeyer a kommunista pártot és a német munkásokat képviselte. A kongresszus határozatai pedig a Republikánus Párt választási programjának alapjául szolgált. A marxista párt sejtjei a külföldieket (főleg a német anyanyelvűeket) próbálták megnyerni Lincoln számára. Pár adat az akkori időkből:William Zebulon Foster: Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának története (47. o.)
VárosLincoln támogatottsága (%-ban)New York47,62%Chicago50%Pittsburgh50%St. Louis59,66%
Az amerikai németek erőteljesen támogatták Lincolnt. A 87 német nyelvű újság közül 69 Lincoln-párti volt. Végül Lincoln 1 857 710 szavazattal az Amerikai Egyesült Államok elnöke lett.
Az amerikai polgárháborúban 1861-től az északiak oldalán harcolt az amerikai polgárháborúban. A háború elején egy egész ezredet sikerült toboroznia, melynek ezredese lett. Barátai is harcoltak a harcok idején: August Willich dandárparancsnok lett, Robert Rosa pedig őrnagyi kinevezést kapott. Ők mind a New York-i Kommunista Klub tagjai voltak. Később Lincoln kinevezte St. Louis parancsnokává. Marx több levelében is aggódik a Weydemeyer és marxista társai (például August Willich) testi épsége miatt. A kis Tussy és a nagy elnök
Halála 1866. augusztus 26-án halt meg kolerában, 48 évesen. Érdekes, hogy pont ezen a napon ült össze az Országos Munkásszervezet, melyet Weydemeyer támogatott, alakuló kongresszusa.
Levelezése Marxszal és Engelsszel (angol) 1846 Marx Weydemeyernek(március 14-16.) 1849 Marx Weydemeyernek (június 1.) Marx Weydemeyernek (július 13.) Marx Weydemeyernek (július végén) Marx Weydemeyernek (augusztus elején) Engels Weydemeyernek (augusztus 23.) Marx Weydemeyernek (december 19.) 1851 Engels Weydemeyernek (június 19.) Marx Weydemeyernek (június 27.) Marx Weydemeyernek (október 16.) 1852 Marx Weydemeyernek (január 16.) Marx Weydemeyernek (január 30.) Engels Weydemeyernek (január 30.) Marx Weydemeyernek március 5.) 1853 Marx Weydemeyernek (április 12.) 1859 Marx Weydemeyernek (február 1.) 1864 Engels Weydemeyernek (november 24.) Marx Weydemeyernek (november 29.) 1865 Engels Weydemeyernek (március 10.)
Jegyzetek
Irodalom William Zebulon Foster: History of the Communist Party of the United States (International Publishers, 1952) William Zebulon Foster: Az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának története (Szikra, 1953) Karl Obermann: Joseph Weydemeyer: Pioneer of American Socialism (Weydemeyer, a szocializmus egyik úttörője Amerikában) (New York, 1947)
Kategória:Poroszok Kategória:Németországi politikusok Kategória:Amerikai politikusok Kategória:Amerikai újságírók Kategória:Kommunista politikusok Kategória:Kolerában elhunyt személyek Kategória:1818-ban született személyek Kategória:1866-ban elhunyt személyek Kategória:Münsteriek Kategória:Uniós katonák az amerikai polgárháborúban Kategória:Német emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban