bélyegkép|300px|A zóna egyik bejárata, Dityatki, 2007 bélyegkép|300px|Veszélyzóna! Áthaladást tiltó tábla a zóna határánChernobyl - Припять ЧАЭС Походы в Чернобыльскую зону, chornobyl.com.ua
A 30 km-es zóna () a neve annak az Ukrajnában található és Fehéroroszországba is jócskán átnyúló, a csernobili atomerőmű-baleset után kitelepített területnek, melyet a katasztrófa utáni radioaktív csapadék, „kihullás” (radioactive fallout, radiation falloutRadiation fallout plot over Europe during Chernobyl incident (1986), YouTube.com) a legnagyobb mértékben szennyezett. A nagy fluxusú ionizáló sugárzás roncsolja az élő szervezeteket.A radioaktivitás környezeti vonatkozásai , nyf.hu A reaktorból távozó radioaktív anyagok napjainkban is sugároznak az atomerőmű körüli hatalmas, elhagyott zónában. Az 1986-ban kijelölt zóna területe nem kör alakú, hanem a kihullás irányát figyelembe vevő síkidom,Térkép melynek a csernobili atomerőműhöz legközelebb eső pontja attól 30 km-re van, ugyanakkor nyugati irányban legalább 60 km távolságba is elnyúlik. Ez a 30 km-esen belül álló 10 km-es zónára is érvényes; ez utóbbi a legszennyezettebb, lakhatatlanná nyilvánított részek megkülönböztetését szolgálja. A külső 20 km-es részen már akár lakni is lehetne, bár az emberek hivatalosan valószínűleg már nem költözhetnek vissza. A katasztrófa utáni általános kitelepítést követően az egykori lakosok egy kis része engedély nélkül visszatért házaiba, elnevezésük szamoszeli ("öntelepülők"). Ők jellemzően idős emberek akik önellátó kiskertes gazdálkodást folyatnak a szennyezett zónában, a kormányzat pedig eltűri jelenlétük. Jelenleg mind a zóna fehérorosz, mind az ukrán oldala szigorúan lezárt, és természetvédelmi státusszal rendelkező terület: Ukrajnában a Csernobili Radioaktív- és Ökológiai Bioszférarezervátum (Чорнобильський радіаційно-екологічний біосферний заповідник), a zóna északi részén, ami Fehéroroszországban található, pedig a Polisszjai Állami Radioaktív- és Ökológiai Bioszférarezervátum (Полесский государственный радиационно-экологический заповедник) található.
A zóna területét 1991 óta az ukrán hadsereg őrzi, csak 18 év feletti személyek, illetve csak ukrán vagy régi szovjet rendszámú gépjárművek léphetnek be a zónába, külön engedéllyel. Az orosz-ukrán háború 2022-es eszkalációja óta a belarusz határ közelsége miatt szigorítottak a védelmén. A zónát 2022-ben több hétig megszállták az orosz csapatok.
A zóna területe főleg cézium, stroncium, plutónium és amerícium izotópjaival szennyezett. Egyes részeken a sugárzás már a normális szintre csökkent, bár sok helyen még mindig az egészségügyi határérték feletti értékek is mérhetők. Több száz évre lesz szükség, hogy a területre hullott radioaktív anyag lebomlásával megszűnjön a sugárveszély.Nehezen feledik Csernobilt, energiainfo.hu A zárt övezet 40 százaléka örökre radioaktív marad, mivel a plutónium felezési ideje 24 ezer év.Ha elszabadul az atomenergia | National Geographic, ng.hu
A zónában található a Csernobil–2 nevű egykori szovjet katonai bázis, amelynek területén egy Duga–2 típusú horizonton túli rakétafelderítő rádiólokátor vevőjének rácsantennái állnak; valamint az ún. Vörös-erdő is.
Főleg nyári időszakban elfordulnak túzesetek, amely során a növenyzet égése veszélyt jelent a radioaktív háttérsugárzás emelkedése miatt. 2020-ban 100 hektárnyi területre terjedteki ki a lángok, 2024-ben 2600 hektárnyi terület égett. A tűzoltóság egységeit ilyenkor bevetik az oltásra. 1993 és 2014 között 1250 tűzesetet jegyztek fel.
Turizmus bélyegkép|300px|Zónatérkép a dityatki ellenőrzőpontnál bélyegkép|300px|A Cézium-137 izotóp által szennyeződött területek térképe bélyegkép|300px|Romos ház az egyik elhagyott faluban, 2001 bélyeg|300px|Vadon élő Przsevalszkij-ló a zónában bélyeg|300px|A zónából való kilépésnél ellenőrzik a sugárszennyezettséget, 2013 bélyeg|300px|A labdarúgó-stadion málló lelátója Pripjaty városában A ChernobylInterinform nevű ügynökségИнформационное агенство ЧернобыльИнтерИнформ , chernobyl-tour.com 1987 óta szervez túrákat ebbe a zónába szakemberek és újságírók számára. A baleset 25. évfordulóján, 2011 márciusa és júniusa között megnyitották a civil érdeklődők számára.Csernobilt megnyitották a turisták előtt (Inforádió, 2011. március 30.) A kijevi utazási irodák egynapos túrákat kínáltak a 4-es reaktorhoz és a környező kihalt vagy újratelepült falvakhoz, városokhoz.Eine Reise nach Tschernobyl , tschernobyl-info.de Az idegenvezetéshez Geiger–Müller-számlálót, azaz radioaktivitásmérő műszert is lehetett kölcsönözni.Katasztrófaturizmus: hogyan utazzunk Csernobilba? – HVG, 2011.04.26.
A zónába látogatókat ott-tartózkodásuk során végig idegenvezetők kísérik, akik egyrészt a turisták testi épségéért felelnek, másrészt arra felügyelnek, hogy a látogatók lehetőleg ne tegyenek kárt semmiben. Személyi doziméter viselése az ott-tartózkodás során erősen ajánlott, az atomerőmű belső szigorított biztonsági övezetében (ЗСР) pedig mindenki számára kötelező. A túravezető felügyelete és hitelesített mérőműszer nélkül a zóna területén kóborolni tilos és veszélyes, ugyanis több helyütt még mindig akadnak ún. forró pontok, ahol a radioaktív sugárzás meglehetősen magas. Egyes helyeken még mindig mérhetőek az egészségügyi határértéket többszörösen meghaladó, az emberi életre veszélyes értékek: főként az 1986-os sugármentesítés során használt, ez idáig még esetlegesen el nem földelt gépek és azok roncsainak belsejében vagy közvetlen közelében akár néhány óra leforgása alatt halálos dózis szenvedhető el.
2011 júniusában a Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma sajtóközleményt adott ki a zónában tett turisztikai jellegű látogatások határozatlan időre történő felfüggesztéséről, 2012 januárjától azonban ismét lehetővé tették a beutazást.Ismét turistákat vár Csernobil Híradó.hu, 2012. január 25.
a betonszarkofággal lezárt négyes reaktor üzemi területeinek kivételével az ukrajnai atomerőmű jelentős része újra megtekinthetővé vált az érdeklődő katasztrófaturisták számára.A csernobili ATOMERŐMŰ belsejében! Pamkutya Kalandok #31.2 – PamKutya YouTube-csatornája, 2021.10.29.Megnyílt Csernobil a katasztrófaturizmus előtt , 888.hu A szervezők teljes körű ellátást (szállás és élelem) biztosítanak, valamint a Kijevből érkezők oda- és visszaszállítását is vállalja.МНС УКРАЇНИ honlapja
A legtöbb túra Csernobil városának és Pripjaty szellemvárosának főútja mentén halad. Bár a járművek megállása tilos, a hatalmas erőmű jól látható.Chernobyl and the strange world of dark tourism, euronews.com
Élővilág A katasztrófa utáni évtizedek során a baleset következtében akut terhelést kapott állatok elpusztultak, a megmaradt állatokat a hadsereg részben elpusztította, részben szabadon maradva a természetes szelekció végzett velük. Élet- és szaporodóképes állati mutációk, tartós genetikai torzulást szenvedett állatok statisztikailag kimutatható számban nincsenek. Éppen ellenkezőleg, az ember eltűnése Pripjaty környékének biodiverzitását növelte.
A szarvas- és vaddisznóállomány az 1990-es évek elejétől növekedésnek indult, a farkasok is elszaporodtak. A vaddisznóállomány 1993–1994 környékén a farkasok megnövekedett létszáma miatt kezdett csökkenni.What happened to wildlife when Chernobyl drove humans out? It thrived The Guardian Az atomkatasztrófa során kiürült területen több tucat Przsevalszkij-lovat engedtek szabadon. Számuk elérte a 200-at is, azonban az orvvadászok többet kilőttek, így a jelenleg ott élő egyedek száma 60 körülire tehető.David Sim: Wildlife in the Chernobyl Exclusion Zone: Bears, Wolves and Rare Horses Roam the Forests International Business Times, 2014. november 28. A zárt zónában életben maradt kutyák genetikai leszármazottai - a rajtuk elvégzett kutatómunkák közelmúltban közzétett eredményei alapján - már szinte immunisak a radioaktív sugárzásra.Vajna Tamás - A csernobili zóna kutyáinak genomja jelentősen különbözik a máshol kóborló fajtársakétól (qubit.hu, 2023.03.06.)Czeglédi Fanni - Kutatók rájöttek, hogy a csernobili kutyák genetikailag különböznek a többi kutyától és ez az ember túlélőképességéről is fontos tanulsággal szolgál (RTL, 2023.04.30.) + Egy erdő reakciója a sugárterhelésre Rad Dózis Reakció <16 nagyon kicsi Bizonyos fajok növekedési rátája csökken <40 kicsi Érzékeny fajok kipusztulnak (pl. erdei fenyő) <150 mérsékelt Minden fafaj kipusztul <200 közepes Minden fa és cserje kipusztul. <1000 nagy Minden fa, cserje, fű és lágyszárú növény kipusztul, csak a talajlakó zuzmók maradnak meg >1000 igen nagy Az egész növényzet kipusztul
A zóna területén található települések Dőlt betűvel az ukrán nevek láthatóak.
Buda-Varovicsi Burjakovka (Burjakivka) Cserevacs Csernobil (Csornobil) Csisztogalovka (Csisztohalivka) Dityatki Dubjanka Gyeniszovicsi Illinci Janov (Janyiv) Kamenka Kopacsi Korogod Kosorka Kupovate Lelev (Leliv) Martinovicsi Nagorci Novij Mir Novosepelicsi Opacsicsi Parisev (Parisiv) Polesszkoje (Poliszke) Pripjaty Recsica Rozszoha Rudna-Vereszija Sztari Sepelicsi Sztecsanka Tolsztij Lesz (Tovsztij Lisz) Varovicsi Venyevka Vilcsa Zaleszje (Zalisszja) (NB: két ilyen nevű falu is létezik a zónán belül, egymástól 46 km-re fekszenekBorshchiv/Borszczow/Borschev – Town and vicinities) Zimoviscse
Jegyzetek
További információk
Chernobyl exclusion zone Pripyat and the 30K Zone A Visit to the Chernobyl Zone – 20 Years Later Life in the exclusion zone – Chernobyl New Scientist, 01 July 1989 Zónatérkép Térkép 1894-ből Képek a zónából 1998 tavaszából
Kategória:Radioaktivitás