A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához. Legközelebbi rokonai a horvát, a bosnyák, a szerb és a montenegrói nyelv; de ezektől lényegesen jobban különbözik, mint ahogy azok egymástól. Körülbelül kétmillióan beszélik, túlnyomórészük az anyaországban, valamint Ausztriában (Karintiában), Olaszországban (Friuli határ menti területein és Trieszt környékén), valamint Magyarországon Szentgotthárd környékén. Van két változata amely egyesek szerint bír nyelvi normával, az egyik a vend nyelv, amit Magyarországon is beszélnek, a másik a réziai nyelv, amelyet az olaszországi szlovén kisebbség egy része használ. (Lásd Fran Ramovš nyelvjárási térképét.)
A nyelv Szlovéniában hivatalos nyelv, ezen kívül az Európai Unió egyik hivatalos nyelve is.
A szlovén ábécé
A szlovén nyelvet a latin ábécé betűivel írják.
A betűk: A, B, C, Č, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, R, S, Š, T, U, V, Z, Ž
A betűk nevei: a, be, ce, če, de, e, fe, ge, he, i, je, ke, le, me, ne, o, pe, re, se, še, te, u, ve, ze, že (a mássalhangzók neveiben az e-t elmosódott ö-vel [ə] ejtik.)
A kiejtés Hangsúly A szlovén nyelvben a hangsúly szabad, azaz bármelyik szótagra eshet. A helyesírásban a hangsúlyt nem jelölik, nyelvészeti témájú, illetve oktatási anyagokban azonban használják a következő jelöléseket: éles ékezet: hangsúlyos hosszú zárt magánhangzók (á, é, í, ó, ú) kúpos ékezet: hangsúlyos hosszú nyílt magánhangzók (ê, ô) tompa ékezet: hangsúlyos rövid nyílt magánhangzók (à, è, ì, ò, ù) ékezet nélkül: hangsúlytalan magánhangzók (a, e, i, o, u)
Magánhangzók A magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak is. Hosszú magánhangzó csak hangsúlyos szótagban fordul elő. a – hosszan mint a magyar á [a:], röviden ennek rövid változata (palócos a) [a]: hvala ['xva:la] e – kiejtése többféle lehet: hosszan, mint a magyar é (zárt; é) [e:]: cesta ['ʦe:sta] hosszan, mint egy hosszú magyar e (népies ēre – erre; nyílt; ê) [ɛ:] ena ['ɛ:na] általában hangsúlytalanul, utolsó szótagban ö-szerű hang (schwa), ez általában ragozás közben kiesik (e) [ə]: pes [pəs] hangsúlytalanul, mint a magyar e [ɛ]: ure ['u:rɛ] i – mint a magyar í, i hangok [i:], [i]: živijo ['ʒi:vijɔ] o – kiejtése többféle lehet: hosszan, mint a magyar ó (zárt; ó) [o:]: pošta ['po:ʃta] hosszan, mint az angol law-ban az aw (nyílt; ô) [ɔ:]: ona ['ɔ:na] hangsúlytalanul, mint az angol hot-ban [ɔ]: pozor [pɔ'zɔ:r] u – mint a magyar ú, u hangok [u:], [u]: suša ['su:ʃa], kruh [krux]
Mássalhangzók A b, c, d, f, g, j, k, p, t, z betűket ugyanúgy ejtjük, mint a magyarban: beda ['be:da], cula ['ʦu:la], delo ['de:lɔ], figa ['fi:ga], goba ['go:ba], jeza ['je:za], kolo [kɔ'lo:], pipa ['pi:pa], teta ['tɛ:ta], zima ['zi:ma].
A többi betű kiejtése: č – mint a magyar cs [t͡ʃ]: čelo ['t͡ʃɛ:lɔ] dz – mint a magyar dz [d͡z]: odzivi [ɔ'd͡zi:vi] dž – mint a magyar dzs [d͡ʒ]: džungla ['d͡ʒu:ŋgla] h – mint az technika h-ja [x]: hiša ['xi:ʃa] l – mássalhangzók előtt, szó végén rövid u-nak ejtjük [w], máskor (és a múlt idő jeleként mindig) mint a magyar l [l]: žal [ʒa:w], leto ['le:tɔ] m – f, v előtt kissé ajakkal képzett [ɱ], máskor mint a magyar m [m]: simfonija [siɱfɔ'ni:ja] n – k, g előtt mint a leng n-je [ŋ], máskor mint magyar n [n]: banka ['ba:ŋka] r – mássalhangzók előtt, között előtte egy ö-szerű hangot ejtünk [ər], máskor mint a magyar r [r]: rdeča [ər'de:t͡ʃa], riba ['ri:ba] s – magyar sz [s]: soba ['sɔ:ba] š – magyar s [ʃ]: šoba ['ʃo:ba] v – mássalhangzók előtt, szó végén rövid u-nak ejtjük [w], máskor mint a magyar v [v]: cerkev ['ʦe:rkɛw], voda ['vɔ:da] ž – magyar zs [ʒ]: žoga ['ʒo:ga]
Az dj, lj, nj, tj kapcsolatokat mindig különálló betűkként ejtjük ([d], [l], [n], [t] + [j]), de mássalhangzók előtt és szó végén a j-t általában nem ejtik: Ljubljana [ljub'lja:na], kranjski ['kra:nski].
Zöngés mássalhangzók zöngétlen mássalhangzók előtt és szó végén zöngétlenednek: dež [de:ʃ].
Zöngétlen mássalhangzók zöngés mássalhangzók előtt zöngésednek: glasba ['gla:zba].
Nyelvtan A kettes szám Az indoeurópai nyelvek közül a szlovén az egyike azon kevés nyelvnek, amelyek megőrizték a kettes számot. Tehát figyelni kell, hogy ha két személyről van szó, akkor mindig a kettes számot kell használni, nem a többes számot, mint más nyelvekben.
A névelő A szlovénban nincs sem határozott, sem határozatlan névelő: To je hiša. – Ez ház. – Ez egy ház. – Ez a ház.
A főnév A szlovénben három nemet – hím-, nő- és semlegesnemet – különböztetünk meg. A szótárakban a főnevek egyes számú alany- és birtokos esetét találjuk, melyekből megállapíthatjuk a főnév nemét, és egyúttal az alkalmazandó ragozási típust is.
A szlovén főnévnek hat esete van: alanyeset (A), birtokos eset (B), részes eset (R), tárgyeset (T), elöljárós eset (locativus – L), eszközhatározós eset (E). Megjegyzendő, hogy élettelen főnév esetén az tárgyeset egyes számban megegyezik az alanyesettel, élő főnév esetén pedig a birtokos esettel.
A hímnemű főnevek ragozása Példa: korak [kɔˈraːk] lépés (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X) A korak koraka koraki B koraka korakov korakov R koraku korakoma korakom T korak koraka korake L koraku korakih korakih E korakom korakoma koraki
Azok a hímnemű főnevek, amelyek a -c, -č, -dž, -j, -š, -ž-re végződnek, a névszóragozás közben minden -o- toldalékrész -e--re változik.
Példa: mesec [ˈmeːsɛʦ] hónap (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X) A mesec meseca meseci B meseca mesecev mesecev R mesecu mesecema mesecem T mesec meseca meseci L mesecu mesecih mesecih E mesecem mesecema meseci
Számos olyan hímnemű főnevet találhatunk, amelynek utolsó mássalhangzóját megelőző magánhangzója félhangzó, az e-vel írt [ə] hang. Ez a hang a ragozás közben kiesik, tehát csak alanyesetben (illetve élettelennél tárgyesetben) látható.
Példa: zvezek [ˈzveːzək] füzet (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X) A zvezek zvezka zvezki B zvezka zvezkov zvezkov R zvezku zvezkoma zvezkom T zvezek zvezka zvezki L zvezku zvezkih zvezkih E zvezkom zvezkoma zvezki
A -r tövű, két- vagy több szótagú szavak a ragozás során egy -j- hanggal bővülnek, és egyúttal végbemegy az -o- → -e- csere is. Ez a bővülés elmarad, ha az -r előtti hang az [ə], és ragozás közben kiesik. Ezek a szavak az előzőekben említett módszer szerint ragozódnak.
Példa: natakar [naˈtaːkar] pincér (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X) A natakar natakarja natakarji B natakarja natakarjev natakarjev R natakarju natakarjema natakarjem T natakarja natakarja natakarje L natakarju natakarjih natakarjih E natakarjem natakarjema natakarji
Magánhangzóra végződő hímnemű főnevek ragozása Ezek a főnevek úgy ragozódnak, mint a nőnemű főnevek. Az előttük álló melléknevek, névmások azonban hímneműek maradnak.
Példa: sluga [ˈsluːga] szolga (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X) A sluga slugi sluge B sluge slug slug R slugi slugama slugam T slugo slugi sluge L slugi slugah slugah E slugo slugama slugami
Egyes szavak (főként a véghangsúlyosak) bővülhetnek -j- hanggal, pl: bife, viski, avto stb.
Nőnemű főnevek ragozása A nőnemű főnevek általában -a-ra végződnek és birtokos esetük -e.
Példa: hiša [ˈxiːʃa] ház (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X) A hiša hiši hiše B hiše hiš hiš R hiši hišama hišam T hišo hiši hiše L hiši hišah hišah E hišo hišama hišami
Vannak olyan nőnemű szavak, amelyek mássalhangzóra végződnek. Ezek birtokos esetben -i végződésűek. Minden -ost végű főnév így ragozódik!
Példa: pomlad [pɔmˈlaːt] tavasz (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X) A pomlad pomladi pomladi B pomladi pomladi pomladi R pomladi pomladima pomladim T pomlad pomladi pomladi L pomladi pomladih pomladih E pomladjo pomladima pomladimi
Példa: jed [jeːt] étel (a hangsúly a ragozás során változik, csak E. 1., 3., 4., 5.-ben marad a tőn, a többi esetben a rag hangsúlyos)
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X) A jed jedi jedi B jedi jedi jedi R jedi jedema jedem T jed jedi jedi L jedi jedeh jedeh E jedjo jedema jedmi
Számos nőnemű főnév hangsúlytalan -ev szótagra végződik, melyből ragozás során az -e- eltűnik (hangkivetés).
Példa: pesnitev [pɛsˈniːtəw] költemény (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X) A pesnitev pesnitvi pesnitve B pesnitve pesnitev pesnitev R pesnitvi pesnitvama pesnitvam T pesnitev pesnitvi pesnitve L pesnitvi pesnitvah pesnitvah E pesnitvijo pesnitvama pesnitvami
Semlegesnemű főnevek ragozása Ezek a főnevek -o-ra, vagy -e-re végződnek. Az -e-re végződő szavak esetében ragozás közben az -o- ragrész -e--re változik.
Példa: mesto [ˈmeːstɔ] város (a hangsúly a ragozás során nem változik)
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X) A mesto mesti mesta B mesta mest mest R mestu mestoma mestom T mesto mesti mesta L mestu mestih mestih E mestom mestoma mesti
Egyes szavak ragozás közben egyes szám alany és tárgyeset kivételével -t-, -n-, -s- hangokkal bővülnek, valamint a bővült hang előtti szótagra ugrik a hangsúly.
Példák: tele [ˈtɛːlɛ] borjú; breme [ˈbrɛːmɛ] teher; telo [tɛˈloː] test
Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X) A tele; breme; telo teleti; bremeni; telesi teleta; bremena; telesa B teleta; bremena; telesa tele; breme; telo tele; breme; telo R teletu; bremenu; telesu teletoma; bremenoma; telesoma teletom; bremenom; telesom T tele; breme; telo teleti; bremeni; telesi teleta; bremena; telesa L teletu; bremenu; telesu teletih; bremenih; telesih teletih; bremenih; telesih E teletom; bremenom; telesom teletoma; bremenoma; telesoma teleti; bremeni; telesi
Névmások Személyes névmások Egyes szám (I) Kettes szám (II) Többes szám (X) A jaz [a] midva [iː] mi [iː] B mene [ɛː] (me) naju [aː] (naju) nas [a] (nas) R meni [ɛː] (mi) nama [aː] (nama) nam [a] (nam) T mene [ɛː] (me) naju [aː] (naju) nas [a] (nas) L meni [ɛː] naju [aː] nas [a] E menoj / mano [oː]/[aː] nama [aː] nami [aː] A ti [iː] vidva [iː] vi [iː] B tebe [ɛː] (te) vaju [aː] (vaju) vas [a] (vas) R tebi [ɛː] (ti) vama [aː] (vama) vam [a] (vam) T tebe [ɛː] (te) vaju [aː] (vaju) vas [a] (vas) L tebi [ɛː] vaju [aː] vas [a] E teboj / tabo [oː]/[aː] vama [aː] vami [aː] A on [ɔ] onadva [ɔː] oni [ɔː] B njega [ɛː] (ga) njiju [iː] (ju) njih [i] (jih) R njemu [ɛː] (mu) njima [iː] (jima) njim [i] (jim) T njega [ɛː] (ga) njiju [iː] (ju) njih [i] (jih) L njem [ɛː] njiju [iː] njih [i] E njim [iː] njima [iː] njimi [iː] A táblázatban dőlt betűvel a hangsúlyos hangok vannak jelölve, mellettük a hangsúlyos hang kiejtése is megtalálható. Zárójelben a névmás hangsúlytalan alakja látható.
Visszaható névmás A visszaható névmásnak nincs alanyesetű alakja: –, sebe [ɛː] (se), sebi [ɛː] (si), sebe [ɛː] (se), sebi [ɛː], sebeoj / sabo [oː]/[aː] (magam…). A zárójelben a hangsúlytalan alakok láthatók. A hangsúlytalan se visszaható igéket alkot: česati – česati se [aː] (fésül – fésülködik).
Kérdő névmások kdo? – koga?, komu?, koga?, kom?, kom? (mind [oː]) – (ki?) kaj? [aː] – česa? [eː], čemu? [eː], kaj [aː], čem? [eː], čim? [iː] – (mi?)
Vonatkozó névmások kdor – kogar, komur, kogar, komer, komer (mind [oː]) – (aki) kar? [a] – česar [eː], čemur [eː], kar [a], čemer [eː], čimer [iː] – (ami)
Mutató névmások A mutató névmások a következők: ta [taː] (ez), tisti [ˈtiːsti] (az), ono [ˈɔːnɔ] (ő, az) (a hangsúly nem változik, a szótőn marad)