Gamzigrad a Dunától délre, Zaječar közelében fekvő szerb város.
A gyógyfürdő közelében találhatók a Felix Romuliana elnevezésű római komplexum romjai. Az erődben folytatott régészeti feltárások egy különlegesen finom mozaikokkal díszített, fürdőkkel és nagyszabású kapukkal ellátott palota maradványait hozták a felszínre. A gamzigradi Felix Romuliana feltételezések szerint Caius Galerius Valerius Maximianus római császár egyik rezidenciája lehetett a 3. század végén és a 4. század elején.
A helyszínen olyan fontos leleteket találtak, mint az egyiptomi rózsaszín kőből, az úgynevezett porfirból készült uralkodói arcképek, illetve az épületegyüttes korának meghatározását segítő pénzérmék. A város területe 6,5 hektár, és kb. 20 tornya van.
A hely 2007-ben került a világörökségek közé.
Története A palota első írásos emléke 1845-ből van. Ekkor jegyezte fel August von Herder báró az útirajzában, melynek címe: Bányászati út Szerbiában ("Рударски пут по Србији"). Ezután egy osztrák régésznek kelti fel az érdeklődését Felix Philipp Kanitz, aki 1860-ban ezen a vidéken járt. A 19. század vége felé több írás is megjelent a palotáról. A második világháború után ismét nagy érdeklődés kísérte Gamzigradot. 1950-ben Đurđe Bošković (Ђурђе Бошковић) egy új várfalat talált meg.
1953-ban kezdődtek meg a feltárások. A várfal mellett néhány palotát és templomot is találtak. A Galerius palotája a 3. században épült. Hasonló palotákat láthatunk Splitben, Kis-Ázsiában és Szicíliában.
A régészeti leletek alapján 6 szakaszra oszthatjuk Gamzigrad építését: Ókori település (1–2. század) Római település (Villa Rustica, 2. század) Római udvar (3–4. század eleje) Egyházi birtok (5. század) bizánci település (5–7. század) középkori város (9. század) török település (14–15. század)
A város első lakói a várfal északi részén telepedtek le. A leletek között találhatóak kőbalták a Kr. e. 3. évezredből, továbbá bronzeszközök a Kr. e. 2. évezredből és a vaskorból is.
A Kr. u. 3. században Gamzigrad déli részén nagy mezőgazdasági birtokokat építettek fel. Itt fellelhetőek egykori épületek, melyek valószínűleg a jószág és a növények őrzésére szolgáltak (istállók, raktárak). A 4. század közepén elnéptelenedett, majd 380-ban újra benépesült a település. Mivel az ókornak ebből az idejéből nincsenek régészeti leletek, ezért nem tudni hogy a rómaiak melyik törzsekkel találkoztak (egyes feltételezések szerint legyengült tribál közösségek voltak itt).
Az 5. században Gamzigrad ismét elnéptelenedik a hunok támadása miatt 441-ben. A 6. században az avarok népesítik be a vidéket. 615 körül ismét néptelen lesz, majd a 10. században a bizánciak foglalják el. A török hódítások idején a várromok menedékhelyként szolgáltak.
Hivatkozások
Külső hivatkozások
Gamzigrad - Felix Romuliana portal
Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek Kategória:Szerbia világörökségi helyszínei Kategória:Szerbia kastélyai, palotái