Beregfy Károly, olykor Beregffy (született Berger) (Cservenka, 1888. február 12. – Budapest, 1946. március 12.)Halálesete bejegyezve Bp. V. ker. polgári halotti anyakönyv 178/1946. folyószáma alatt. sváb származású magyar vezérezredes, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere, a vezérkar főnöke, a honvédség parancsnoka. 1946-ban a népbíróság halálra itélte, kivégezték.
Katonai, politikai pályafutása balra|bélyegkép|200px|Beregfy Budapesten 1944 októberében
1912-ben hadnaggyá avatták, harcolt az első világháborúban, ahol súlyosan megsebesült. 1919-ben már százados volt a Vörös Hadseregben. Horthy hatalomátvétele után tisztázta magát a Tanácsköztársaság alatt betöltött szerepével kapcsolatban. 1939–1941 között a Hadiakadémia parancsnoka volt.
1941-től a VI. hadtest, 1943-tól a 3. hadsereg, 1944-től az 1. hadsereg parancsnoka, amelynek élén 1944 áprilisában súlyos vereséget szenvedett az előretörő szovjetektől. A csatavesztés okait vizsgáló bizottság személyes felelősségét állapította meg, ezért leváltották parancsnoki posztjáról.
Kezdettől fogva szimpatizált a Nyilaskeresztes Párttal, bár annak tagjai sorába nem léphetett be, mivel az érvényes rendelkezések értelmében honvédtiszt nem lehetett párt tagja. Miután 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot, Szálasi megkereste, és felkérte, hogy segítsen a hatalom átvételében, amennyiben Horthy megpróbálna kiugrani a háborúból.
A nyilas hatalomátvétel (október 15.) idején Beregfy a családjával balatoni nyaralójukban pihent. Szálasi még aznap visszarendelte Budapestre, majd másnap, október 16-án kinevezte honvédelmi miniszterré és a vezérkar főnökévé. Beregfy október 30-án kelt rendeletében Magyarországot hadműveleti területté nyilvánította, és minden elérhető humán, illetve gazdasági erőforrást a háborúnak rendelt alá. Megalakította a Hunyady SS páncélgránátos hadosztályt. A hadseregben – német mintára – bevezette a hungarista köszöntést, és parancsot adott a dezertáló katonák agyonlövésére.
1945. április 30-án minden tisztségétől megfosztották, majd amerikai fogságba került. Az amerikaiak kiadták, és 1946 februárjában megkezdődött tárgyalása. A népbírósági per alatt végig tagadta bűnösségét, rokkantságára, illetve kényszerre hivatkozott. A Jankó Péter vezette népbíróság védekezését nem fogadta el, és kötél általi halálra ítélte. 1946. március 12-én végezték ki, egy napon Szálasival, Vajna Gábor belügy-, Rajniss Ferenc vallás- és közoktatásügyi miniszterrel, illetve Gera József ideológussal.
Családja Berger Károly és Gégner Mária fia, evangélikus vallású. Lánya gyermekbénulásban szenvedett.Kossuth Népe 1945. október 21.
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar vezérkari főnökök Kategória:Magyarország honvédelmi miniszterei Kategória:Magyarországi németek Kategória:1888-ban született személyek Kategória:1946-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Evangélikus magyarok Kategória:Kivégzett magyar politikusok Kategória:Kivégzett magyar háborús bűnösök Kategória:A Szálasi-kormány miniszterei Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:A Császári és Királyi Fegyveres Erők magyar katonái Kategória:A magyar Vörös Hadsereg tagjai Kategória:A Magyar Királyság katonái a második világháborúban