Calabria (, latin neve Bruttium, calabriaiul Calabbria vagy Calavria) Olaszország egyik régiója, az Appennini-félsziget délnyugati végében a Tirrén-tenger és a Jón-tenger között. Szicíliától a Messinai-szoros választja el. Székhelye Catanzaro.
Nevének eredete Az ókorban Calabriának nevezték az Appennini-félsziget délkeleti végét, a mai Pugliát. A Nyugatrómai Birodalom bukásától a 7. századig a mai régió vidéke és Puglia is a Bizánci Birodalom fennhatósága alá tartozott. Miután azonban a longobárdok elfoglalták Pugliát, a bizánciak fennmaradó területüket, a mai régió területét, nevezték Calabriának. Addig a vidék neve a rómaiaktól származó Bruttium volt, azaz a bruttiusok földje.
Földrajz Fekvése bélyegkép|balra|160px|Domborzati térkép Calabria régió az Appennini-félsziget délnyugati végében fekszik az azonos nevű félsziget területén. Északnyugaton a Tirrén-tenger és ennek öblei (Policastrói-öböl, Santa Eufemia-öböl, Gioiai-öböl), délen a Jón-tenger és ennek öble (Squillacei-öböl), keleten pedig a Tarantói-öböl határolja. A szárazföldön északon Basilicata régió határolja. Szicíliától a Messinai-szoros választja el. A régióhoz közigazgatásilag két sziget tartozik: Dino és Cirella.
Domborzata Calabria domborzatának 49,2%-át dombvidékek, 41,7%-át hegyvidékek és 9%-át síkságok alkotják. Legjelentősebb domborzati egységei: Calabriai-Appenninek és ennek alegységei: Pollino-hegység - a régió északi, Basilicátával határos részén Catena Costiera - a régió északnyugati partvonalán, a Tirrén-tenger partjával párhuzamosan húzódó hegység Sila-fennsík - a régió központi részén Aspromonte-hegység - a régió délnyugati végében kiterjedt síkságok a tengerpartokon vannak, kisebbek pedig a régiót átszelő folyók völgyeiben. A legfontosabbak: Szübariszi-síkság Santa Eufemia-síkság Gioia Tauró-i síkság
Vízrajza A calabriai folyók rövidek, gyorsak, vízhozamuk az évszakok függvényében annyira változó, hogy nyáron akár ki is száradhatnak, télen pedig árvizeket okozhatnak. A központi elhelyezkedésű hegyvidékek lejtőiről erednek és a Tirrén- vagy Jón-tengerbe ömlenek. A legjelentősebb folyóvizek a Crati, Neto, Trionto, Tacina, Corace, Amato, Mucone, Savuto, Lao.
A régió területén kevés természetes állóvíz található. Ezek rendszerint kis területűek. Kivételt képez a Santa Eufemia-síkságon lévő La Vota-tó. A gyors vizű folyókat felduzzasztják, vizüket öntözésre és energiatermelésre használják. A legnagyobb mesterséges tó a régióban az Angitola-tó.
Éghajlata A régió éghajlata mediterrán típusú. A déli partvidék (Jón-tenger) szárazabb, az északi enyhébb. A hőmérséklet az év során 10 és 44 °C között változik. A hegyvidékek magasabb régióiban az éghajlat hűvösebb. A legcsapadékosabb hónap a december és január.
Történelem 250px|bélyegkép|A Calabriai Hercegség a 11. század körül
Calabria első lakosai oszk nyelvet beszélő törzsek, az enotrik és az italicusok voltak, tőlük származik az Itália elnevezés is, melyet a később érkező görög telepesek kiterjesztettek az egész Appennini-félszigetre.
Az i. e. 6 századtól kezdődően görög telepesek alapítottak gyarmatvárosokat elsősorban a tengerparti területeken. Ezek közül a legjelentősebbek Rhégion, Szübarisz, Krotón és Locri voltak. A városok egy laza szövetségbe tömörültek, melynek neve Magna Graecia volt. Az i. e. 3 századtól kezdődően a rómaiak fokozatosan meghódították ezen városokat, majd a Magna Graecia teljes felszámolása után a III. Apuliae et Calabriae provinciához csatolták a vidéket.
A félsziget középső része azonban sosem volt a görögök fennhatósága alatt, hanem északon a lukániaiaké, délen pedig a bruttiusoké volt. E két szamnisz törzset szintén a rómaiak hódították meg. A bruttiusok nevéhez fűződik Cosentia megalapítása.
A Nyugatrómai Birodalom összeomlása után Calabria a Bizánci Birodalom fennhatósága alá került, de a sorozatos járványok, kalózportyázások és háborúk miatt fokozatosan elnéptelenedett. Különösen nagy vesztességgel élte túl a gót háborúkat. A 9. és 10. századok során a Dél-Olaszországot uraló bizánciak és a Szicíliában létrejött arab emírség ütközőzónája volt. Ebben az időszakban számos erődjellegű ortodox kolostor épült fel a félsziget közepén húzódó hegyvidéken.
1060-ban a Robert Guiscard által vezetett normannok foglalták el és csatolták a Hauteville-ház által uralt Szicíliai Királysághoz, melyhez egészen 1861-ig tartozott, ezután az egyesült Olasz Királysághoz csatolták. Az évszázadok során Calabria a királyság egyik legszegényebb és leggyérebben lakott vidéke volt. A Calabriai Hercegség központja Reggio volt. Ennek következtében alakult meg az 1860-as években a 'Ndrangheta maffiajellegű bűnszövetkezet, mely napjainkban már a hírhedt szicíliai maffia legfőbb vetélytársa és elsősorban kábítószer-kereskedelemmel foglalkozik.
A 20. században a népesség jelentős része a munkanélküliség miatt áttelepedett Észak-Olaszországba illetve más nyugat-európai országokba, az Egyesült Államokba, de Dél-Amerika számos országába is (Argentína, Brazília). Napjainkban az átlagjövedelem elmarad az uniós átlaghoz viszonyítva és ezzel Olaszország és egyben Európa egyik legszegényebb régiója.
Közigazgatás bélyegkép|jobbra|155px|Calabria megyéi Calabria területe öt megyére van osztva: Catanzaro (Provincia di Catanzaro) Cosenza (Provincia di Cosenza) Crotone (Provincia di Crotone) Reggio Calabria (Provincia di Reggio Calabria) Vibo Valentia (Provincia di Vibo Valentia)
Legnépesebb városai: Város Lakosság (fő) Reggio Calabria Catanzaro Lamezia Terme Cosenza Crotone
Beszélt nyelvek
Calabriában az olasz nyelv olyan dialektusát beszélik, amely a szakemberek által külön nyelvekként kezelt nápolyi és szicíliai dialektusok közötti átmenet. A régióban napjainkban is jelentős görög kisebbség él, akik a grikó nyelvet beszélik. A görögök mellett jelentős számú az arberes kisebbség is, valamint az okcitán nyelvet beszélő franciák.
Fő látnivalók thumb|250px|Nicotera óvárosa thumb|250px|Reggio Calabria városközpontja természeti látnivalók: Aspromonte Nemzeti Park Sila Nemzeti Park Pollino Nemzeti Park kulturális helyszínek: Reggio Calabria, a megye székhelye Scilla erődje Bova, a calabriai görögök legjelentősebb városa Gerace óvárosa Stilo óvárosa Vibo Valentia középkori óvárosa, valamint az ókori Hipponium romjai Nicotera óvárosa Tropea óvárosa Crotone óvárosa Belvedere di Spinello központja és vára Cosenza óvárosa Szübarisz romjai Cassano all’Ionio mellett Amantea óvárosa Paola a régió legnevezetesebb zarándokhelye Catanzaro óvárosa és üdülőközpontja (Lido di Catanzaro) Lamezia Terme tengerparti üdülőhelye és a normann Castello Santa Caterina dello Ionio óvárosa üdülőtelepek, strandok: Costa Viola Vibo Marina Tropea Pizzo Lamezia Terme
Gazdaság
Calabria Olaszország és egyben az Európai Unió egyik legszegényebb régiója, az egyik legmagasabb munkanélküliségi rátával. A gazdaság alapja a hagyományos mezőgazdaság (citrusfélék és olíva termesztése, állattartás, borászat).
Az ipar nagy része Reggio Calabria városában összpontosul. Kisebb ipari termelőegységek működnek Crotoneben, Cosenzában és Catanzaróban.
Az utóbbi évtizedben jelentős befektetések révén a turizmus egyre nagyobb teret nyer a régió gazdaságában (elsősorban a Tirrén-tenger partján fekvő településeken).
A calabriai feketegazdaságot a ’Ndrangheta maffia stílusú szervezet irányítja.
Közlekedés
Autópályák: A3-as autópálya Autostrada del Sole: Salerno-Reggio Calabria (a régió északi tengerpartja mentén halad) Országos jelentőségű utak: SS18 Tirrena Inferiore: Salerno-Vibo Valentia-Lamezia Terme-Salerno-Nápoly SS106 Jonica: Reggio Calabria-Crotone-Taranto (a régió déli partjával párhuzamosan halad) SS107 Silana Crotonese: Crotone-Cosenza-Paola SS109 Strada della Piccola Sila: Nicastro-Cutro SS182 Strada delle Serre Calabre: Vibo Marina-Vibo Valentia-Soverato SS280 Strada dei Due Mari: Lamezia Terme-Catanzaro SS283 Strada delle Terme Luigiane: Guardia Piemontese-Spezzano Albanese Vasútvonalak: üzemeltető a Ferrovie dello Stato: Reggio Calabria-Gioia Tauro-Vibo Valentia-Lamezia Terme-Paola-Salerno-Nápoly Jonica-vasútvonal Rosarno-Tropea-Lamezia Terme Lamezia Terme-Settingiano-Catanzaro Castiglione Cosentino-Terranova da Sibari üzemeltető a Ferrovie della Calabria: Cosenza - Catanzaro Cosenza - Camigliatello Silano Gioia Tauro - Cinquefrondi Gioia Tauro - Palmi Fontosabb kikötők: Reggio Calabria - a kontinentális Olaszország és Szicília közötti személyforgalom fő állomása Gioia Tauro - a Földközi-tenger második legnagyobb konténer-kikötője Repülőterek: Lamezia Terme (SUF) Reggio Calabria (REG) Crotone (CRV)
Híres calabriaiak
Ibükosz (i. e. 6 század) Püthagorasz (i. e. 5. század) Anaxilasz (i. e. 500 - i. e. 476) Nossis (i. e. 4-3. század?) Agathoklész (i. e. 360 - i. e. 289) Cassiodorus (490-583) II. Leó pápa(682-683) Zakariás pápa (741-752) Speleótai Szent Éliás (863-960) Rossanói Szent Nílus (910-1004) XVI. János (ellenpápa) (997-998) Calamizzi Szent Csiprián (1110–1190) Melicuccai Szent Lukács (1035–1114) Gioacchino da Fiore (1130–1202) Seminarai Barlaam (1290–1350) Leonzio Pilato (?-1365) Paolai Szent Ferenc (1416–1507) Bernardino Telesio (1509–1588) Tommaso Campanella (1568–1639) Mattia Preti (1613–1699)
Pasquale Galluppi (1770–1846) Vincenzo Padula (1819–1893) Andrea Cefaly (1827–1907) Ifjabb Andrea Cefaly (1901–1986) Giovanni Nicotera (1828–1894) Francesco Fiorentino(1834–1884) Francesco Jerace (1854–1937) Francesco Cilea (1866–1950) Brigante Musolino (1876–1956) San Gaetano Catanoso (1879–1963) Umberto Boccioni (1882–1916) Corrado Alvaro (1895–1956) Alessandro Monteleone (1897–1967) Attilio da Empoli (1904–1948) Tito Minniti (1909–1935) Renato Dulbecco (1914) Raf Vallone (1916–2002) Leopoldo Trieste (1917–2003) Aroldo Tieri (1917–2006)
Mimmo Rotella (1918–2006) Luciano Rispoli (1932) Andrea Monorchio (1939) Gerardo Sacco (1940) Mino Reitano (1944) Gianni Amelio (1945) Gianni Versace (1946–1997) Mia Martini (1947–1995) Loredana Bertè (1950) Rino Gaetano (1950–1981) Nicola Calipari (1953–2005) Stellario Baccellieri (19??) Mimmo Calopresti (1955) Sergio Cammariere (1960) Francesco Panetta (1963) Max Mazzotta (1968) Gennaro Gattuso (1978) Costantino Mortati(1891–1985) VII. János pápa (705-707)
Galéria
Jegyzetek
Források Paul Blanchard: Southern Italy (Somerset Books Company, London, 2007)
További információk
Calabria régió hivatalos honlapja Calabria régió hivatalos turisztikai oldala Calabria turisztikai honlapja Calabriai Egyetem
Kapcsolódó szócikkek Calabriai konyhaművészet