Az ecsedi vár a Gutkeled nemzetség ősi birtokán, az Ecsed (a mai Nagyecsed) települést körülvevő lápból kiemelkedő négy sziget közül a legbeljebb levő harmadik szigeten épült fel. 1317 és 1329 között Ecsedet a Gutkeled nemzetséghez tartozó Bátori Bereck fiai szerezték meg. A Báthoriak ecsedi ága 1605-ig birtokolta Ecsed falut és a lápra épült várat, ezután a somlyói ág kezébe került
Az ecsedi uradalom és vele a vár a somlyói ág Báthory Gábor 1613-ban bekövetkezett halálával, visszaszállt a királyra, aki Bethlen Gábornak adományozta, majd Bethlen István fejedelem, végül I. Rákóczi György tulajdonába került, aki 1676-ban átengedte menyének, Báthory Zsófiának, illetve unokájának, I. Rákóczi Ferencnek.
Az ecsedi vár ekkoriban egyike volt a legjobban felszerelt magyar váraknak, amelynek 1619-ben készült leltárából tudjuk, hogy a különböző bástyákon 30 nagyobb löveg vagy ágyú, tarack és mozsár ágyú állt a hozzá való 7000 golyóval, továbbá 318 várpuska 35,000 golyóval és 223 mázsa lőpor.dr. Szendrei János: A XVI. és XVII. század hadtörténelmi emlékei., mek.oszk.hu
Báthory Zsófia 1680-ban bekövetkezett halála után a két Rákóczi árvára, Ferencre és Juliannára maradt a nagy vagyon, amit 1681-ben már Thököly Imre íratott össze, s az örökösök csak nagykorúságukkal jutottak birtokon belülre. II. Rákóczi Ferenc az elavult szatmári várak helyett, Ecseden kívánt egy modernizált erődítményt létrehozni és fenntartani.
1711. február 16-án azonban a bevehetetlennek tartott vár a császáriak kezére került. A Rákóczi-szabadságharc leverése után pedig 1718-ban az ecsedi vár védműveit, más magyar várakkal együtt, Lipót császár parancsára felrobbantották, nehogy a további kuruc felkelések bázisává válhasson.Magyar várak - Nagyecsed , monitormagazin.hu Várkonyi Gábor történész szerint csak egy óra maradt meg a vár felszereléséből, egy kőmaradványt vésett címerrel pedig egy környékbeli ház falában találtak meg a kutatók a 20. században.Átok volt-e a Báthoryak óriási vagyona és hatalma?, foter.ro A nagyszerű lápi vár maradványait és köveit a környező falvak házaiba, útjaiba, mezőgazdasági épületeibe építették be és mára már nyoma sem maradt.
Története bélyegkép|jobbra|265px|Az Ecsedi-láphoz több népmonda is fűződik, melyek szerint az irdatlan mocsárban egy hatalmas sárkány tanyázott, amit a Báthoriak egyik őse, Opos vitéz ölt meg. Emiatt került a családi címerbe a három sárkányfogSzekeres Attila István: Címerében három farkasfog , muvelodes.ro és a Sárkány Lovagrend jelvénye, a farkával nyaka köré tekeredő, azaz önmagát megfojtó sárkánykígyó, egy Uroborosz
Sárvár (saruuar)Benkő Loránd: P. Mester két szatmári helynevéről (Adalékok várneveink történetéhez), edit.elte.hu a mai Nagyecsedtől mintegy három kilométerre levő dombon, az egykori Ecsedi-láp (Lacus Etsediensis) délnyugati végében állt. A közelében később felépült ecsedi vár (vagy első nevén Hűség vára) a Gutkeled nemzetség tulajdona volt. A gutkeledek elődei – három testvér – Orseolo Péter magyar király idejében jöttek hazánkba Svábországból, Stof, azaz Stauf várából. Ecsed neve 1220-ban jelent meg először az oklevelekben, bizonyosat azonban csak 1291 óta tudunk róla, amikor Gutkeled nembeli Dorog fiai ecsedi birtokukat sógoruknak, Gyulának engedték át.
Egy 1334-ben kelt oklevél szerint I. Károly magyar király hűséges szolgálataik jutalmául, Gutkeled nembeli Bereck fiainak, Jánosnak és Lökösnek engedélyt adott egy vár építésére.Éble, Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyiregyháza, Gazdaságtörténeti tanulmány. Levéltári hit. okiratok nyomán., daten.digitale-sammlungen.de
A vár a Kraszna folyó által táplált óriási lápból kiemelkedő négy sziget közül a legmélyebben fekvő harmadik szigeten épült fel. Az ősi Gutkeled-nemzetségből származó Báthori család a 14. század első évtizedeiben kettészakadt; az egyik ág királyi adományként Szilágysomlyót kapta és ettől kezdve somlyai Báthorinak nevezte magát, a másik ágból származó és Itáliában tanult Péter a Szabolcs vármegyei Ecsedet szerezte meg, és attól kezdve nevezték a leszármazottai magukat ecsedi vagy nyíri Bárhoriaknak.
A Báthori-család birtoka bélyegkép|jobbra|265px|somlyói Báthory Gábor erdélyi fejedelem aranyforintja rajta a családi címer, »a Báthoryak ezen címérében három sárkányfog látható, e szörnyeteg testével körülgyűrűztetvén« 1317 és 1329 között Ecsedet a Gutkeled nemzetséghez tartozó Bátori Bereck fiai szerezték meg. Mivel az ekkorra néhány száz esztendős Sárvár már nem jelentett megfelelő védelmi lehetőséget, 1334-ben Károly Róbert király Báthori Bereck fiainak, Jánosnak és Lökösnek engedélyt adott egy kő- vagy favár építésére és azt a személye iránti ragaszkodásuk jeléül „Hűség (Hywseg) várának” nevezhessék. (Volumus ut castrum vel municio predicta in perpetuam memoriam fidelitatis predicte Fidelitas, quod in vulgari Hywseg dicitur, ab ommibus et ubique nominetur) Jutalom volt ez azért, hogy a király oldalán részt vettek az oligarchák elleni harcokban. A vár a láp szigetén, mint vízivár fel is épült, és később a már jelentőssé fejlődött községről ecsedi várnak, és nem „Hűség várának” nevezték.
A vár megépítése (1353.) Ecsed fénykorának is kezdete volt, ekkor erősítették meg a községet is a lápba vert, erős cölöpökre épített széles kőfallal, melyen lőrések is voltak. A vár messze földön híres erődítmény volt. Központi része, a belső vár a mai község északi részén, a Győrtelekre vezető út melletti dombon, a láp egyik szigetén állt. Külső része a községgel az előtte fekvő két kisebb szigeten terült el.
Feljegyezték a vár bástyáinak nevét is: Báthory, Késcsináló, Dobolyi és Csaholyi- bástyák voltak. E bástyák mindegyike olyan hatalmas volt, hogy kőből épült számos lakó- és raktárhelyiséget foglalt magában. Az egykorú források szerint hosszú fahíd vezetett a Kraszna folyón át a külső várba, ami egy hosszúkás, elnyúló, földből emelt, szarv alakú védművet formázott, két végén egy-egy földbástyával. A bástyák védelmében szárazmalom, darabontház és egyéb gazdasági épületek húzódtak. Erről a földbástyáról egy másik hosszú fahíd vezetett a belső várba. A belső vár legfontosabb építménye egy szabálytalan négyszög alakú, kőből emelt várkastély volt, pincékkel és kétszintes lakótermekkel. A vár fő erőssége a körülötte lévő láp volt.
A lápon hajók nem közlekedhettek, vize alig volt, a sekély víz alatt posvány, sár terült el, melyen a hajók megfeneklettek. Ha az ember gyalogosan a lápra tévedt, beleveszett. Legfeljebb kis csónakokkal tudtak járni-kelni azok a pákászok, halászok, akik ismerték a láp minden zugát, s tudták, hogy hol nem akad fönn a csónak.
Ilyen láp vette körül három oldalról az ecsedi várat. A negyedik oldalon pedig, a szárazföld felől olyan messze esett az ágyúk elhelyezését lehetővé tevő biztos talaj, hogy onnan a golyók nem értek el a várfalakig.
jobbra|bélyegkép|265px|SIGILLUM CIVITATIS ECHIED AD 1608, Ecsed mezőváros pecsétje. Mezővárossá Báthori Gábor emelte és látta el a települést kiváltságokkal 1608-ban. Ecsed lakói a középkorban magyarok voltak és jelentősebb betelepítés sem történt. A település neve az ecs – öcs ’fiatalabb testvér’ –d képzős származéka. Később a nagy- jelző megkülönböztette a település szomszédságában állt, de már régen elpusztult Kisecsed nevű falutól A Báthoriak több évszázadon keresztül voltak a vár és a hozzá tartozó község urai. 1492-ben Báthori András nagy költséggel megerősítette, ettől kezdve a vármegye egyik legfontosabb erőssége volt, és az erdélyi fejedelmek és a magyar királyok közötti harcokban nagy szerepet játszott, különösen a 16. században.
Az ecsedi-láphoz egy népmonda fűződik, mely szerint hatalmas sárkány tanyázott a hatalmas mocsárban. A Báthoriak egyik őse, Opos vitéz ölte meg, emiatt került a családi címerbe a három sárkányfog és a saját farkát fogó sárkánykígyó. A mohácsi vész után Ecsed megerősítésével Bátor, mint védelmi központ fokozatosan elvesztette jelentőségét, s a későbbiekben már csak közös családi temetkezési helyül szolgált. Az ecsedi vár Mohács után az egyházi kincsek egyik fő gyűjtőhelye lett; az ország legkülönbözőbb részeiről menekítették ide a tárgyakat.A nyíregyházi Józsa András múzeum évkönyve, epa.oszk.huA váradi püspökség története - A székesegyház öltönyei s egyéb szerelvényei., mek.oszk.hu
1530-ban Szapolyai János kezén volt, míg Báthori Miklóst bátyja, Bonaventúra át nem térítette Ferdinánd pártjára. Ezért János Zsigmond ostrom alá vette a várat és a várost, de nem tudta bevenni. 1564-ben Bátorban leégett a Báthori-család kúriája és a palánk is, így a család végleg átköltözött a jobban védhető Ecsed várába. Báthori Erzsébet az 1560-as években az ecsedi vár kastélyában töltötte gyermekkorát, majd 1575-ben, a 11 éves korában eljegyzett Nádasdy Ferenc gróffal kötött házassága után Sárvárra, később Csejtére került.
Az 1566. évi békekötéskor Ferdinánd Felső-Magyarországon mindent átengedett János Zsigmond-nak, csak Ecsedet nem. bélyegkép|jobbra|265px|Töredék Ecsed várából. A domborművön egy angyalalak, két kezében egy – egy címert tart. A jobboldali a Gutkeled nemzetség jellegzetes címere: 3 sárkányfog, farkával nyaka köré tekeredő sárkány. A dombormű felirata: „Báthory András Szabolcs és Szatmár vármegye főispánja, tárnokmester és országos főkapitány, a bátor védelmező, az Úrnak 1550. évébenA nagyecsedi reneszánsz vár Báthori-címeres köve, olvass-sokat.hu 1570-es években – mikor az államhatárok már nagyjából kialakultak Erdély és a Magyar Királyság között, s létrejött a török elleni végvárrendszer – Báthori István országbíró, az ecsedi Báthoriak utolsó férfi tagja újból megerősítette az ecsedi várat. Báthori Istvánt hiába hívta, csalogatta Rudolf magyar király Pozsonyba az országgyűlésre, a nem minden alap nélkül bizalmatlan várúr azt válaszolta: „Elmennék a gyűlésre, ha Ecsed vára eljönne velem.”A magyar nemzet története Szilágyi: A magyar nemzet története VI. FEJEZET. Rémuralom Magyarországban.
A Báthoriak ecsedi ága 1605-ig birtokolta Ecsedet és a várat. Báthori István országbíró halálával kihalt a Báthoriak ecsedi ága. Hatalmas vagyonát a somlyói Báthory-gyermekek örökölték.
Az országbíró halála után fogadott fia, somlyói Báthory Gábor, a későbbi erdélyi fejedelem örökölte a várat, az ecsedi uradalommal együtt. Ekkorra a nagy kiterjedésű birtokhoz a váron kívül három város (Majtény, Gyarmat, részben Meggyes) és 46 falu is tartozott. A Báthoryak vára, a szinte bevehetetlen Ecsed, uralkodó befolyást biztosított a családnak Szatmár vármegye nemességének nagy része fölött.
A Bethlen-család birtoka
Báthory Gábor meggyilkolása után, még 1613 végén Ankreier Mihály kapitány Ecsed várát átadta a császáriaknak, és az az uradalommal együtt 1619 októberéig a kincstár kezén maradt. 1614-ben II. Mátyás utasította a kamarát, hogy az ecsedi várban Mohács óta őrzött egyházi kincseket és ruhákat, amelyeket, részben Báthory István erdélyi vajda és ősei készíttettek, vegyék át és mielőbb szállíttassák fel Bécsbe. 1615. február elsején Ecseden globálisan összeírták magyar nyelven az öt ládában tárolt textíliákat és Kassára továbbították.A nyírbátori egykori ferenceskonvent középkori textíliái, epa.oszk.hu jobbra|bélyegkép|265px|Az 1613-as inventárium egy lapja
1619 októberében Bethlen Gábor Ecsed várát visszahódította. Pozsony bevétele után Bethlen a magyar koronát előbb Zólyom várába, majd Kassára, azt követően pedig Eperjesre vitte. A vár jelentőségét és erősségét bizonyítja, hogy ezután Bethlen a magyar Szent Koronát a biztonságot adó ecsedi várba vitte és őrizte. Később, a nikolsburgi béke feltételei szerint 1622-ben a korona újra visszakerült Pozsonyba, majd onnan 1644-ben, rövid időre Győrbe került.
A Rákóczi-család birtoka