Lipótváros (németül: Leopoldstadt) Budapest városrésze az V. kerületben. Itt található Magyarország ország közigazgatási és pénzügyi központjává vált. A római katolikus egyházi adatokban Szentistvánváros néven szerepel.Szentistvánvárosi Plébánia

Fekvése A Lipótváros Budapest V. kerületének északi felére terjed ki. Déli határa a Vigadó tér déli oldala – Deák Ferenc utca – Deák Ferenc tér vonalon fut, ez választja el a kerület déli városrészétől, a Belvárostól. A többi irányban határai a kerület határával esnek egybe (keleten a Bajcsy-Zsilinszky út, északon a Szent István körút, nyugaton pedig a Duna).

Története A történelem előtti időkben nem létezett még a Margit-sziget, kisebb szigetek voltak a Duna folyása mentén. Ugyanekkor a Rákos-árok körülvette ezt a területet, tehát valójában sziget volt. A Rákos-árok északabbra vált ki a Dunából, és a mai Ferencváros területén lépett vissza a főmederbe. Talaja emiatt jellegzetesen öntéstalaj, s ez megnehezítette a 2-es metró építkezését is.

A középkorban a dunai átkelőhely körüli területen több kisebb település volt (Révjenő, Újbécs). Ezek a falvak a török hódoltság alatt elpusztultak. A 18. század végétől előbb a városfalhoz közeli déli terület települt be ismét. A környék fejlődésére élénkítően hatott az 1787-ben létesült hajóhíd, amely Pestet és Budát kötötte össze. II. József idejében, 1786-tól a korabeli belvárostól északra, a mai Szabadság tér és a szomszédos háztömbök területén felépült Újépület és a pesti városfal között új városrész keletkezett, amely II. Lipót koronázásakor, 1790-ben kapta a Lipótváros (Leopoldstadt) nevet.Tanulmányok Budapest múltjából A városrész neve 1790 előtt Új-város volt Schilson János készítette az első területrendezési tervet 1789-ben. A terv az akkoriban már épülő Újépület és a városfal közötti területet mértani rendszer szerint osztotta fel. Kialakította a mai Erzsébet tér és a Szent István tér helyét és a környék sakktáblaszerű úthálózatát. Ez okozta később az Andrássy út és a Lánchíd közvetlen összeköttetésének hiányát – az Andrássy út folytatása a Dunáig a mai József Attila utca. 1805-ben Hild János készített tervet a városfaltól a mai Markó utcáig terjedő rész rendezésére.

Az 1838-as pesti árvíz csaknem teljesen elöntötte; vízborítottsága néhol a két métert is elérte. Az árvíz szintje alól két magaslat emelkedett ki, ahová menekülni tudott a lakosság. Az egyik a lipótvárosi plébániatemplom (ennek emlékére építették ide a Bazilikát). A másik az Újépület északnyugati sarkánál, kb. a mai Báthori utca és Vécsey utca környékén.

A Váci töltés (Waizner Damm) mellett épült a vasúti indóház. Ezt a mai Nyugati pályaudvar elkészülte után lebontották; erre a helyre kerültek az ún. Westend-házak.

A városrész beépítése a Terézváros irányából haladt nyugat felé. A régebbi térképeken látható, hogy A Duna és a Váci körút (Bajcsy-Zsilinszky út) között még az 1870-es években is beépítetlen telkek találhatóak (köztük gyárak is, mint a Valero selyemgyár). Ezeknek a telkeknek a beépítését 1874 és 1914 között végezték el.Lepel Adrienn: Az ipari épületek élete és újrahasznosításuk folyamata Ph.D. dolgozat melléklete

A mai városkép kialakulásának fontos állomása volt 1897: ekkor az Újépületet lebontották, helyén kialakult a Szabadság tér. Ekkor alakult ki az Országház felépítésével a Kossuth Lajos tér. A kettő tér környékén kiépült hivatali negyedben álló impozáns paloták többsége azóta minisztériumok, bíróságok és pénzintézetek székházaiként funkcionálnak. Az addig üzemelő ipari létesítményeket (mint például a Valero gyárat) északabbra telepítették. A Szent István körúttól északra, az Újlipótvárosnak nevezett negyed a Lipótváros északi részén az 1910-es évektől épült ki a Dráva utcáig.

bélyegkép|262px|A Széchenyi rakpart

Gyárváros A telekhatárok – és így a még névtelen utcák kijelölése után gyárak települtek a Lipótvárosba. 1838 Pesti Hengermalom Társaság; később József Hengermalom a jelenlegi Honvédelmi Minisztérium területén 1865 Haggenmacher Hengermalom a jelenlegi Szent István körút és a Szemere utca sarkán Pesti Vasöntő és Gépgyár. Az 1848-as forradalom alatt államosították és átállították fegyvergyártásra. Erről kapta a nevét a Fegyvergyár utca (Szent István körút) Valero selyemgyár. Még a XIX. században kaszárnyává alakították. Emlékét az épületen tábla őrzi. 1854 Pesti Cukorfinomító Gyár a mai Szent István körút és a Bihari János utca találkozásánál

Városszerkezet A Lipótvárost a XIX. század elején a hagyományos sugaras szerkezet helyett modernebb, négyzetrácsos szerkezetűnek tervezték. Ezt a szerkezetet néhány középület és tér törte csak meg. A Duna kanyarulata miatt a derékszögű szerkezetet nem volt lehetséges következetesen megtartani. Ezért a Szalay utcától északra az utcák merőlegesek a Lipót (Szent István) körútra; az Alkotmány utcától délre merőlegesek a Fürdő (József Attila) utcára. Ez utóbbi szerkezetet részben a Fő utca (Arany János utca), részben az Újépület határozta meg. Az ezekre merőleges (kelet–nyugati irányú) utcák egymástól kb. 20 fokos szögben eltérnek.

Két részre szakadt a Nádor utca, amelyet az Országház építése tört ketté; emiatt külső (északi) része önálló nevet kapott (Falk Miksa utca). Fordítva: az Újépület lebontása után egyesítették a Báthory utcát az egyenes folytatásaként már meglévő Gyapjú utcával.

Határai Állandónak tekinthető határa nyugat felől a Duna, kelet felől a Bajcsy-Zsilinszky út.

A Lipótváros határait 1989 óta fővárosi rendelet94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet , korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat. határozza meg a következőképpen: Szent István körút – Nyugati tér – Bajcsy-Zsilinszky út – Deák Ferenc tér – Deák Ferenc utca – a Vigadó tér déli oldala – a Duna folyam.

Északi határainak előzményét az 1838-as árvízben látjuk. Akkor ugyanis Pestet egy észak–dél irányú töltés védte, a Waitzner Damm, amely nem volt képes megvédeni a várost. Ezért építettek egy nyugat–kelet irányú töltést a jelenlegi Szent István körút vonalában. Akkor ott különféle gyárak működtek. Ám a Nagykörút tervezési munkálatai (és az épülő Margit-híd) miatt ezt a töltést hamarosan lebontották, az erre haladó iparvágányt is felszedték; megkezdődött a modern nagyvárosi körút és az azt környező épületek építése. 1874 után már többemeletes bérházak emelkedtek az akkori Lipót körút mentén (főként a Terézvároshoz közeli részeken).

Déli határainak előzménye a középkori városfal. Ezen állt a Váci kapu (a Vörösmarty tér környékén), valamint bástya, illetve rondella a mai Deák Ferenc tér környékén. Ezért volt a Deák Ferenc utca egyik régi neve: Bástya utca.

Utcanévváltozások A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1872 és 1874 között rendezte az utcaneveket. Az újonnan létrejött fővárosban számtalan név nélküli utca volt, de túl sok volt az egyező utcanév is. Ekkortól kezdve magyar nyelvű utcaneveket határoztak meg.A közterületek átnevezése, 1874 1872. október 10-én kelt 2036. sz határozat alapján az 1874. évi X. törvénycikk 14. §