A szilárdtestrelé egy jelfogóként működő félvezető lapka, olyan mint egy tranzisztor vagy integrált áramköri csip alapja és a rajta lévő különböző alkatelemek összessége, ami magát a működést segíti elő. A szilárdtestrelé feladata, hogy nagyobb feszültséget, nagyobb áramerősséget viseljen el, mint egy egyszerű félvezető. A szilárdtest elem természetesen a sokkal kisebb vezérlő feszültség és alacsony áramerősség hatására fejti ki erejét.
bélyegkép|A japán SHARP cég 8 amperes szilárdtestreléje A mai szilárdtestrelék már 3 V feszültségtől (tehát a legtöbb digitális áramkör feszültségszintjével) akár 600 V-os váltakozó feszültséget több tíz A áramerősséggel is tudnak vezérelni, 10-40 ms kapcsolási késleltetéssel.
Összehasonlítása hagyományos eszközökkel
Hagyományos elektromágneses vezérlésű (mechanikus) jelfogó összehasonlítása a „szilárdtest” jelfogóval: A relé sok mozgó alkatrészt tartalmaz. A szilárdtestrelé semmiféle mozgó elemet nem tartalmaz. Jobban bírja a rázkódást, véletlenül sem kapcsol ilyenkor hibásan. Egy hagyományos relénél egy szilárdtest elem élettartama lényegesen nagyobb (a kapcsolások számát tekintve, mivel nem tartalmaz mozgó alkatrészt), azonban az impulzusszerű túlterheléseket rosszabbul viseli. A hagyományos relé tizedmásodpercet is elérő késleltetéséhez képest a szilárdtestrelé jelentősen gyorsabb. A hagyományos relék a kapcsolás pillanatában nagyfrekvenciás zajt is állítanak elő, amely a szilárdtestrelénél nem jelentkezik. A szilárdtestreléknél nem jelentkezik a prell. A hagyományos jelfogókkal szemben hűtést igényelhetnek, ami kicsiny méretük, ill. kapcsolt teljesítmény nagyságától függően szükséges lehet. A szilárdtestreléknek van maradék feszültségük és szivárgóáramuk, amivel a mechanikus relénél nem kell számolni A hagyományos relék galvanikus leválasztás biztosítanak, míg a szilárdtestrelék túlfeszültség hatására könnyebben átütnek (ez a veszély optoelektronikai csatolással elhárítható).
Kategória:Elektronika