A Sió vagy Sió csatorna jelentős folyó a Dunántúlon. Hossza 120,8 km. Eredetileg természetes vízfolyás, ma a Balaton vízszintjének szabályozását biztosítja és összeköttetést teremt a Balaton és Európa víziút rendszere között.
A pécsi püspökség alapítólevelében 1009-ben Ozora néven szerepel.
Földrajz A Sió csatorna a siófoki kikötőnél ágazik ki a Balatonból, majd 120,8 km hosszan folyik tovább a Mezőföld délnyugati pereme, a Külső-Somogy és a Tolnai-Hegyhát határán, végül Szekszárdtól északra, a Gemenci erdőnél éri a Dunát, annak 1497,1-es folyamkilométerénél. A meder esése átlagosan 14,5 cm kilométerenként, szélessége 20 és 30 méter, mélysége 0 és 8,8 méter között váltakozik. A víz sebessége, függően a siófoki vízeresztéstől és a Duna visszaduzzasztó hatásától, 0,5–4 km/óra lehet.
A Sárvíz folyó Sióagárdnál, a Kapos pedig Tolnanémedinél torkollik a Sióba.
A csatorna vízállása nem egyenletes. Felső folyásában jelentősebb vízmennyiség csak akkor lehetséges, amikor Siófoknál a zsilip nyitva van és a Balatonból vízleeresztés történik. Az alsó folyása főleg a Kapos folyó vízhozamától függ.
Története A Sió csatorna kiépítését a tótól néhány km-re délkeletre lévő Kapos folyóhoz már a rómaiak elkezdték, célja a vízgyűjtő területén összegyűlt felszíni vizek levezetése volt. Galerius császár i. sz. 292-ben hatalmas erdők kiirtásával ásatta ki a Sió ősét, amely a Balatont köti össze a Dunával, valamint zsilipet építtetett.
A régebbi kutatók arról számoltak be, hogy a Sió balatoni kitorkollása még a rómaiak idejében mesterséges úton, egy zsilippel vezette le a tó magas vizeit. Virág Árpád minden lehetséges történeti forrásmunkát, régészeti eredményt újra mérlegre téve cáfolta a római zsilip létét, bizonyítván, hogy a Sió-patak az elmúlt évezredben, a siófoki zsilip megépítéséig csak természetes vízfolyásként vett részt a balatoni vízforgalomban.A Sió-csatorna, ng.hu A Balaton vízállás-változásai a történelem folyamán elég tág határok között mozogtak. A 18. század második felében kezdődtek az első lépések a tó és környékének mezőgazdasági, hajózási (víziszállítási) hasznosítása érdekében. Mária Terézia uralkodása alatt Krieger Sámuel térképész, kamarai mérnök, akinek a Balaton első, pontos térképétMappa geographica exhibens situm lacus Balaton cum vicinitatibus suis una et projecto quod de derivanda aquarum copia et navigatione in partibus his institunda elaboratum est ..., maps.hungaricana.hu köszönhetjük, – javaslatot tett a tó és mocsarai részleges lecsapolására. Terve nem csupán a tavat érintette, hanem összefüggést teremtett a Sárvíz-, Sió- és a Kapos folyók szabályozási munkálatai között. center|bélyegkép|800px|Krieger Sámuel Balaton-térképe „a legbecsesebb műszaki emlékeink közé tartozik”, amely elsőként ábrázolta valósághűen és részletesen a tavat 1776-ban (MNL Zala Megyei Levéltára XV.3.b. T 001) Virág Árpád A Sió és a Balaton közös története (1055-2005) című művében gondos kutatómunkával számba vette a 18–19. század Balaton térképeit. A térképtörténeti kutatásai eredményeképpen rendet teremtett az eredeti mappák és különféle célú egykorú, vagy későbbi másolataik tekintetében.
A magyar reformkorban már más elképzelések születtek a Balaton hasznosítására. A mezőgazdaság extenzív fejlesztésével kapcsolatos földbirtokosi érdekek a Sárvíz, Kapos és legfőképp a Sió szabályozását eredményezték. Kimagasló szerepet játszott a sárvízi tervek megvalósításában Beszédes József, a Sárvízi Csatorna Társulat igazgató főmérnöke, aki az 1827. évi XXXIII. tc. alapján vetett papírra elképzeléseket az érintett folyók és a Balaton vízviszonyainak rendezésére.
A Siót Ozorától a Kaposig a közbirtokosok 1821-től 1835-ig szabályoztatták, aminek következtében a Balaton vize mintegy 1 méterrel apadt. 1862-ben új szabályzati munkálatok kezdődtek gróf Zichy Ferenc királyi biztos vezetése alatt, ekkor a Sió csatornázását Ozorától felfelé a Balatonig folytatták, a tó kifolyását elzáró töltést 1863. október 23-án elbontották, s ennek következtében a Balaton víztükre az 1862 decemberben megfigyelt legkisebb vízálláson alul még 0.95 méterrel alászállt, és mintegy „90 000 magyar holdnyi terület száríttatott ki, egyszersmind a vasút is biztosíttatott a tavaszi jégtorlások és kiöntések ellen.”Hunfalvy János - Thirring Gusztáv: Egyetemes földrajz különös tekintettel a néprajzi viszonyokra, mek.oszk.hu
A 19. század közepétől ismét új, addig számításba sem vett előnyöket kínált a Balaton a partjait felkereső utazóknak és kikapcsolódni vágyó helybéli társaiknak. Lassan megindult a tavon a gőzhajó forgalom, a déli parton pedig 1858-1861 között megépült a Déli Vasút sínpárja.
A két erős érdekérvényesítő csoportosulás, a vasúttársaság és a birtokosok ekkor összefogtak. A Balaton vízállásának szabályozása számukra létkérdéssé vált.
1891-ben helyezték üzembe az első betonnal falazott zsilipet a Sió csatornán.Győrffy Árpád - Azok a 60-as, 70-es évek / Amikor a legjobb balatoni szabadstrandok születtek (balatontipp.hu. 2024.05.14.) 1908-ban kezdődött a csatorna első bővítése, amely 1936-ban fejeződött be. A siófoki zsilip megépülésével állandósult a vita is. Mikor és mennyi vizet kell ereszteni, s vajon a zsilip (és ezzel összefüggésben a Sió) méretei megfelelőek-e az igényeknek. A mezőgazdasági és közlekedési érdekek mellett hamarosan megjelentek a turizmus igényei is. 1893-ban Cholnoky Jenő a Vízépítési Igazgatóság Vízrajzi Osztályának pontos mérései alapján a tó közepes mélységét három méternek számította ki. Lóczy Lajos geológus, „a Balaton tudósa”, az 1910-es években így írt a A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása című művében a zsilipkezelés korabeli rendellenességeiről és anomáliáiról: „Az 1866. évi nagy leapadás idején sivatagszerű jelenségek mutatkoztak a délipart homokterületein; a berkek kiszáradtak, futóhomok sivított végig rajtuk. A közönség a szabályozást vádolta és szállómondása lett: „lopják a Balatont". Ennek ellenében 1879-ben annyira megáradt a tó, a zsilipkezeléshez fűzött reményeket meghiúsítva, hogy a víz 1 *93 m-es magasságával elöntötte a partokat. Siófokon, Balatonfüreden vízalatt állott a parti móló és a sétatér. „Kiöntenek bennünket, mint az ürgét*, „puskaport a zsilipnek, efféleképen szólt a haragos közvélemény. Nemcsak a hosszabb időközi nagy ingadozások, hanem ugyanazon évnek vízállása a Balaton két végén ellentétes kívánságokat támasztottak a tó vizének szabályozására nézve.”Lóczy Lajos: A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása, 1921
A második világháborút követően 1947. szeptember 22-én a Sió-meder újabb bővítésének befejezésekor megkezdődött a vízszint szabályozása. 1947. április 10-én 155 centiméter volt a Balaton legmagasabb vízszintje, ami két évvel később 1949. november 2-án már csak 22 centiméter volt.A Sió-csatorna története, siocsatorna.huLigeti László: A Balaton szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 7. Budapest, 1974), library.hungaricana.huElérte az egy méteres vízszintet a Balaton – ha tovább esik megnyithatják a Siót, szekesfehervar.hu A Dunával való összeköttetésre szolgáló Sió-csatorna megnyitása óta a Balaton vízszintjét egyensúlyban tarthatónak tartják a vízügyi szakemberek. Azonban volt már példa 243 centiméter ingadozásra is a legmagasabb és legalacsonyabb vízállású időszakok között.Vajda Tamás: Adatok és észrevételek a Balaton 3–15. század közötti vízállásához
A Balaton stabil vízszintjét az utoljára 1976-ban felújított siófoki zsiliprendszer révén mesterségesen szabályozzák az Adria felett számított 104,5 méter középvízállásra. 1968-1974 között épült Bogyiszlótól délkeletre a keselyűsi torkolati zsilip. (hivatalos nevén: Sió-Árvízkapu)Sió-torkolati árvízkapu - bogyiszlo.hu
2016-ban a Balaton nyári üzemi vízszintjét 10 centiméterrel kísérleti jelleggel megemelték, 2018-ban pedig a szabályozási vízszint-maximumát 110-ről 120 centiméterre emelték. A lépés a 107,5 km hosszú szakaszon szabályozott és 100 cm-es állandó vízszintre kiépített partvédőmű rendszer rekonstrukcióján túl számos egyéb vízügyi beavatkozás elvégzését indokolja.Magyar Emőke, Illés Lajos - A Balatonpart közterületei partvédő műveinek és közvetlen háttérterületeinek rendezésére vonatkozó környezeti hatástanulmány (Országos Vízügyi Főigazgatóság, VIZITERV Environ Kft, BioAqua Pro Kft. 2020) A vízszint ingadozásának elkerülése érdekében a szakemberek a tómederben történő tározás növelésére törekednek.Tombácz Endre - A Balaton vízszint-szabályozás módosítása, ennek hatásai és az érintettek véleménye (Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, ÖKO Zrt. 2018)Engedélyezték a Balaton vízszintemelését, megfelelőbb partvédelemre van szükség
2020-ban kezdődött a siófoki vízleeresztő műtárgy és a hajózsilip felújítása mellett a Balatonkilitinél tervezett új mederduzzasztó zsilip építése. A két projekt célkitűzése a csatorna rekonstrukciója, továbbá hosszú távon a Balaton vízgazdálkodásának hozzáigazítása a klímaváltozás hatására drasztikusan megváltozott időjárási körülményekhez, elsősorban a gyakoribb aszályhoz.Honti Márk, Istvánovics Vera, Berecz Diána, Fülöp Bence, Herodek Sándor - A Balaton vízpótlása: Tenni, de mikor és mit? (Hidrológiai Közlöny, 2025. 105. évfolyam, 1 szám) Csonki István - A Sió projekt megvalósításának vízgazdálkodási céljai a KDTVIZIG területén / Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, docplayer.hu, 2017.12.01.) 2023 júniusára elkészült a kiliti zsilip.Így néz ki a megújult kiliti duzzasztó a Sió-csatornán (Fotók) - hírbalaton.hu, 2023.05.18. Az új műtárgyat a Balatoni Hajózási Zrt. félkész hajóinak felengedésével üzemelték be.Spirk József - Felúsztattak a Sión a két új balatoni kompot, két katamaránt és még 16 hajót (24.hu, 2023.06.28.)Barnóczki Brigitta - Megérkeztek a Balatonra az új kompok, nem eresztik tovább a tó vizét (Telex.hu, 2023.07.04.) 2024 áprilisában pedig átadták a siófoki kikötői zsilipet.Átadták a turisztikai attrakcióként megújult Sió-zsilipet - Építészfórum, 2024.04.24.Bámulatos térrel gazdagodott a Sió-zsilip környezete - sokszinuvidek.24.hu, 2024.04.24.Varga Ákos Endre - A Balaton lefolyója immár egy park (hamster.blog.hu, 2024.04.25.)
Települések a csatorna mentén bélyegkép|jobbra|250px|Közúti híd Simontornyán bélyegkép|jobbra|250px|A Sió Pálfánál bélyegkép|jobbra|250px|A Sió dunai torkolata Bogyiszló külterületén, a Bóni-foknál
Siófok Balatonkiliti Balatonszabadi Siójut Szabadhídvég Mezőkomárom Felsőnyék Ozora Simontornya Pálfa Sárszentlőrinc Kölesd Medina Harc Sióagárd Szekszárd Bogyiszló
Jegyzetek
Források A Pallas nagy lexikona Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene. Eger, 1998. Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története 1055-2005, Közdok, 2005 , Cholnoky Jenő: A Balaton hidrográfiája. Budapest, 1918. Dr. Nagy Sándor Alex: Hidroökológia, docplayer.hu
További információk Vízállások a Balatonon 1999–2002 Sió – Csatorna Vajda Tamás: Adatok és észrevételek a Balaton 3–15. század közötti vízállásához; Online: Adatok és észrevételek a Balaton 3–15. század közötti vízállásához, belvedere-meridionale.hu Franz Entz: Das Siógebiet. Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn.
Kategória:Magyarország csatornái Kategória:A Duna mellékfolyói Kategória:Somogy megye földrajza Kategória:Tolna megye földrajza