Nyárádremete (1899-ig Köszvényes-Remete, románul Eremitu, németül Einsiedler) falu Romániában, Maros megyében, Nyárádremete község központja. A Nagy-Nyárád völgyének legészakibb községe, egyúttal a Felső-Nyárádmente legnagyobb települése.
Fekvése Marosvásárhelytől 34 km-re északkeletre, a Vityal-pataknak a Nyárádba ömlésénél fekszik, Szováta üdülővárostól 18 km, Szászrégentől pedig 25 km távolságra, a Bekecs (hegy) (1080 m) lábánál, a Mező-havas (1777 m) közelében.
Története 1567-ben említik Remete néven először. Az 1719-es pestisnek a falu majd fele lakossága áldozatul esett. 1910-ben 1943, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Az 1916-os román betöréskor határában magyar győzelmet hozó csata zajlott. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.
Lakossága 1992-ben 1769 lakosából 1608 magyar, 139 cigány és 21 román volt. A község összlakossága 1992-ben 3912 lélek volt, a 2002-es népszámlálás adatai szerint pedig 3872, melyből 3592 magyar, 185 román, 90 cigány és 5 német nemzetiségű. A község falvaira lebontva a népességadatok a következők: Nyárádremete (Eremitu): összesen 1739, ebből 61 román, 1600 magyar, 78 cigány. Nyárádköszvényes (Mătrici): összesen 872, ebből 837 magyar. Mikháza (Călugăreni): összesen 612, ebből 107 román, 490 magyar, 12 cigány és 3 német. Vármező (Câmpul Cetății): összesen 376, ebből 10 román, 366 magyar. Deményháza (Dămieni): összesen 273, ebből 2 román, 270 magyar és 1 német.
Látnivalók A Bekecs hegy tetején található Bekecs várának, valamint egy kápolnának maradványai. A hegy oldalában első világháborús lövészárkok. A tetőhöz közel két első világháborús síremlék ("hősök sírja"), elesett magyar katonák sírjai. Római katolikus temploma 1808 és 1812 között épült Nyulas Ferenc adományából. Nevezetessége a főoltár melletti 15. századi feszület, Veit Stoss nürnbergi művész munkája. A mai temető helyén egykor kis kápolna állott. A falu központjában, az út mellett áll az andezitből készült ezredévi emlékmű, amit 1896-ban, Magyarország ezeréves fennállásának emlékéül állítottak a helybeliek. Millenniumi emlékoszlopát 1996-ban felújították. Ekkor került rá a fehér márványból készült magyar címer és egy "1100 éve itt vagyunk" feliratú márványtábla. Az 1916-os román betörés emlékére a határban három emlékhelyet is építettek. A falu központjából több turistajelzés is indul. Az így jelzett utakon eljuthatunk a Vityál-várhoz és a Tompa-tetőre, a Bekecs-tetőre, illetve a Mező-havasra.
Népszokások, hagyományok Húsvéti Határkerülés Több más nyárádmenti falu szokása, de a nyárádremetei határkerülés sokban eltér azoktól. Egyházi processzióként megélt, ősrégi szokás, amit még a diktatúra idején is sikerült a közösségnek életben tartani és gyakorolni. Húsvét vasárnap hajnalban, öt órakor indulnak a templomból imádkozva és énekelve. A falu határát az egykori vetésforgó szerint négy részre osztott rend alapján veszik sorra, megszokott útvonalakon, így négy évente kerül sorra ugyanaz a határrész. A falubeliek körbehordozzák a határban a feltámadási szobrot, a körmeneti keresztet, a templomi-, valamint nemzeti színű lobogókat. Hirdetik a feltámadt Krisztus dicsőségét, valamint az Atya áldását és oltalmát kérik a vetésekre, a határra, a falura és lakosaira. A faluban és a határban útbaeső kő-, illetve fakeresztek előtt külön tisztelettel imádkoznak. A határkerülésnek megszokott, megszabott rendje van: mikor mit énekelnek, mit imádkoznak. Középúton, alkalmas helyen megállnak egy kis pihenőre, falatozásra. Ekkor a fiatalok mogyorófavesszőket vágnak és azokat feldíszítik az akkor nyíló tavaszi virágokkal. Ezeket magukkal viszik a faluba, mintegy hirdetve az ottmaradottaknak a tavasz megérkeztét. Útjukat tovább folytatva kilenc órára érnek a templomhoz, ahol a helyi plébános és az otthon maradott hívek fogadják a határkerülőket. A plébános köszöntő szavai és áldása után közösen megkerülik a templomot, majd a feldíszített mogyorófavesszőkkel együtt bemennek a templomba, ahol közösen ünneplik meg a húsvéti szentmisét. A határkerülésnek Nyárádremetén erős közösség-összetartó ereje van. Sok innen elszármazott ilyenkor jön haza és vesz részt övéivel a határkerülésen.Vass Csongor: Húsvéti határkerülés Nyárádremetén In Keresztény Szó 2005. március (XVI. évf. 3.), 3-6. Bálok Hagyomány szerint évente többször bált tartanak. Nem maradhat el a Karácsony és Húsvét elsőnapi bál, a búcsú utáni bál, a katalinnapi és farsangi bál, és főleg nem a szüreti bál, ami a legjelentősebb, és a környező vidékeken is nagy hírnévnek örvend. Szüretibál A szüreti bál hagyomány szerint minden év szeptember első vasárnapján kerül megrendezésre. Mindig a csőszök szervezik meg, vagyis azok a legények, akik behívót kaptak - a regruták. Komolyan veszi a közösség a szabályt, miszerint egy legény csak a saját korabeliekkel lehet csősz, és csak egyetlenegyszer, amikor rákerül a sor. Éppen ezért van különös varázsa a nyárádremetei csőszségnek. A csőszlegények idejében kiválasztják, elhívják párjukat, a csőszlányokat. Manapság a bált megelőzi egy közel egy hónapos készülődés, amikor együtt néptáncokat és népdalokat tanulnak. Szeptember első vasárnapja, a szüreti bál napja. Az a nap a csőszökről szól. A tíz órás ünnepi szentmise a csőszökkel és a csőszökért, a fiatalokért van. Abban az esetben, ha az illető korosztálynak elhunytja is van, a szentmise után a csőszök a temetőbe mennek, ahol megkoszorúzzák volt társuk sírját, imádkoznak, és harmonikaszóval eléneklik az elhunyt a kedvenc nótáját. Ezt követően a csőszpárok ebédelni mennek a legény családjához. Délután négy óra körül a csőszök a vármezői eltérő előtti réten gyülekeznek, ahová családtagok, barátok felhozzák a szalagokkal feldíszített lovakat. Fényképezkedés után végigvonulnak Nyárádremetén, majd Nyárádköszvényes főterén fordulnak vissza Nyárádremetére. A kultúrotthonhoz érkeznek, ahol a csőszök gólyával mennek be a terembe, és a csősztánccal kezdetét veszi a bál délutáni része. Este kilenc órakor elhallgat a zene, véget ér a bál első fele, mert a csőszök vacsorázni mennek a lány családjához. Tíz órakor kezdődik a tulajdonképpeni mulatság. Tizenkét órakor a csőszök megismétlik a csősztáncot. A bál folyamán hagyományos módon szőlőt árulnak, valamint a három "koronából" egyet elárvereznek, egyet pedig tombolán sorsolnak ki. Ötven évesek találkozója Évről évre május hónapban megrendezésre kerül az ötven évesek találkozója. Az 1934-ben született ötvenévesek kezdeményezték, azóta hagyománnyá alakult. Ilyenkor minden ötven éve született kortársat meghívnak egy közös hálaadásra a falu római katolikus templomába, majd emlékezni, ünnepelni. Falunapok Újabb keletű ünnepély. 2000 után került először megrendezésre általában május folyamán, a templombúcsút (áldozócsütörtök - Urunk mennybemenetele) követő napokban. Programját rendszerint kulturális- és sportrendezvények, valamint bál, illetve koncertek alkotják.
Neves személyiségek Dr. Nyulas Ferenc (1758–1808) 1758. július 25-én született. Iskoláit Kolozsvárott kezdte, majd Bécsben és Pesten folytatott orvosi tanulmányokat. 1788-ban avatták orvosdoktorrá. 1806-tól – 1808. december 27-én bekövetkezett haláláig – Erdély főorvosa volt Kolozsvárott.A magyar vegyészet arcképcsarnoka Ft. Bírtók Ferenc (1919–1999) - római katolikus esperes-plébános. 1944 december 10-én Mindszenty József bíboros a veszprémi börtön rabjaként szentelte pappá négy társával együtt, akik ezért jó 26 km-t gyalogoltak. Papságát a fennálló hatalom börtönbüntetéssel és egyéb zaklatásokkal tette értékesebbé. Brassó, Maroshévíz, Ditró, Borszék és Búzásbesenyő lelkipásztora volt. Idős, nyugalmazott éveiben szülőfalujában tevékenykedett. Dr. Birtók Kovács Ferenc (1919–2009) jogász, volt nyárádremetei gimnázium-igazgató, monográfiaíró (Nyárádremete monográfiája, Státus, Csíkszereda, 2003), helytörténeti vonatkozásokban gazdag önéletrajzi fogantatású munkája (Aládúcolt élet, tilalmas ösvények, Státus, Csíkszereda, 2004). Dr. Kakucs Lajos történész, ma Németországban, Rüsselsheim városban él. Nyárádremete legfrissebb, tudományos igényű monográfiájának szerzője. (Nyárádremete. Falumonográfia, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2008) Cseresznyés Pál (1941–2016) itt született a marosvásárhelyi fekete március egyik legismertebb magyar alakja, akit hat évre ítéltek a verekedésben való részvételéért. Dr. Ferencz László (1961–) vegyészmérnök, a kémia tudományok doktora, egyetemi tanár Marosvásárhelyen. Ferencz Gábor (1959–) közgazdász, a Maros megyei Vámigazgatóság vezérigazgatója, Marosvásárhely. Fr. Kakucs Béla-Szilveszter OFM, rendházfőnök, Kaplony. Kakuts Ágnes (1939–2019) színművész.Kakuts Ágnes. Magyar Színházművészeti LexikonKolozsvári Állami Magyar Színház. Huntheater.ro Kacsó István kortárs képzőművész, a nyárádremetei templom "Keresztelő" c. képének szerzője.
Testvértelepülések Mártély , Magyarország Plougastel-Daoulas , , Franciaország
Monográfiák. Ajánlott irodalom Dr. Bírtók Kovács Ferenc, Nyárádremete monográfiája, Státus, Csíkszereda, 2003. Molnár Miklós, Eremitu - Nyárádremete község keletkezésének és fejlődésének története, Marosvásárhely, 1932. Orbán Balázs, A Székelyföld leírása IV., Pest, 1868. / Sepsiszentgyörgy, 1993. - Ld. Köszvényes-Remete környéke címszó:
Kakucs Lajos, Nyárádremete. Falumonográfia, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2008.
Jegyzetek
További információk Képek Nyárádremetéről a www.erdely-szep.hu honlapon Polgármesteri hivatal Róm. Kat. Plebánia (a Gyulafehérvári Érsekség honlapján) Vityal-vár Nyárádremete a Wikimapia-n
Kapcsolódó szócikkek Sóvidéki lázadás
Kategória:Marosszék települései Kategória:Maros megye települései