Zlín

bélyegkép|A "21" emeletes Baťa felhőkarcoló a buszpályaudvar felől. bélyegkép|Kilátás a Baťa felhőkarcolóról a Jižní Svahy városrészre bélyegkép|A Béke tér és a városi tanács épülete Zlínben

Zlín város Csehországban, Kelet-Morvaország ipari és gazdasági központja, a Zlíni kerület székhelye. A város neve 1949-től 1989-ig Gottwaldov volt.

Története

A város első említése 1322-ből származik, amikor már Zlín a környék gazdasági központja volt. Ekkoriban a települést oláhok lakták. Az ide érkező oláhokban nem a nyelv volt a közös, (mivel egy részük a Felvidékről érkezett és már nem beszélte a oláh nyelvet) hanem, hogy mind pásztorkodással foglalkoztak. Zlíntől nyugatra elterülő területet csehül Valašskonak (Oláhföldnek) nevezik. A harmincéves háború alatt az itteni pásztorok bekapcsolódtak a Habsburg-ellenes felkelésbe. Zlín a 19. század végéig nem különbözött a többi Oláhföldi településtől.

A 19. században a területi felosztások változtatásával Zlín már Oláhföld, Slovácko és Hanákföld határára került. Jellegével azonban a település az oláhföldi településekhez hasonlított.

Mind Zlín, mind pedig az akkor még független, ma Zlínhez tartozó Malenovice uradalmi központok voltak. Az 1850-es járások rendezésekor Zlínt bíróságilag Napajedla, politikailag Uherské Hradiště alá rendelték. A 19. században Zlín lakossága 2800 volt. 1894-ben itt alapított cipőgyárat Tomáš Baťa. Néhány év alatt a gyára megnövekedett. A gyárnak köszönhetően sokan települtek a városba, elsősorban a szegény Oláhföld egyéb vidékeiről. Ezzel egyidejűleg csökkent a lakosság Texasba történő kivándorlása. 1910-1938 között a város lakossága tízszeresére növekedett 3600-ról 38 000-re. 1926 után Zlín modern központi várossá alakult. Tomáš Baťa több neves építészt hívott meg a város arculatának kialakítására (például Le Corbusier), így a város a funkcionalizmus stílusát kelti. Egymás után épültek a kisebb, de nagyobb házak is. 1937 és 1938 között épült meg a 77,5 m magas Baťa felhőkarcoló, amelyben akkor a gyár igazgatósága székelt.

A második világháború alatt 1944-ben a várost súlyos bombatámadások érték. A Baťa gyárat 1945-ben államosították.

A város 1949. január 1-jétől a Gottwaldov nevet vette fel, Csehszlovákia első kommunista elnökéről Klement Gottwaldról. Ettől kezdve a város a Gottwaldovi kerület része lett. Ez a kerület 1960-ban megszűnt, ekkor a Gottwaldovi járást a brünni székhelyű Dél-morvaországi kerületbe tagolták be. Az 1960-as években elkezdték a Zlíni Filmgyár építését. Kezdetben főleg Karel Zeman és Hermína Týrlová animációs filmjei készültek itt. 1968 után elkezdték építeni a legnagyobb zlíni lakótelepét, a Jižní svahyt (Déli part), melyet a 80-as években fejeztek be. 1989 decemberében Gottwaldovot meglátogatta ifjabb Tomáš Baťa. Nem sokkal ezt követően 1989. december 15-én a városi tanács visszavette a város eredeti nevét, Zlínt. Az 1990-es években ismét beindultak a magánvállalkozások. 2000-ben megalakult a Baťa Tomáš Egyetem és létrejött a Zlíni kerület.

A mai Zlín

Zlín a Zlíni kerület központja, de egyben Kelet-Morvaország ipari és gazdasági és kulturális központja. A városban több középiskola, egy egyetem és két kórház működik.

Közlekedés

Zlín viszonylag távol fekszik a fő közlekedési csomópontoktól. Ez abból is következik, hogy a város fejlődése csak a 20. században kezdődött meg, amikorra már a közlekedési hálózat nagyobb része kiépült. A Baťa gyár tervezte a közúti és vasúti hálózat kiépítését, azonban a tervet a második világháború megakadályozta. A rendszerváltás után Csehszlovákia 1993-ban bekövetkezett szétesése után Zlín határmenti város lett, így ennek a régiónak a fejlesztése a központi szervek számára kevésbé fontossá vált.

Kelet-nyugati irányban az I/49-es közút halad át a városon, amely Otrokovice községet köti össze Valašská Polankával

A vasúti közlekedés szempontjából jelentéktelen Zlín. Egyetlen vasútvonal, mely keresztülhalad a városon az Otrokovice–Vizovice-vasútvonal. Így Zlín számára a fő vasútállomás Otrokovice. Zlínben ezen kívül autóbusz és trolibusz közlekedés is van.

Városrészek Zlín 16 kataszteri területre oszlik: Jaroslavice u Zlína Klečůvka Kostelec u Zlína Kudlov Lhotka u Zlína (Chlum és Lhotka városrészekkel) Louky nad Dřevnicí Lužkovice Malenovice u Zlína Mladcová Příluky u Zlína Prštné Salaš u Zlína Štípa Velíková Zlín Želechovice nad Dřevnicí

Testvérvárosai

Altenburg, Németország Groningen, Hollandia Chorzów, Lengyelország Izegem, Belgium Limbach-Oberfrohna, Németország Romans, Franciaország Sesto San Giovanni, Olaszország Trencsén, Szlovákia

Nevezetes személyek A város szülöttei

Tomáš Baťa vállalkozó, a Baťa cipőgyár alapítója Josef Abrhám színész Hana Andronikova írónő Luděk Čajka jéghokis Roman Čechmánek jéghokikapus Olga Charvatová egykori síelő Tomáš Dvořák atléta Roman Hamrlík jéghokis Jiří Novák teniszező Ilja Prachař színész Sir Tom Stoppard (szül. Tomáš Straussler) angol drámaíró Ivana Trump síelő és amerikai vállalkozó František Bartoš (1837-1906) morva író, népdalgyűjtő, tanár és nyelvtudós Benjamin Kuras író

A városhoz kötődnek

Zdeněk Miler rajzfilmkészítő, Zlínben kezdte meg tevékenységét Sylvia Saint pornószínésznő, Zlínben dolgozott, mint egy hotel menedzsere Otto Wichterle tudós, a Baťa üzem munkatársa Hermína Týrlová rendező és producer a Zlíni Filmgyárban Karel Zeman rendező és producer a Zlíni Filmgyárban Jiří Hanzelka és Miroslav Zikmund, legendás Afrika-utazók

Intézmények

Baťa Tomáš Egyetem Zlínben FC Zlín – zlíni futball klub HC Hamé Zlín – Jéghoki csapat Zoologická zahrada Zlín – Zlíni állatkert

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Források

Fordítás

További információk

A város weboldala Zlinternational internetes portál, melyet az Erasmus program segítségével hoztak létre a Zlínbe látogató idegenek számára a Baťa Tomáš Egyetem hallgatói. Zlín információs szervere

Kategória:A Zlíni járás települései