thumb thumb|Az Átrium Filmszínház 200px|thumb|right bélyegkép|200px|Egy ausztrál mozi belső tere a széksorokkal és a vetítővászonnal

A filmszínház (vagy közkeletűbb nevén mozi, régebbi megnevezése mozgóképszínház, becézve mozgó) olyan helyszín, amely filmek nyilvános, nagyobb közönség előtti vetítésére alkalmas. Többnyire egy épületen belül lévő termek csoportja vagy különálló épület, ritkábban szabadtéri mozi vagy egyszerűen szabadon álló vetítővászon, kivetítő. A többnyire homorúan emelkedő padlóra rögzített vagy mobil széksorokon, esetleg erkélyen helyet foglaló közönséggel szemben található a hatalmas vetítővászon, erre vetíti a vetítőgép a befűzött kópia képsorait. A 2000-es évektől egyre szélesebb körben terjed a digitális mozitechnika, amely szükségtelenné teszi a film fizikai forgalmazását-kezelését és így megoldást nyújt a kópiahiányra is.

A filmszínházakat jellemzően szolgáltatóipari vállalkozásként üzemeltetik, azaz a közönség mozijegy vásárlása ellenében tekintheti meg a kiválasztott filmet. Egy részük jól körülhatárolható közönséget céloz meg üzletpolitikájával és ennek megfelelően alakítja a vetített filmek műsorrendjét (premier- és utánjátszó mozik, művészfilmeket vetítő artmozik, örökzöldeket játszó nosztalgiamozik, pornómozik stb.). Speciális filmszínháztípusok a panorámavetítőivel a kupolája belső palástjára ismeretterjesztő, főleg csillagászati filmeket vetítő planetárium; az IMAX rendszerű térhatású filmek vetítésére alkalmas 3D-mozi; a szabadtéri autósmozi, ahol a nézők autóikban ülve kísérhetik figyelemmel a filmet; a szervezeti, céges vagy magánüzemeltetésű, ingyenes vetítőtermek, filmklubok; emellett a hagyományos televíziózásnál magasabb szintű technikai környezetre, audio- és videorendszerre utal a házi mozirendszer megnevezés is.

Történelme bal|200px|thumb|35 mm-es vetítőgép A film feltalálásának hajnalán a tekercseket alkalmi vetítőtermekben, cirkuszi sátrakban mutatták be a közönségnek. Noha az első, egy üzlethelyiségből kifejezetten filmvetítés céljaira kialakított filmszínház, a Vitascope Hall 1896. június 26-án nyílt meg az amerikai New Orleansban, majd az Edison’s Vitascope Theater Buffalóban ugyanazon év október 19-én, több évnek el kellett telnie, hogy az úttörő példát követve tömegesen nyíljanak meg a filmszínházak. Az Egyesült Államokban az 1910-es években szökött fel a moziépítési láz, s az 1914-ben New Yorkban megnyílt filmszínházpalota, a Mark Strand Theater mintáján sajátos filmszínház-építészeti stílusjegyek alakultak ki. A világ többi részén az alapvető funkcionális és szerkezeti jegyeket leginkább a színházépítészet határozta meg, azaz a filmszínházak utánozták a kőszínházakat, bár a 20. század második felére a moziépítészet mindinkább leegyszerűsödött.

Az elkövetkező évtizedekben, ahogy a filmek és a filmszínházak mind népszerűbbé váltak a közönség körében, s a tömegtermeléssé váló filmgyártás is egyre inkább képes volt a keresletet kielégíteni, sorra alakultak a mozihálózatok és nyíltak a filmszínházak. A házi VHS videotechnika és a kábeltelevíziózás 1980-as évekbeli, az 1990-es évektől pedig a digitális DVD-technika széles körű elterjedése, valamint az ezek kapcsán burjánzó filmkalózkodás visszavetette a filmszínházak népszerűségét. Világszerte bezártak a kisebb települések filmszínházai, az egy-két termes kis mozik. A moziipar a több és nagyobb vetítőtermet magukban foglaló filmszínházak, a technikailag korszerű video- és hangtechnika telepítésében vélte megtalálni a túlélés esélyét, de a kalózkodás, és az otthoni mozizás kényelme és az egyre jobb házimozirendszerek továbbra is a gazdaságos filmszínház-üzemeltetés útjában álló tényezők maradtak. Ezzel kezdetét vette a multiplex és megaplex mozik elterjedése, amelyek igényesen kialakított előcsarnokában különösen nagy hangsúlyt kapnak a járulékos kereskedelmi tevékenységek (üdítő- és pattogatottkukorica-árulás, dévédéüzlet vagy -kölcsönző stb.).

A környezetbarát világlátás eredményeképp egy angol moziban átalakították a nézőteret és székek helyett szobakerékpárokon ülnek a nézők és ők állítják elő a mozi működéséhez szükséges energiát.Szobabiciklivel hajtott mozi

Magyarországi filmszínházak thumb|300px|Grand American Bioskop, Bomba (ma Batthyány) tér, 1902

A filmszínházak kulturális jelentősége jobbra|300px|bélyegkép|Budapesti Erzsébet körúti mozik: Örökmozgó és a már bezárt Hunnia és Horizont

A filmszínház a televízió elterjedéséig a közéleti, tudományos, kulturális hírek egyik legfontosabb forrása volt. A filmhíradók, a filmek jóval szélesebb rétegekhez jutottak el, mint a nyomtatott sajtó hírei. A mozi nemcsak a szórakozás egyik eszköze, de közkedvelt találkozóhely, a társadalmi érintkezés helyszíne is lett.

A mozi szó eredete A magyar mozi szó Heltai Jenőtől származik, a nehézkes mozgófénykép szó átalakításával (ill. sokáig rövidítve csak "mozgó"-ként emlegették a filmszínházakat). Heltai egyébként tulajdonosa, és művészeti igazgatója is volt az egyik leghíresebb magyar filmgyártó cégnek, az ASTRA-nak. S mert a Berta, s mert a Berta nagy liba, Hát elment a mozi-mozi-mozi-moziba. (Heltai: Dal a moziról – refrén)

Újabban a mozi szót gyakran "film"/"mozifilm" értelemben is használják.

Jegyzetek

Források

Szilágyi Erzsébet: A filmnézés intézményi lehetőségei Mozitörténeti jegyzetek Mozifilmek Filmes klub MoziNéző Régi mozik és mozijegyek

További információk Gyárfás Gyula–Nagy Sándor: Mozgóképszínházak üzemvitele; Centrum, Bp., 1937 (A Magyar Mozgóképüzemek könyvtára) Lohr Ferenc: Hangtechnika; Centrum, Bp., 1937 (A Magyar Mozgóképüzemek könyvtára) Székely Sándor: A mozgóképszínházak rendészete, építése, szerelése, berendezése és akusztikája; Filmtechnika, Bp., 1938 (A "Filmtechnika" könyvtára) A mozgóképszínház; Szalay Ny., Bp., 1939 (A Magyar Filmes kézikönyvei) Takács György–Vári Rezső: A mozgóképszínházak közterhei; Tábori Ny., Bp., 1940 Avédik Félix: A mozi és közönsége; Kis Akadémia, Bp., 1942 (A Kis Akadémia könyvtára) Lohr Ferenc: Filmszínházak és filmműtermek akusztikai tervezése; Felsőokt. Jegyzetell. soksz., Bp., 1955 (Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából) Kelecsényi László: Mozizó Budapest. 111 év a pest-budai mozgókban; Holnap, Bp., 2008 (Mesél a város) Siegfried Zielinski: Audiovíziók. A mozi és a televízió mint a történelem közjátékai; ford. Schulz Katalin, Kurucz Andrea; C³ Alapítvány–Gondolat–Ráció, Bp., 2009 (Techné és theória) Borsos Árpád: A mozi mint innováció magyarországi elterjedése, a hálózat alakulásának földrajzi jellemzői napjainkig; PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola, Pécs, 2009 Varga Ferenc: Mozik a város peremén; Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ, Bp., 2018 (Kertvárosi helytörténeti füzetek) Füzi Izabella: A vurstlitól a moziig. A magyar vizuális tömegkultúra kibontakozása, 1896–1914; Pompeji, Szeged, 2022 (Apertúra könyvek) Váltójel. Budapest mozikultúrája a rendszerváltás idején; szerk. Barkóczi Janka; Városháza, Bp., 2023 (Alternatív Budapest) Füzi Izabella: Néző és közönség − Mozitörténeti vázlat. Apertúra, 2018. tavasz. URL: https://www.apertura.hu/2018/tavasz/fuzi-nezo-es-kozonseg-mozitorteneti-vazlat/ https://doi.org/10.31176/apertura.2018.3.6

Kategória:Mozik