Liberec (németül: Reichenberg) város Csehország északi részén a történelmi Csehország régióban, a Libereci kerület Libereci járásában. Kerületi központ 103 997 lakossal (2008. januári adat) a kerület legnagyobb városa. A Nisa Eurorégió alapító tagja.
Fekvése Liberec Prágától 91 km-re északkeletre, a Libereci-völgyben fekszik, a Žitavsky fennsíkon, a Ještěd-Kozák-i gerinc és a Jizera hegyek között. A városháza 374 méteres tengerszint feletti magasságban épült, a város területének legmagasabb pontja a Ještěd (1012 m), ez alatt terül el a Machnín (361 m). A városon folyik át a Luzsicai Nisza (Lužická Nisa) és a mellékfolyói a Fekete Nisza (Černá Nisa) és a Harcovi-patak (Harcovský potok). Ezen épült fel a Harcovi vízerőmű. A város környékének természetes vízfelületei a halastavak, melyek közül jelentősebbek a Vesecký (ném. Teich), a Kačák és Krásna Studánkán a Seba halastó.
A város 1939-ig 6,2 km²-en terült el, amely ma a történelmi városmagot alkotja. Akkor 11 falut csatoltak hozzá, majd 1954-ben, 1963-ban, 1976-ban, 1980-ban és 1986-ban újabb 23-at. 1989-ben azonban négy község kivált a városból. Teljes területe ma így 106,1 km², aminek 37,5%-át mezőgazdasági földek alkotják, ezeknek csaknem fele rét és legelő. Az egyéb földek kétharmada erdő.
Éghajlat thumb|left|A hőmérséklet és a csapadék alakulása 1961 és 1990 között Liberecen A város időjárási viszonyait meghatározza, hogy a mérsékelt égövben helyezkedik el, azonban az éghajlatot befolyásolja az is, hogy Liberecet két hegy veszi körül, aminek következtében akadályozott a légáramlás. Viszonylag sok itt a csapadék, mivel a hegyek megállítják az ide érkező nedves levegőt. Éves átlaga 803,4 mm, miközben a legcsapadékosabb hónap az augusztus 88,4 mm-rel, legszárazabb a február 46,2 mm-rel. A levegő átlagos évi középhőmérséklete 7,2 °C, a legmelegebb hónap a július 16,2 °C átlaggal, a leghidegebb a január -2,5 °C átlaggal.
Nevének eredete 1945-ig német többségű város volt, így addig a Reichenberg nevet használták. Ennek változatai a különböző okiratokban a történelem folyamán: 1352 Reychinberch 1369 Reychmberg, Raichmberg 1385–99 Reichenberg 1410 Rychmberg 1790 Reichenberg, Liber 1834 Reichenberg (csehül Liberk) 1945 Reichenberg, Liberk, Liberec A város legrégibb elnevezése a Reychinberch. E szerint nyilvánvalónak látszik, hogy a város neve gazdag hegyet jelent (németül reich = gazdag, Berg = hegy). Ezt az elméletet elsősorban a cseh történészek cáfolják, arra hivatkozva, hogy az akkori város semmiféle gazdagsággal nem rendelkezett. Ezért úgy gondolják, hogy a név valamiféle vágyát fejezhette ki a lakosságnak, illetve az is lehet, hogy az első telepesek Németországból hozták magukkal ezt a nevet. A város cseh neve a csehben gyakori r-r > l-r átalakulással jött létre. Ilyen átalakulás például a legrace (kb. tréfa, kikapcsolódás) a recreatio szóból, míg a lejstro (lista, mint irat) a rejstro, illetve registrumból alakult ki.
A város cseh neveinek időbeli változása: Rychberk (1545), Lychberk (1592), Libercum (1634), Liberk (1790) és végül Liberec (1845). Ehhez hasonlóan alakult át Rehberg község neve is Liberkké. A város neve esetében az -ec végződés a melléknévi liberkský (liberki) – liberecký (libereci) átalakulással jelent meg.
Története thumb|right|Látkép a városházáról thumb|right|A Waldstein házak thumb|Reichenberg 1900 körül A 13. század végén elkezdődött a Csehország és Luzsica közötti kereskedelmi úton, a Harcovi patak partjain épülni egy település, amelyben a kereskedőknek a Ještědi hegyháton történő igényes átkelés után lehetőségük volt megpihenni. A település első említése 1352-ből származik. Ebben az időben Liberec a szomszédos Hrádek nad Nisou (Grottau) és Frýdlant (Friedland) városokhoz képest jelentéktelen község volt.
A környék első jelentősebb urai a Bibersteinek voltak. A város fejlődésében több család is fontos szerepet játszott, köztük a Redernek, akik megépítették a libereci várat a várkápolnával, a városi ispotályt (kórház) és további épületeket. A Redernek idejében II. Rudolf császár 1577-ben Reichenberget városi rangra emelte. Ettől fogva a város címerében benne van a Redernek címere is, ami egy ezüst kerék. Redern Katalin volt a városháza építésének megfogalmazója, amelyet 1599 és 1603 között építettek. Ebben az időben keletkeztek az első kőépületek.
A fehérhegyi csata után a Redernek elhagyták Friedland és Reichenberg környékét. Uradalmukat Albrecht von Wallenstein szerezte meg. Ő a városban posztó gyárat alapított, amellyel hadserege igényeit elégítette ki. Megalapította az Újvárost (Nové Město) is a mai Sokolovské náměstí (Falkenaui tér) közelében, melyet favázas házakkal (Fachwerk) épített be. A három megmaradt Waldstein-ház a Větrná ulice-ben maradtak meg. Waldstein Albert halála után a város Gallas Mátyás kezébe került.
Liberec aranykorát a 18. században élte, amikor fejlődésnek indult a textilipar. Először az eredeti céhrendszer alakult át manufaktúrás termelésre. Ekkor 800 posztómester, 480 inas és több mint 1000 segéd dolgozott itt. Így Reichenberg lett a legnagyobb gyárváros a Cseh Királyságban. 1850-ben törvényhatósági jogú város lett és jelentőség szempontjából rögtön Prága után következett. Fontossága tovább nőtt, amikor a manufaktúrákból textilgyárat alakítottak ki. A 19. század elején sok eklektikus épületet emeltek a városban, ami összhangban volt a város jelentőségével, hiszen Reichenberg Csehország második legnagyobb városa volt ekkor. Ez a század volt az aranykora, sok új villa, iskola épült. 1859-ben létesült a vasút, amely Pardubicét és Zittaut kötötte össze a várossal. Ebben az időben alapították a Johann Liebieg & Comp. gyárat, mely a későbbi Textilana textilgyár alapját képezte. A városban 3 konzultus, 50 textilgyár és 60 fémipari vállalat működött, beleértve a RAF (Reichenberger Automobil-Fabrik) autógyárat is. A 19. század végén megépült az új libereci városháza és a városi színház. Liberecben a századfordulón csak 7%-os cseh kisebbség élt. A gazdagságnak az első világháború vetett véget. A mai Ostašov városrész területén fogolytábor létesült több mint 40 000 orosz és olasz hadifogoly számára. 1918-ban a szudétanémetek visszautasították a Csehszlovák Köztársasághoz való csatlakozást, megalapították Deutschböhmen országot, saját kormánnyal, melynek székhelye Liberec lett. Eredeti elképzelésük szerint Németországhoz vagy Ausztriához szerettek volna csatlakozni. A csehszlovák hadsereg azonban a neki ígért területet elfoglalta. 1935-ben a választásokat a Szudétanémet Párt (Sudetendeutsche Partei, SDP) nyerte meg, melynek vezetője a maffersdorfi születésű Konrad Henlein volt. A müncheni egyezménnyel a Szudéta-vidék a Harmadik Birodalom része lett. 1938-ban a teljes cseh lakosságot elűzték. Reichenberg lett a Szudéta megye és a helytartó székhelye. 1939-ben 11 elővárost Reichenberghez csatoltak és így kialakult a Nagy-Reichenberg. A világháború a várost nem érintette jelentékeny mértékben, azonban a város ipara alkalmazkodott a háborús szükségletekhez. A világháború után két év alatt mintegy hárommillió csehszlovákiai németet kitelepítettek. A Szudéta-vidék teljesen elnéptelenedett és még évek múltán is komoly gondot okozott, hogyan töltsék fel az üres városokat és falvakat. 1949-ben megszüntették Liberec törvényhatósági jogkörét és degradálták egyszerű kerületi központra. 1960-ban végül a Libereci kerületet is megszüntették, Liberec járási székhely lett csak és az Északcseh kerület része lett, melynek központja a szintén szudétavidéki város, Ústí nad Labem (Aussig an der Elbe) lett. 1968 augusztusában Liberecet elfoglalták a Varsói Szerződés megszálló csapatai. Ennek során kilenc ember meghalt, az Edvard Beneš tér egyik házának homlokzata megsemmisült. A megszállás idején itt tartózkodott Václav Havel is. A bársonyos forradalom után, 1990-ben Liberec ismét törvényhatósági jogú város lett. Jelenleg széles körű átalakuláson megy át. Az elhanyagolt városközpont felújítása az utóbbi időben történt meg. A textilipar összeomlása után új ipari létesítmények keletkeznek a városban.
A város részei Liberec 25 kataszteri területre oszlik 32 városrésszel, melyeket közvetlenül a városi tanács igazgat, és 1 közigazgatásilag önálló városi kerületre. Kataszteri területek (Beleértve Vratislavice nad Nisou önálló városi kerületet) Dolní Hanychov Doubí u Liberce Františkov u Liberce Hluboká u Liberce Horní Hanychov Horní Růžodol Horní Suchá u Liberce Janův Důl u Liberce Karlinky Kateřinky u Liberce Krásná Studánka Kunratice u Liberce Liberec Machnín Nové Pavlovice Ostašov u Liberce Pilínkov Radčice u Krásné Studánky Rochlice u Liberce Rudolfov Ruprechtice Růžodol I Staré Pavlovice Starý Harcov Vesec u Liberce Vratislavice nad Nisou
Városrészek Staré Město (németül: Altstadt) (Liberec I) Nové Město (németül: Neustadt) (Liberec II) Jeřáb (Liberec III) Perštýn (németül: Birgstein) (Liberec IV) Kristiánov (Liberec V) Rochlice (németül: Röchlitz) (Liberec VI) Horní Růžodol (németül: Ober Rosenthal) (Liberec VII) Dolní Hanychov (németül: Nieder Hanichen) (Liberec VIII) Janův Důl (németül: Johannesthal) (Liberec IX) Františkov (németül: Franzendorf) (Liberec X) Růžodol I. (németül: Rosenthal) (Liberec XI) Staré Pavlovice (németül: Alt Paulsdorf) (Liberec XII) Nové Pavlovice (németül: Neu Paulsdorf) (Liberec XIII) Ruprechtice (németül: Ruppersdorf) (Liberec XIV) Starý Harcov (németül: Alt Harzdorf) (Liberec XV) Nový Harcov (németül: Neu Harzdorf) (Liberec XVI) Kateřinky (németül: Katharinberg) (Liberec XVII) Karlinky (németül: Karolinsfeld) (Liberec XVIII) Horní Hanychov (németül: Ober Hanichen) (Liberec XIX) Ostašov (németül: Berzdorf) (Liberec XX) Rudolfov (németül: Rudolfsthal) (Liberec XXI) Horní Suchá (németül: Oberberzdorf) (Liberec XXII) Doubí (németül: Eichicht) (Liberec XXIII) Pilinkov (németül: Heinersdorf a. Jeschken) (Liberec XXIV) Vesec (németül: Dörfel) (Liberec XXV) Hluboká (németül: Lubokey) (Liberec XXVIII) Kunratice (németül: Kunnersdorf) (Liberec XXIX) Krásná Studánka (németül: Schönborn) (Liberec XXXI) Radčice (németül: Ratschendorf) (Liberec XXXII) Machnín (németül: Machendorf) (Liberec XXXIII) Bedřichovka (németül: Friedrichshain) (Liberec XXXIV) Karlov pod Ještědem (németül: Karlswald) (Liberec XXXV)
Városi kerület Vratislavice nad Nisou (németül: Maffersdorf) (Liberec XXX)
Gazdaság Textilipar A város jellemző ipara a textilipar volt. Kezdetben ez a posztó- és vászonkészítésből állt főleg. Az első posztómester Hoffmann Orbán volt Závidovból és Krause Kristóf Friedlandból, akik 1579-ben érkeztek Liberecbe. A rederni uradalom birkagyapját dolgozták fel. 1579-1580-ban posztó feldolgozó és—festő üzemet, valamint -mosodát alapítottak. Ennek köszönhetően megjavult a posztó minősége, amellyel elkezdtek kereskedni a helyi vásárokon. A posztó népszerűségének növekedésével 1599. február 21-én hivatalosan is megalakult a libereci posztó céh. Alapításának idejében 10 mester dolgozott itt, azonban igen gyorsan nőtt. 20 év múltán újabb 23 mester csatlakozott a céhhez, akik fokozatosan a város leggazdagabb polgárai lettek.
Waldstein Albert katonai rangjának köszönhetően elősegítette a város posztóiparának jelentős fejlődését. A gróf nagy megrendelései a katonaság számára hozzájárultak az itteni ipar fejlesztéséhez, bár a gróf viszonylag keveset fizetett és szűk határidőket szabott. Így a posztómesterek számára előnyösebb ajánlatok érkeztek a tisztektől és a hivatalnokoktól. A növekvő termelés miatt a céh újabb 75 mestert vett fel és így 103-ra növekedett a céhmesterek száma. 1632-ben új mosoda épült, majd 1633-ban új festőüzem.