A Csákvári-barlang egyike a Magyarországon lévő és ősállatmaradványairól híres barlangoknak. A Vértes hegység fokozottan védett két barlangja közül az egyik, a másik a Vértessomlói-barlang. A hegység harmadik leghosszabb barlangja, de egy ideig a hegység leghosszabb barlangja is volt.
Leírása
A Vértes hegység DK-i peremén, Csákvár külterületén, a település DNy-i szélén található, 204 m magas Nagy-hegy (Guba-hegy) oldalának K-i sziklafalában, 190 m tengerszint feletti magasságban van a barlang bejárata. A hegy barlangot sejtető dolomitsziklái már messziről látszanak a Csákberény felé tartó műútról, de a barlang bejárata alig vehető észre a sűrű növényzet miatt. A barlanghoz a Csákvárról induló, zöld sávval jelzett, majd az abból kiágazó, zöld barlang (Ω) jelzésű turistaúton lehet eljutni. Turistatérképeken jelölve van a barlang helye barlangjellel és nevének feltüntetésével.
Az engedély nélkül is látogatható barlang hossza 87,5 m, függőleges kiterjedése 10,5 m, mélysége 1,5 m, magassága 9 m, vízszintes kiterjedése 36 m és térfogata 182 m³. A felső triász fődolomitban keletkezett barlang egymásra majdnem merőleges, keresztirányú hasadékok mentén, korrózió miatt alakult ki. A hasadékok közül három kifut a külszínre, és a barlang előtt egy csaknem derékszögű teret alkot. Az előtérben, a hasadékok folytatásaként van egy kb. 3,5 m mély, 5×2 m-es gödör. Ezt valószínűleg az ásatáskor ásták, mert a régebbi leírások szerint a barlang vízszintes területről nyílt.
A három bejárat közül a középső, fordított V betű alakú, kb. 6–7 m magas bejárat vezet a főhasadékba, amely jelenleg kissé nehezen érhető el az előtérben elhelyezkedő mélyedés miatt. Ezt a Ny-ra futó, kényelmesen járható, kb. 30 m hosszú járatot fosszilis és aktív cseppkőlefolyások tarkítják. A járat végén egy 6 m magas kürtő nyúlik fel. A belső részeken a több méter hosszú, vastagon burjánzó gyökérzet belóg a hasadékba a mennyezet repedésein át, majd a falak mentén fut le. Az előtérben fekvő gödör jobb oldalán sötétlő, a főhasadéknál sokkal keskenyebb, 1–1,5 m széles hasadék is bevezet a járatrendszerbe. Ez a járat végig nyitva van, teteje egymásra borult, töredezett nagy kőtömbökből áll. Egy nagyon keskeny, kb. 0,5 m széles keresztirányú repedés kapcsolja össze a főhasadékkal. Ez a rész szűk keresztmetszete ellenére is viszonylag kényelmesen, utcai ruhában is járható, mert falai szárazak és tiszták, magassága pedig sehol sem kényszeríti bujkálásra a látogatót.
A barlang fala sok helyen nagyon nedves a beszivárgó vizek miatt. Emiatt (leginkább a bejárat közelében) sok moha és egyéb növény telepedett meg. A harmadik, bal oldalon nyíló hasadék rövid és keskeny, néhány méter után elszűkül. Ettől a hasadéktól balra, kb. 2 m magasságban van egy római kori, latin nyelvű felirat. Ennek teljes szövege nehezen olvasható, egyrészt a természetes pusztulás, másrészt a frissen rákerült firkálások miatt. A hegység harmadik leghosszabb barlangja a Vértessomlói-barlang és a Gánti-barlang után.
1939-ben volt először Csákvári-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Báracháza (Kadić 1926), Báracháza-barlang (Földváry 1935), Báracháza barlang (Polgárdy 1939), Báraczháza (Láng 1926), Barcaháza (Szeghalmy 1937), Bárcaháza-barlang (Szeghalmy 1937), Csákvár Cave (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989), Csákvárer Höhlung (Horváth 1966), Csákvári Báracháza-barlang (Kocsis 1975), Csákvári barlang (Polgárdy 1939), Csákvári-Eszterházy-barlang (Bertalan, Schőnviszky 1976), Csákvári-sziklaüreg (Hír, Borzsák 2003), Csákvári sziklaüreg (Kadić 1926), Esterházi-barlang (Kadić 1936), Esterházy-barlang – ezt a nevet Esterházy Móric neve miatt kapta – (Kaán 1931), Esterházy barlang (Polgárdy 1939) és Eszterházy-barlang (Marosi 1937) neveken is.
Őslénytani leletek
180 féle állatfaj leletei kerültek innen elő. A leletek között voltak a jurában és az alsó pliocénben élt állatok maradványai is. Sok, 10–12 millió évvel ezelőtt élt ősállat, köztük háromujjú ősló (Hipparion primigenium), őszsiráf, masztodon (Gomphotherium longirostre), kardfogú tigris (Machairodus cf. Aphanistus) és csákvári hiéna (Allohyaena kadici) maradványait megtalálták. Ezek a leletek Európában különlegesek.
A csákvári leletegyüttes inkább az úgynevezett korai Hipparion faunákhoz sorolható. Ekkor az állatok ligetes, szavannajellegű környezetben éltek. A leletek érdekességét fokozza az a körülmény, hogy ezt az állattársaságot barlangban gyűjtötték, ahová valószínűleg a barlangban tanyázó hiénák cipelték be a környékén elhullott állatokat.
Régészeti leletek
Az ásatásokkor előkerültek a Würm-glaciálisban élt emberek eszközei és ékszerei is. Érdekesség egy 50–30 ezer éve élt ember ujjcsontja, de a pattintott vésők és az állatcsontokból készült szerszámok is különlegesek. A római korban a barlangban Diana istennő tiszteletére szentélyt alakítottak ki, ahogy ezt az ott talált felirat is tanúsítja: „Dianának szentelve Marcus Aurelius Constantinus a pretorianusok veteranusa fogadalmát szívesen teljesítette. A. Constantinus saját költségén állította”.
Denevér-megfigyelések Denevér-megfigyelések (1997–2014)DátumRhin. hip.Myo. myo.Myo. dau.Ept. ser.Ple. aus.Barb. barb. 1997. február 7.1––11– 1998. január 10.32–5–– 2002. február 2.3––1–– 2005. január 11.2––3–– 2005. december 1.14–––– 2006. január 18.–1–3–– 2006. október 5.6––––– 2006. december 14.5––––– 2010. július 29.–––––– 2011. január 7.24–1–1 2011. július 6.–––––– 2011. december 15.3––––– 2012. február 9.2––––1 2012. május 17.–––––– 2012. szeptember 7.–––––– 2012. december 20.3––––– 2013. június 18.–––––– 2013. december 19.52–––– 2014. december 15.4–1–––
Kutatástörténet 1926-ig
Az 1829. évi Tudományos Gyűjteményben megjelent, Holéczy Mihály által írt publikációban közölve lett, hogy van a csákvári Vértes hegyekben, a Guba nevű szőlő felett, Csákvártól DNy-ra egy kis barlang, melyet Bárocz' házának neveznek. A barlang bejárata körül fenyegető nagy sziklatömbök függnek, leginkább DNy felől, ahol a hegyoldal közvetlenül a bejárat mellett ereszkedik előbbre. Ezen a meredek részen, a barlang bejárata felől meredeken, közvetlenül egymás mellett függ két sziklatömb. A bejárathoz közelebb van a kisebbik sziklatömb, messzebb pedig a nagyobb. A kisebbik sziklatömb kissé alacsonyabban helyezkedik el. Mindkettőt sziklába vésett, díszítés nélküli felirat teszi érdekessé. A betűk kb. férfi hüvelykujj nagyságúak és jelenleg vörös színnel vannak befestve. Mivel az előttük álló embernél sokkal magasabban vannak, ezért igazító nélkül nem könnyű azokat észrevenni. Egy lehullott nagy sziklatömb fekszik a függő sziklatömbök alatt, amelyre felmászva el lehet olvasni a megmagyarázandó feliratokat.
A nagyobbik sziklatömb felirata: D JANAE SAC MAVR CONSTA NTINVS MIEX EXP RETOe VSPM PRET A sziklán pontosan úgy fekszenek egymás alatt a sorok és a betűk, ahogy itt le van írva. A kisebbik sziklatömb első sora egy sorban van a nagyobbik sziklatömb harmadik sorával. Holéczy Mihály 1826. augusztus 31-én másolta le a betűket.
A kisebbik sziklatömb felirata: CON STAN IMPE ESVA
Az 1860-ban napvilágot látott, Rómer Flóris által írt könyv szerint Schoenwisner régi földleírásában szó van arról, hogy Csákvár mellett, a báracházi szikla oldalában található egy felirat, mely a vadászat istennőjéről szól: DIANE SAC M. AUR CONSTA NTINVS VET... Rómer Flóris sem a barlangot, sem a feliratot nem látta, de ha a felirat létezik, akkor szerinte különlegességnek számít, hogy ez a táj már a rómaiak idejében is a vadászok kedvelt helye volt.
Károly János az 1899-ben kiadott, Fejér vármegye története című munka 3. kötetében közölte a Csákváron lévő, baróczházi (Bároczháza) felirat szövegét. A szöveg: DIANE SAC = Dian(a)e sac(rum) M.AVR-CONSTA = M. Aur(elius) Consta- NTINVS-VETEr = ntinus veter(anus) EX PRETOr = a pretoc(rio) VSIMPRETO = v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito)
A Világ 1925. augusztus 9-i számában, a napilap székesfehérvári tudósítója arról számolt be, hogy Csákvár közelében, 2–3 km-re a településtől, egy Barátháza nevű, mészköves hegy emelkedik, melynek meredek oldalában, kb. 60 m magasságban látszik egy barlangbejárat. Tudott ennek a barlangnak a létezéséről a székesfehérvári turistaegyesület és elhatározta, hogy legközelebb részletesen megvizsgálja. Napjainkban elindult egy kis expedíció, amely részletes kutatás után megállapította, hogy a barlang nem járható, mert el van torlaszolva. Az egyesület szerint biztos, hogy ez a barlang már majdnem 2000 évvel ezelőtt is ismert volt. Ezt bizonyítja a bejárat oldalánál lévő sziklapadon található római felirat. A felirat a Krisztus utáni 2. évszázadból származik. Ennek a feliratnak a szövegét annak idején megfejtette Károly János püspök, tudós régész. A szöveg jelentése szerinte: Octavius császár obsitosa, aki a pretori fürdők irányítója, Diannának szentelte e feliratot fogadalomból.
A barlang bejáratánál van egy másik felirat is, amely azonban hiányos és nem lett megfejtve. A székesfehérvári turisták expedíciójuk során feltárták az eltorlaszolt folyosójú barlangot és eddig három barlangtermet tettek hozzáférhetővé. A termeket csodálatosan szép, csipkézett cseppkőképződmények borítják. Ősállatok csontjai kerültek elő, barlangi medvék koponyáit hozta napvilágra a csákány. A turisták találtak egy nagyon régi gyűrűt is. A legfontosabb lelet azonban egy óriási zápfog, amely egy hatalmas, őskori növényevő emlős maradványa. Az érdekes és értékes leleteket a mai napon felküldték megvizsgálás céljából Budapestre, a Magyar Nemzeti Múzeumba.
bélyegkép|262px|balra|A Csákvári-barlang előtere
A Magyarság 1925. augusztus 9-én megjelent számából, a Magyarság tudósítójától megtudható (Székesfehérvár, 1925. augusztus 8.), hogy amióta Trianon megfosztotta Magyarországot legtöbb természeti kincsétől, azóta a geológusok folyton kutatják megmaradt hegyeinket, de eddig nem sok eredménnyel. Mostanában azonban lelkes turisták (tehát nem hivatásos tudósok), olyan felfedezést tettek, amely a maga nemében majdnem páratlan. Nem messze Budapesttől, a Fejér megyei Vértes hegységben, amely jó vasúti összeköttetés esetén elérhető két óra alatt, barlangot találtak. A barlang kilométerekre kiterjedő labirintusait a legpompásabb cseppkőképződmények díszítik. A már évszázadok óta ismert, de elfeledett, báracházai barlangról van szó, amelynek Csákvártól 2 km-re, egy magas mészkősziklahegy oldalán van a bejárata.
A Székesfehérvári Turista Egyesület tagjai, akik évente többször is kirándultak a Vértes hegységbe, 1923-ban értesültek arról, hogy Csákvár szélén, egy meredek hegyoldalon, 60 m magasan van egy barlangbejárat. Az egyesület vezetői akkor megtekintették ezt a helyet, amely nagyon nehezen megközelíthető volt. A barlangbejárat bal oldalánál lévő sziklafalban találtak egy római feliratot, amely a Krisztus utáni 2. évszázadból származik. Károly János (régészként rendes tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának) szerint a felirat szövegének jelentése: OKTAVIANUS CSÁSZÁR OBSITOSA, AKI A PRETORI FÜRDŐK IGAZGATÓJA, DIANÁNAK SZENTELI E FELIRATOT FOGADALOMBÓL. Ez a felirat azt tanúsítja, hogy a barlang már majdnem 2000 évvel ezelőtt is ismert volt. A csákvári és környéki néphagyomány szerint a barlang a tatárjárás és a törökdúlás idején a lakosság búvóhelye volt. A törökök egyszer belefojtották a bennszorult népet, mert a kijáratot eltorlaszolták.
bélyegkép|262px|A Csákvári-barlang előtere