A Ben-Hur 1959-ben bemutatott színes amerikai filmeposz. William Wyler rendezésében Lew Wallace regényének harmadik, s egyben legsikeresebb filmváltozata: 12 kategóriában jelölték Oscar-díjra, ebből 11-et meg is nyert. Ezzel 38 esztendeig tartó rekordot állított fel, amelyet felülmúlni azóta se sikerült, csak megismételni: Titanic (1997), A Gyűrűk Ura: A király visszatér (2003).
Rövid történet Egy zsidó herceget elárul, és rabszolgasorba taszít egykori római barátja az 1. századi Jeruzsálemben, de ő visszanyeri szabadságát, és bosszút állni visszatér.
Cselekmény
balra|bélyeg|250px|Ben-Hur szerepében Charlton Heston
Ben-Hur, a gazdag júdeai herceg ifjúkori barátja, a római Messala katonai parancsnokként való visszatérésének megünneplésére készül. A két ifjú nagy örömmel üdvözli egymást. A szívélyes hangulat azonban hamar szertefoszlik, amikor Messala lényegében arra kéri barátját, hogy árulja el tulajdon honfitársai közül a lázadozókat. Ben-Hur visszautasítja a kérést, s a két férfi ellenségként válik el egymástól. Messala bosszújára hamar sor kerül. Amikor az új római helytartó bevonul a városba, Ben-Hur és családja házuk tetőerkélyéről figyeli a nagyszabású eseményt. Ben-Hur húga, Tirzah kihajol, hogy jobban lásson, közben akaratlanul lever egy meglazult cserepet. A lehulló tárgytól a helytartó lova megbokrosodik, és ledobja magáról előkelő lovasát. Messala azonnal parancsot ad a Hur család elfogására, noha tudja, hogy ártatlanok. Az édesanya és Tirzah börtönbe kerülnek, Ben-Hurt pedig gályarabságra ítélik. Útban a távoli rabság felé a végsőkig kimerült egykori herceget a kísérő római tiszt parancsa ellenére egy ismeretlen férfi – mint utólag kiderül: Jézus – megitatja, ezzel megmenti őt a szomjhaláltól. Ben-Hurra nehéz rabság vár a gályán: napjai legnagyobb részét egy padhoz láncolva, kemény evezéssel kell töltenie, több száz sorstársához hasonlóan. A foglyokat olykor ostorral ösztönzik gyorsabb evezésre. A flottához érkező Quintus Arrius konzul azonban látszólag megkedveli Ben-Hurt, sőt egyik alkalommal leveteti róla a láncot, nehogy odavesszen. A konzult ugyanis azért küldték, hogy kutassa fel és semmisítse meg a tengeri kereskedelmet veszélyeztető makedón kalózokat. Egy napon hajójuk össze is csap a martalócokkal. A csatában a hajó léket kap, s a zűrzavarban a szabadon levő férfinak sikerül kiengednie többi társát is. A gálya elsüllyed, Ben-Hur pedig kimenti a vízből Arriust. A büszke férfiú nincs híján a legnemesebb római erényeknek, ezért fiául fogadja megmentőjét. Ezután nem sokkal a nemes római meghal, Júda Ben-Hurra hagyva egész vagyonát. Ben-Hurt azonban csak egy cél vezérli, hogy kiszabadítsa a börtönből édesanyját és húgát, valamint bosszút álljon a kegyetlen Messalán. Rómában eltöltött évei után, ahol kitanulta a kocsihajtás fortélyait, visszatér Júdeába, ahol Ilderim sejk felkérésére benevez egy Poncius Pilátus tiszteletére rendezett versenyre. Messala, aki szintén részt vesz a versenyben, és megpróbálja tisztességtelen úton megnyerni azt, halálosan megsebesül (sérült lábát le akarják vágni, de ő nem akarja, hogy Ben-Hur megcsonkítva lássa). Életének utolsó perceiben elmondja Ben-Hurnak, hogy édesanyja és húga a Leprások völgyében van, miután a börtönben megfertőződtek a betegséggel. Noha Ben-Hur bosszúja beteljesedik, lelke mélyén szomorú barátja elvesztése miatt. Miután elhozza édesanyját és húgát a leprások közül, régi szerelme, Eszter azt tanácsolja neki, hogy vigye el őket Jézushoz. Elkésnek, Jézust időközben már elítélték. A súlyos fakeresztet a vállán cipelő Jézusnak Ben-Hur vizet próbál adni, viszonozva annak korábbi segítségét, de a római testőrök ezt megakadályozzák. Miután végignézik a keresztre feszítést, Ben-Hur édesanyja és húga csodálatos módon meggyógyulnak, ő pedig megtalálja lelki békéjét.
Szereplők Szerep SzínészSzereposztás az IMDb.com szerint Magyar hang1. szinkron (1982)</small>2. szinkron (2013)</small> Júda Ben-Hur Charlton Heston Kertész Péter Maday Gábor Quintus Arrius Jack Hawkins Sinkovits Imre Pálfai Péter Eszter Haya Harareet Káldi Nóra Götz Anna Messala Stephen Boyd Szersén Gyula ? Ilderim sejk Hugh Griffith Inke László Mihályi Győző Miriam Martha Scott Zolnay Zsuzsa Orosz Helga Tirzah Cathy O’Donnell Málnai Zsuzsa Csondor Kata Szimonidész Sam Jaffe Gera Zoltán Kertész Péter Boldizsár Finlay Currie Képessy József Németh Gábor Narrátor Finlay Currie Fülöp Zsigmond ? Poncius Pilátus Frank Thring Szilágyi Tibor Harmath Imre Drusus Terence Longdon Ujréti László ? Tiberius Caesar George Relph Tyll Attila Ujréti László Sextus André Morell Csurka László Uri István Mária José Greci ? ? Hortátor Howard Lang Láng József ? Orvos John Le Mesurier Szatmári István ?
Az előzmények Az író és a regény
Lew Wallace (1827–1905) polgárháborús hős civilben ügyvéd volt. Egy időben Új-Mexikó kormányzójaként és Indiana állam szenátoraként is ténykedett. 1876-ban elhatározta, hogy ír egy regényt, melynek egyik motívuma a három napkeleti bölcs látogatása lesz a kisded Jézusnál. A történetet aztán fokozatosan bővítette, s egy kitalált szereplő, Júda Ben-Hur alakja köré építette. Wallace nem volt különösebben vallásos, bár nem számított ateistának se. Egy vasúti utazás alkalmával azonban találkozott Robert Ingersoll-lal, a híres-hírhedt istentagadóval. Beszélgetésük hatására Wallace úgy döntött, készülő könyvében ő Jézus pártján fog állni. (Végül ő maga is hívő lett, akárcsak regényének főszereplője.) Kiterjedt történeti kutatásokat folytatott az ókori hatalmi viszonyokról, hogy műve minél hitelesebb legyen. Arra az elhatározásra jutott, hogy Ben-Hur és római barátja, Messala konfliktusával fogja szimbolizálni a korabeli politikai feszültségeket. Öt éven át írta a könyvet, amely végül 1880-ban jelent meg. Eleinte nem volt különösebben sikeres, de körülbelül két év leforgása alatt népszerűvé vált.
A színpadi változat 1882-ben Wallace számos ajánlatot kapott arra, hogy könyvéből színpadi változatot készítsenek. Az író azonban félt attól, hogy a vallásos témát nem megfelelő módon kezelik majd az átdolgozás során. Végül két színházi producer, Mark Klaw és Abraham Erlanger meggyőzték. Az ő elképzelésük az volt, hogy Jézust nem színész játssza, hanem vakító fénysugár jelképezi. Wallace beleegyezése után Klaw és Erlanger a kocsihajtóverseny és a tengeri csata megrendezésének gondjaival került szembe. A versenyt úgy oldották meg, hogy a színpadra taposómalmokat helyeztek, melyek előtt élő lovakat hajtottak, mögöttük pedig végtelenített vászon háttér futott. Ahogy nőtt a show népszerűsége, egyre több lovat használtak az előadásokon. A két producer 75 ezer dollárt fordított az előadásra, a befektetés pedig megtérült: a show 20 év alatt 20 millió dollárt jövedelmezett, és 20 millió nézője volt. A hatás kedvéért kórust is felléptettek. A tengert egy hatalmas vászon jelképezte, amit a kulisszák mögül mozgattak, hogy hullámzás hatását keltsék.
A vallási vezetők is sokat tettek a show népszerűsítéséért, a híveket az előadás megtekintésére biztatták. Persze azért olykor becsúszott néhány baki a műsorba: egy bostoni előadáson például meghibásodtak a taposómalmok, és azon a show-n a kocsiversenyt Messala nyerte. A szövegen viszont nem változtattak: úgy folyt le az előadás, mintha Ben-Hur győzött volna. Egyes vidéki vásárokon a műsor hatására igazi szekérversenyeket is rendeztek. Az előadássorozatnak egyetlen állandó szereplője volt 20 éven át: egy Monk nevű arab mén, Wallace egykori lova.
Az első filmváltozatok 1907-ben készült el a regény első, mindössze 15 perces filmváltozata. Az alkotók nem sokat költöttek a kocsiversenyre: egyszerűen elmentek a New York-i Manhattan Beachre, ahol a tűzoltók egy nyilvános program keretében lovas szekereikkel éppen versenyt rendeztek, és azt filmezték le. Nem csináltak gondot a szerzői jogokból sem: nem kértek engedélyt a két évvel korábban elhunyt Wallace örököseitől, akik emiatt pert indítottak. A bíróság a javukra döntött, a gyártó Kalem Company pedig kénytelen volt 25 ezer dollárt fizetni az örökösöknek.
Az 1925-ös változat szerzői jogai rendezettek voltak: az örökösök némileg vonakodva ugyan, de eladták a filmjogokat. J. J. Cohn Olaszországba utazott a forgatás előkészítésére. Az elhúzódó előmunkálatok közben a filmet gyártó Goldwyn Pictures egyesült a Metro Picturesszel és a Louis B. Mayer Productionnel Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) néven. Az új vezetés lecserélte a rendezőt Fred Niblóra, a főszereplő George Walsht pedig Ramon Novarróra. Csupán két szereplő maradt meg az eredeti szereposztásból: Francis X. Bushman (Messala) és Carmel Myers (Messala szeretője). A stáb a kor legmodernebb technikáját használta, sőt egyes jelenetekben még a kép színezésével is megpróbálkoztak. A tengeri csatát valóban tengeren vették fel, ám a felvételhez szükséges tűz elterjedt az egyik hajón, ahonnan számos statiszta inkább a tengerbe ugrott a tűz elől. Állítólag többen vízbe is fulladtak. Még Novarro is kisebb égési sérüléseket szenvedett. A balesetek miatt Louis B. Mayer és Irving Thalberg visszarendelték a stábot az Amerikai Egyesült Államokba, és ott fejezték be a filmet. Az összköltség 4 millió dollár volt, miközben egy akkoriban drágának számító film legfeljebb egymillióba került. A kocsihajtóverseny forgatásához több ezer statisztát szerződtettek, de bábukat is használtak. 42 kamerával vették fel ezt az egyetlen jelenetet, amire addig nem volt példa. Az igazi izgalmak érdekében a filmesek ötezer dollárt ígértek annak a fogathajtónak, aki elsőként ér a célba. Ennek eredményeként valódi ütközésre is sor került a versenyen, amelynek jelenetét bevágták a filmbe. A jelenet 60 segédrendezőjének egyike William Wyler volt.
Az 1959-es változat A producer és a rendező bélyegkép|250px|Eszter szerepében Hajá Harárít
Az 1950-es években a televízió térhódítása miatt a filmipar válságba került, az MGM a csőd szélén állt. A gyártó cégek nagyszabású, látványos filmekkel igyekeztek a nézőközönséget visszacsábítani a mozikba. Az MGM ismét a Ben-Hurhoz nyúlt: az 1925-ös változat egykori vágója,Az IMDB nem tünteti fel az 1925-ös filmet Sam Zimbalist filmográfiájában, de az 1959-es remake DVD-változatának extráiban ez az információ hangzik el a producerről. Sam Zimbalist volt az új verzió producere. Rávette barátját, William Wylert, hogy vállalja el a készülő produkció rendezői feladatait. Wyler szerette a változatos témákat, szakmailag is elismert alkotásaiban a drámai hatásokra koncentrált, ám elég lassan dolgozott. A Ben-Hur esetében azonban ezek egyike sem számított hátránynak. Zimbalist egymillió dollárt ígért Wylernek, ha vállalja a megbízást: ekkora összeget addig egyetlen rendező se kapott. Wyler állítólag így viccelődött: „Úgyis csak egy zsidó tud igazán jó filmet csinálni Jézusról.” Sam Zimbalist a hosszan tartó forgatást kísérő stressz miatt szívinfarktusban elhunyt a film befejezése előtt.
A díszletek és a jelmezek