Zaránd vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.
bélyegkép|jobbra|260px|Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor jobbra|260px|thumb|Közigazgatási beosztás az első katonai felmérés térképművének részletén jobbra|260px|thumb|Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen
Nevének eredete Neve a régi magyar Zaránd személynévből való, mely a szláv Svaran személynévből származik.
Nagy Géza szerint a Zaránd név jelentése arany.
Fekvése A vármegye nagyrészt a mai Romániában, nagyjából a mai Arad megye északi felén feküdt.
Története Zaránd vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Zarándvár (Zaránd) központtal.
Későbbiekben a székhelyét Pankotára helyezték át. Az idők folyamán Zaránd visszakapta vármegyeszékhelyi rangját, de hamarosan a település jelentőségét vesztette, így Körösbányát jelölték ki az új (és utolsó) székhelyéül. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, legnagyobb részét Hunyad, kisebbik részét Arad vármegye területéhez csatolta.
1870-ben 63.382 lakosa volt, melyből 60.639 (95,7%) ortodox, 1.356 (2,1%) római katolikus, 759 (1,2%) görög katolikus és 628 egyéb (főleg református) vallású volt. 97% román és 3% magyar nemzetiségű.
Jegyzetek
Források Baternay Imre 1876: A Zaránd vármegyei oláh lázadás 1848. március 15–1849. június végéig. 1–5. Történeti Lapok 1876/3, 33–37.
További információk Kozma Pál: Zaránd-vármegye földirati, statistikai és történeti leírása (MEK)
Kategória:A Magyar Királyság 1918 előtt megszűnt vármegyéi Kategória:Szent István vármegyéi