Liechtenstein (hivatalosan Liechtensteini Hercegség vagy Liechtensteini Fejedelemség; , alemannul: Liachtaschta vagy Förschtatum Liachtaschta) európai monarchia Ausztria és Svájc között, a Rajna völgyében. Területe Budapest közigazgatási területének kevesebb mint harmada.
Fővárosa Vaduz, a legnépesebb települése a vele szinte egybeépült Schaan.
Közép-Európa legkisebb, Európa 4. legkisebb (megelőzi a Vatikán, Monaco, San Marino) és a Föld 6. legkisebb állama. Az egy főre jutó GDP (PPP) itt az egyik legmagasabb a világon. Valamikor adóparadicsomként ismerték, amely a 2008-as adóügyben csúcsosodott ki, de a hercegség azóta jelentős erőfeszítéseket tett ennek a hírnévnek az elvesztése érdekében.
Területe főleg hegyvidéki, amely az Alpokban található. Két síközpontja van.
Tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA) , de nem tagja az Európai Uniónak (EU); Svájccal ellentétben Liechtenstein az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozik.
Földrajza, természeti környezete bélyegkép|balra|120px|Liechtenstein domborzati térképe Domborzata Liechtenstein a Rajna völgyében fekszik Ausztria és Svájc közé beékelve az Alpokban. A területe 160 km². A Rajna mentén keskeny síkság húzódik, melynek tengerszint feletti magassága 400 méter körüli. A hercegség keleti része magashegység. Legmagasabb pontjai: Grauspitz (2599 m) és Naafkopf (2570m)
Vízrajza Fő folyója a Rajna, amely határfolyó nyugat felé, és elválasztja az országot Svájctól. Az Alpokból több kis patak is beleömlik a Rajnába, ezek általában bővizűek és egyenletes vízjárásúak. A hercegség második leghosszabb folyója a Samina (Liechtensteinben 12 km hosszan halad), Triesenbergnél ered és Frastanznál az Illbe folyik bele. Illhez hasonlóan (Iller) igen kedvelt a raftingoláshoz.
Az egyetlen természetes módon kialakult tó a hercegségben a Gampriner Seele. A hercegség legnagyobb tava a Stausee Steg.
Éghajlata A Rajna felől fújó szél (déli szél, főn), illetve a hegyek szélárnyékoló hatása miatt viszonylag enyhe a mikroklíma. Az ország egész területén hegyvidéki az éghajlat.
Az évi csapadék mennyisége 900–1200 mm, a magasabban fekvő részeken 1900 mm. A hőmérséklet télen ritkán esik -15 °C alá, míg nyáron általában 20 °C felett van. Ez nagyjából megegyezik az Innsbruckban (Ausztria) illetve Zürichben (Svájc) mért adatokkal.
Növény- és állatvilága Állatvilág: 55-féle emlős él a hercegségben természetes környezetében, ebből 17-féle denevérfajta. 140-féle madár, 7-féle hüllő, 10-féle kétéltű, 24 halfaj, 82 pókféle, ebből 5-tel még csak itt találkoztak. Több százféle gerinctelen állat is őshonos (pillangók, cincérfélék).
A hegyek miatt megtalálható a gímszarvas, zerge, bak (Appenzeller kecske), szarvasfélék, szirti sas, havasi nyúl, alpesi hófajd, róka, borz, mormota, nyírfajd, háromujjú hőcsik törpekuvik, havasi csóka, hajnalmadár, havasi pityer, citromcsicsörke (Zitronengirlitz), alpesi szalamandra, békafélék.
Növényvilág: 1600 növényfajta őshonos a hercegségben, ebből a fele kifejezetten alpesi növény, valamint 48 különböző orchideaféle.
Története
bélyegkép|jobbra|250px|Liechtenstein látképe a Saargans (Svájc) és Balzers (Liechtenstein) közti Rajna-hídról
A régészeti leletek szerint Liechtenstein területén már a neolit korban, i. e. 5000 körül is lakott volt a balzersi Gutenberg és Eschnerberg környéke. A leletek szerint ezek a telepesek kelta hatásokkal találkoztak korábban. I. e. 15-ben Rhaetiát a rómaiak meghódították, és a terület római tartomány lett. Az i. sz. I. évszázadban egyfajta hadászati útvonalat alakítottak ki a hercegség területén Itáliából Bregenzbe. A Nyugatrómai Birodalom V. századi összeomlása után németek települtek a területre.
A X. századtól a bregenzi gróf uralkodott, de a gróf ága 1152-ben kihalt. Később Alsó-Rhaetia a montforti grófok területe lett, akik a későbbi Montfort–Werdenberg ágat adták. Ezután Liechtenstein mindig más uralkodói kézre került.
Az Ausztria és Svájc között elhelyezkedő kicsiny hercegség magva az 1342. május 3-án alakult Vaduzi Grófság volt. Jelenlegi határait 1434-ben nyerte el, amikor egyesült Vaduz és Schellenberg. Az előbbi 1699-ben, az utóbbi 1712-ben lett a Liechtenstein-ház birtoka. János Ádám herceg a Schellenberg-uradalomért 115 ezer forintot, a Vaduz-uradalomért 290 ezer forintot fizetett a régi tulajdonosának, Hannibal von Hohenems grófnak. A Liechtensteini Fejedelemséget mint önálló államot 1719. január 23-án VI. Károly német-római császár alapította meg a Német-római Birodalom keretében. Az első hét herceg nem járt a hercegség területén, inkább Bécsben laktak, vagy csehországi és morvaországi birtokaikon. 1806-tól, a Német-római Birodalom feloszlásától szuverén állam. 1806 és 1813 között tagja volt a Rajnai Szövetségnek (Rheinbund), 1815–1866 között pedig a Német Szövetségnek. 1866-tól teljesen független állam, amely az első világháborúig az Osztrák–Magyar Monarchiával ápolt szoros kapcsolatokat.
Az első világháború után Svájc felé közeledett. 1921-ben kikiáltották az alkotmányos monarchiát Liechtensteinben. 1923-ban gazdasági és vámunió jött létre Svájccal, azóta Liechtenstein hivatalos pénzneme a svájci frank.
A második világháború során Liechtenstein semleges maradt, a háborúban érintett csehszlovákiai és lengyelországi birtokaikról vagyonuk nagy részét kimentették. Azonban még így is jelentős anyagi kárt szenvedett a Liechtenstein-ház, melynek 1600 km²-nyi földjét államosították (legnagyobbrészt) Csehszlovákiában. Ez, illetve a hidegháború során liechtensteini állampolgárok ellen irányuló csehszlovákiai beutazási tilalom következtében a Csehország és Liechtenstein közötti diplomáciai kapcsolatok még mindig elég rosszak, Szlovákiával pedig csak 2009-ben ismerték el egymást.
Az országban a nők csak 1984-ben nyertek választójogot. 1990-ben csatlakozott az ENSZ-hez, 1991-től az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagja. 2003-ban új alkotmányt fogadtak el, amely az uralkodói jogkört bővítette.
2004. augusztus 15-én II. János Ádám fejedelem helyettesévé (Stellvertreter des Fürsten – azaz fejedelemhelyettes) nevezte ki elsőszülött fiát, Alajos trónörököst. A Liechtenstein fejedelmi család a világ leggazdagabb családjai közé tartozik.
Politika és közigazgatás bélyegkép|jobbra|250px|A főváros, Vaduz
Belpolitika Liechtenstein alkotmányos monarchia, élén II. János Ádám herceg áll apja 1989-es halála óta. A parlament, a Landtag 25 választott képviselőből áll. Az öttagú kormány felelős a mindennapi kérdésekben.
A hercegség területe két választókerületre oszlik: északon Unterland, délen Oberland. 1984. július 1. óta az országban a nők is szavazhatnak, kivéve az önkormányzati választásokat. 2003. március 16-án megreformálták a demokratikus alkotmánylevelet is, amely kibővítette, illetve megerősítette az uralkodó jogköreit. Ezenkívül amelyik község megszavazza, az kiléphet az államból.
A kormányfő 2025. április 10-étől Brigitte Haas.
Pártok Liechtensteinben a következő pártok léteznek: Anyaországi Unió (Vaterländische Union, VU) Haladás Polgári Párt (Fortschrittliche Bürgerpartei, FBP) A Függetlenek (Die Unabhängigen, DU) Demokraták Liechtensteinért (Demokraten pro Liechtenstein, DPL) Szabad Lista (Freie Liste Liechtenstein, FL)
A VU Oberlandban erős, ahol a demokratikus és a Svájc-barát választók élnek, ezzel szemben Unterlandban a FBP a legerősebb párt, ahol hercegi értékeket megőrző és osztrákbarát választók élnek.
Külpolitika Az ország védelmét Svájc biztosítja. Liechtensteinnek Bécsben, Bernben, Berlinben, Brüsszelben, Strasbourgban, Washingtonban és New Yorkban van külképviselete.
1978-ban Liechtenstein belépett az Európa Tanácsba. 1990-ben Liechtenstein tagja lett Egyesült Nemzetek Szervezetének. 1991-ben belépett az Európai Szabadkereskedelmi Társulásba (EFTA), és 1995 óta az Európai Gazdasági Térség és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagja. 2008-ban aláírta Liechtenstein a schengeni egyezményt is.
Liechtenstein és az Európai Unió kapcsolata Norvégiához és Izlandhoz hasonlítható. Bár az Európai Uniónak nem tagja, de az Európai Gazdasági Térségnek igen, ezáltal olyan mértékben vesz részt Európa belső kereskedelmében, hogy Norvégia és Izland mellett benne van az EU-ba leginkább integrált 3 nem európai uniós állam között. Azoktól eltérően azonban speciális a helyzete, mivel a nem EGT-tag Svájccal 1924 óta gazdasági, vám- és valutaközösségben van. Az EU-tagállamok közötti automatikus információcserében (például ami a banktitkokat érintheti) nem vesz részt.
Liechtensteint sok európai választja tartózkodási helyének a kedvező adók miatt. Évente 64 új tartózkodási engedélyt adnak ki, ebből 56-ot munkavállaláshoz.
Lakóinak 33%-a külföldi és ezek fele EU-tagállam állampolgára. A hercegség exportjának 63%-a EU-tagállamba megy, 11% Svájcba.
Közigazgatás Az országban 10 község (Gemeinde) és Vaduz főváros alkot külön közigazgatási egységet. A községek a következők:
+ Zászló Irányítószám és településnév Lakosság (2006. december 31.) terület (km²) Település Térkép Unterland választási kerület (Schellenberg) thumb|center|Liechtenstein községei 20px|Ruggell 9491 Ruggell 7,4 Ruggell 20px|Schellenberg 9488 Schellenberg 3,5 Schellenberg 20px|Gamprin 9487 Gamprin 6,1 Gamprin, Bendern 20px|Eschen 9492 Eschen 10,3 Eschen, Nendeln 20px|Mauren 9493 Mauren 7,5 Mauren, Schaanwald Oberland választási kerület (Vaduz) 20px|Schaan 9494 Schaan 26,8 Schaan 20px|Planken 9498 Planken 387 5,3 Planken 20px|Vaduz 9490 Vaduz 17,3 Vaduz 20px|Triesenberg 9497 Triesenberg 29,8 Triesenberg, Masescha, Silum, Gaflei, Steg, Malbun 20px|Triesen 9495 Triesen 26,4 Triesen 20px|Balzers 9496 Balzers 19,6 Balzers, Mäls 20px|Liechtenstein Liechtenstein 160,0
Exklávék és enklávék Liechtenstein 7 településének van egy vagy több exklávéja. Balzers: 2 exklávé Eschen: 2 exklávé Gamprin: 1 exklávé Planken: 3 exklávé, 1 enklávé Schaan: 4 exklávé, 2 enklávé Triesenberg: 1 exklávé Vaduz: 5 exklávé
Hadereje Liechtenstein a semlegesség politikáját követi, és azon néhány állam egyike a Földön, amelynek nincs hadserege. A hadsereget a porosz–osztrák háború után oszlatták fel, ahová a kis állam 80 embert küldött, de ők nem vettek részt semmilyen harci cselekményben. A Német Szövetség felbomlása után megszűnt a külső nyomás a hadsereg fenntartására, ezért a parlament fel akarta oszlatni, mivel túl költségesnek ítélte. A herceg eleinte ellenezte, de végül megenyhült, és 1868. február 12-én feloszlatta a hadsereget.
A rend fenntartását kis létszámú rendőrség végzi.
Gazdaság, szolgáltatások Liechtenstein Svájccal gazdasági unióban van, hivatalos pénzneme a svájci frank (CHF).
Liechtensteinben a szolgáltató és kereskedelmi szektor mellett szinte minden más eltörpül. Az egy főre eső GDP értéke alapján a világ leggazdagabb államai közé sorolható, amelyet a rendkívül jó életkörülmények, illetve az Európában legalacsonyabb munkanélküliségi ráta is tükröz. Alacsony adóinak (legfeljebb 18%) köszönhetően rengeteg külföldi cég jegyzi be székhelyét Liechtensteinben. Ennek köszönhető, hogy az ország mintegy lakosára postafiók jut. A Liechtensteinben termeléssel nem foglalkozó, pusztán adózó vállalatok a nemzeti jövedelem 30%-át adják.
Az iparban leginkább az építőipari, élelmiszeripari, elektronikai és fogászati cégek jellemzőek (HILTI).
A szolgáltatás rendkívül fejlett, amely az infrastruktúra rendkívül jó állapotának is betudható.
A legnagyobb állami vállalat a liechtensteini posta, amely egyben a nemzeti busztársaság (LBA), nemzeti telefontársaság tulajdonosa is. Az ország területén három mobiltelefontársaság kínálja szolgáltatásait, bár az országban a svájci, sok helyen az osztrák mobilszolgáltatók is elérhetők.
Lásd még: Offshore.
Közlekedés bélyegkép|jobbra|250px|Liechtenstein Bus Az ország bármely pontja elérhető jó minőségű betonúton, tömegközlekedéssel a Liechtenstein Bus (LBA) gázüzemű buszaival.
Utak