Indonézia vagy hivatalosan Indonéz Köztársaság (indonéz: Republik Indonesia; jávai: Rephublik Indhonesia) állam Délkelet-Ázsiában. Több mint 285 millió lakosával (2025) a világ negyedik legnépesebb országa, egyben a legnépesebb muszlim többségű ország. A Maldív-szigetek (Addu-atoll) mellett Ázsia egyetlen olyan országa, melynek területe átnyúlik a déli féltekére.
Számos szigetén rengeteg különböző kulturájú, etnikumú és nyelvű csoportokból tevődik össze. A jávaiak alkotják a legfőbb csoportot, számukat és politikai befolyásukat tekintve. Egységes államként és nemzetként Indonézia közös identitást alakított ki az indonéz hivatalos nyelv bevezetésével.
A nagy népesség és a sűrűn lakott régiók ellenére az ország még hatalmas érintetlen területekkel rendelkezik, ami nagy biodiverzitást biztosít az élővilág számára, bár ez az örökség az emberi tevékenység miatt gyorsan hanyatlik.
Feltörekvő hatalom és újonnan iparosodott ország, továbbá regionális hatalom, illetve a globális ügyekben középhatalom. Az ország fővárosa Nusantara, legnagyobb városa Jakarta (ejtsd: dzsakarta).Jakarta helyett új fővárost választott Indonézia Index, 2019. augusztus 26.Indonesien baut die neue Hauptstadt "Nusantara": Umzug im Jahr 2024?. De.euronews.com. 2022. január 18.
Tagja több nemzetközi szervezetnek, köztük az ENSZ-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek, a G20-nak, valamint a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének és az Iszlám Együttműködési Szervezetnek.
Földrajz Domborzat Az Indonéz Köztársaságot 18 100-nál is több sziget alkotja, amelyek közül kb. 6000-en élnek emberek. Míg a legtöbb sziget Délkelet-Ázsiához tartozik földrajzilag, addig Új-Guinea és a környező földdarabok már Óceánia részét képezik. Szigetei az egyenlítő két oldalán helyezkednek el, így az országnak trópusi éghajlata van. Indonézia a világ leghosszabb szigetcsoportján, az Indonéz-szigeteken terül el, a Maláj-félsziget (amelyen Malajzia nyugati része, déli csücskén pedig Szingapúr helyezkedik el) és Ausztrália között.
Fő régiói: Nagy-Szunda-szigetek Jáva (Jawa) – a világ egyik legsűrűbben lakott területe, ahol az indonéz összlakosság több mint fele lakik Szumátra (Sumatera) – a Maláj-félszigettől a Malaka-szoros, Jávától a Szunda-szoros választja el Borneó (Kalimantan) – az indonéz szigetvilág legnagyobb szigete Celebesz (Sulawesi) – ágas-bogas alakjával egy poliphoz hasonlít Kis-Szunda-szigetek – Jávától keletre húzódó szigetvilág Maluku-szigetek (Molukkák) – Celebesz és Új-Guinea között Nyugat-Új-Guinea (Pápua vagy korábban Irian Jaya)
thumb|right|200px|A növényvilág legnagyobb virága, a Rafflesia arnoldii, amely több mint egy méter átmérőjű is lehet Az ország szárazföldi határokkal rendelkezik Malajziával, Pápua Új-Guineával és Kelet-Timorral. Tengeren határos Indiával, Thaifölddel, Malajziával, Szingapúrral, a Fülöp-szigetekkel, Pápua Új-Guineával és Ausztráliával.
Indonézia tektonikus lemezek törésvonalain helyezkedik el, az ország területe kisebb lemezeken kívül érinti az eurázsiai, az ausztrál, valamint a csendes-óceáni lemezt is. Ennek megfelelően a vulkanikus tevékenység igen aktív, a földrengések gyakoriak. A szigetekből álló ország számára további veszélyt jelentenek a rengéshullámok által keltett cunamik is. Különösen pusztító volt a Krakatau vulkán 1883-as felrobbanása, valamint a 2004. decemberi földrengés nyomán keletkező cunamik hatása. Utóbbi csak Indonéziában mintegy 200000 ember halálát okozta, a felbecsülhetetlen anyagi kár mellett.
Vízrajz Az országot nyugaton az Indiai-óceán, délen a Timor-tenger és az Arafura-tenger, északkeleten a Csendes-óceán, északon a Celebesz-tenger és a Dél-kínai-tenger határolja. Indonézia szigetei által közrefogott területen helyezkedik el a Jáva-tenger, a Flores-tenger, a Maluku-tenger és a Banda-tenger. Az ország jellemzője a rövid, de sűrű folyóhálózat. A folyói egyenletes vízjárásúak, bővizűek.
A leghosszabb folyók Borneó és Új-Guinea szigetén találhatók (Kapuas, Mamberamo, Barito, Mahakam). Ezeknek fontos szerepe van a belső területek közlekedésében.
Az ország legnagyobb tavai, az 1130 km² kiterjedésű Toba-tó (Szumátra) és az 561 km² területű Towuti-tó (Celebesz). A legmélyebb tó, az 590 m mélységű Matano-tó, szintén Celebesz szigetén található.
Éghajlat Az ország éghajlata egyenlítői, trópusi. Indonéziában mindössze két évszak van: esős (november-március) és száraz, hasonlóan Délkelet-Ázsia más területeihez. Az évi középhőmérséklet 26-27 °C, az egyes hónapok ettől csak 1-2 °C-kal térnek el.
Az évi csapadékmennyiség magas. Térbeli és időbeli eloszlása egyenetlen; majdnem mindenhol meghaladja az -t, sok helyen a -t is. Északnyugatról délkelet felé csökken a mennyisége (Pontianak (Borneó): , Timor: 800 mm), és hosszabbodik a száraz évszak.Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
Élővilág, természetvédelem
Természetes növénytakarója a trópusi esőerdő. Legdúsabb a vulkánok szél felőli oldalain, kb. 700 m-ig. Fölötte vegyes hegyi erdő, fölött moha- vagy köderdő következik. Nyugat-Jáva örökzöld őserdőit kelet felé a csökkenő csapadék és a száraz évszak hatására fokozatosan lombhullató erdők váltják fel. Az egész indonéz szigetvilág erdőállománya az irtások következtében rohamosan csökken.
Szumátra keleti, Borneó és Új-Guinea déli partjain széles mangrove- és mocsárerdő-övezet húzódik.
A szigetvilág flórája és faunája jelentősen különbözik, egyik oldalról Borneó, Bali és a nyugati szigetek, másik oldalról Celebesz, Lombok és a keletebbre fekvő szigetek között. Ezen ökológiai határvonal neve Wallace-vonal, felfedezője után nevezték el. A vonalat gyakran emlegetik, mint Ázsia és Ausztrálázsia határvonalát, így Indonézia valójában bikontinentális ország. Az elektronikai iparban forrasztásokhoz használt ón – főként Bangka és Belitung szigeteken végzett – szabályozatlan bányászata sok egészségügyi és természetvédelmi gondot okoz.Az okostelefonok halálos ára Greenprofit
Állatvilága igen gazdag. Az új-guineai részen jellemzőek a tojásrakó emlősök és az erszényesek, hiányoznak a méhlepényes emlősök. A legnevezetesebb főemlős a Borneó és Szumátra szigetén élő orángután. A ragadozók közül megtalálható a tigris, a ködfoltos párduc, a márványfoltos macska, a jávai leopárd, a maláji vadkutya, a maláji medve. A Kis-Szunda szigeteken él a komodói varánusz.
Nemzeti parkjai
Világörökségei
Az UNESCO az alábbi helyeket tartja számon természeti világörökségként: Komodo-szigetek Nemzeti Park Ujung Kulon Nemzeti Park (Jáva) Lorentz Nemzeti Park Szumátra trópusi esőerdei
Története
A jávai előember, a Homo erectus megkövesedett maradványai mutatják, hogy az indonéz szigetvilág már sok százezer éve lakott volt. A mai lakosság alapját adó ausztronéz népek Délkelet-Ázsiába Tajvan felől vándoroltak be i.e. 2000 körül, a melanéz népességet keletre szorítva. A táj ideálisnak bizonyult öntözéses rizstermelésre, így a rizs termelése az i.e. 8. században megkezdődött. Az i. sz. 1. évszázadra falvak, kisvárosok, kisebb királyságok virágoztak fel. Indonézia fekvése a tengeri utak mentén stratégiai jelentőségű, amely elősegítette a szigetek közti és a távolsági kereskedelmet. Évszázadokkal időszámításunk kezdete előtt már kereskedelmi utak vezettek Indiába és Kínába. A kereskedelemnek alapvető szerepe volt az indonéz történelem minden korszakában.
A kereskedelem miatt virágzott fel a 7. században a hatalmas Srivijaya tengeri királyság is. Életében fontos szerepet játszott a hinduizmus és a buddhizmus. A 8-10. század között a földművelésből élő buddhista Sailendra és hindu Mataram dinasztiák vetélkedtek Jáva belsejének birtokáért. A vallási építészet nagyszabású emlékeit hagyták maguk után, ilyen a Sailendra államban Borobudur és Mataram államban Prambanan. Kelet-Jáván a 13. század vége felé alapították meg a hindu Majapahit királyságot, amikor egy rövid háborúban legyőzték az északról érkezett mongolokat. A királyság befolyása csaknem az egész mai Indonéziára kiterjedt Gajah Mada uralkodása alatt, amit az indonéz történelem aranykorának tekintenek.
Bár muszlim kereskedők Délkelet-Ázsiában már Mohamed fellépését követően is jártak, az első bizonyítékok helybeli muszlim lakosságra a 13. századból, Észak-Szumátrából erednek. Más vidékeken fokozatosan terjedt el az iszlám vallás, Jáván és Szumátrán a 16. század végére lett domináns. A legtöbb vidéken az iszlám vallás keveredett korábbi kulturális és vallási képzetekkel, amely sajátos színezetet ad Indonézia, de különösen Jáva muszlim vallásgyakorlatának.
bélyegkép|jobbra|170px|Borobudur, a buddhisták fő temploma Jáva szigetén
Amikor a portugálok a 16. század elején ideérkeztek, számtalan tagolt államot találtak. Ezek az államok majdhogynem védtelenek voltak a portugálokkal és később más európaiakkal szemben is, akik a fűszer-kereskedelmet kívánták kisajátítani.
A 17. században a hollandok váltak a legerősebb európai hajós nemzetté, és az indonéz szigetvilágból kiszorították a spanyolokat és a portugálokat (kivéve a Timor szigetén elhelyezkedő Portugál Timor gyarmatukat, ma Kelet-Timor). A Holland Kelet-indiai Társaság kereskedelmi tevékenységének beindulásával megalapozódott Hollandia befolyása Indonéziában. Ez a magánvállalkozás jellegű állam saját flottával és hadsereggel rendelkezett, így fokozatosan kiterjeszthette befolyását a politikai életre is. A britekhez hasonlóan a hollandok is helyi vazallusok segítségével, közvetett módon gyakorolták a hatalmat. Azután, hogy a Batáviai Köztársaság (Napóleon holland bábállama) 1799-ben feloszlatta a Kelet-indiai Társaságot, a napóleoni háborúkat követően Kelet-India 1815-ben a Hollandiai Egyesült Királyság gyarmata lett. A holland korona legfontosabb gyarmata volt.
A 19. században, az agrártermelési rendszer (Cultuurstelsel) bevezetésével Jáván hatalmas ültetvények művelésére kényszerítették a helyi parasztokat, ami végre meghozta Hollandia számára azt az extra profitot, amit a Holland Kelet-indiai Társaság nem volt képes biztosítani. Az 1870 után következő, liberálisabb gyarmati uralkodás során ezt a termelési rendszert eltörölték, majd 1901-ben a hollandok bevezették az ún. Etikus Politikát, amely korlátozott politikai reformokat tartalmazott. Jelentősen megnőttek a gyarmati befektetések.
A második világháborúban, miközben Hollandia német katonai megszállás alatt állt, 1941 decemberében Japán öt oldalról támadást indított Jáva szigete és Holland Kelet-India létfontosságú ellátási vonalai ellen. Bár Japán 1942 márciusában elfoglalta Jáva szigetét, képtelen volt olyan hazai vezetőt találni, aki kész lett volna együttműködni velük a hollandok ellen. A japán megszálló parancsnok végül elrendelte Sukarno szabadon bocsátását, így az börtönszigetét elhagyva, 1942 júliusában Jakartába érkezett. Sukarno és társai együttműködtek a japán megszállókkal. 1945-ben, a háború vége felé, Sukarno felismerte, hogy kiváló lehetősége nyílt az ország függetlenségének kikiáltására. Japán egyetértésével megalakította a függetlenséget előkészítő bizottságot, majd 1945. augusztus 17-én, Mohammad Hatta társaságában kikiáltotta Indonézia függetlenségét.
A szövetségesek természetesen megpróbálták visszaállítani hatalmukat az elvesztett területeik fölött, így a Holland Királyi Hadsereggel együtt csapatokat küldtek az ország elfoglalására. Indonézia függetlenségi háborúja 1945-től egészen 1949. december 27-éig tartott, amikor engedve a nemzetközi nyomásnak, Hollandia elismerte Indonézia függetlenségét. Sukarno lett az ország első elnöke, Mohammad Hatta pedig az első alelnök. Hollandia csak 2005. augusztus 16-án ismerte el az 1945-öt, mint Indonézia valódi függetlensége évét, és kért bocsánatot a Holland Királyi Hadsereg által okozott veszteségekért, halálesetekért.