Balogfalvi Czóbel Minka (Anarcs, 1855. június 8. – Anarcs, 1947. január 17.) magyar költőnő, a szimbolizmus első hazai képviselője.
Élete Nagybirtokos család gyermekeként született a Szabolcs megyei Anarcson, felmenői közt találjuk Orczy Lőrincet, a generális-költőt, aki Bessenyeiék felvilágosodott mozgalma mellé állt. Szülei balogfalvi Czóbel Imre és gróf Vay Evelina, testvérei István és Emma.
Beutazta Európát, a párizsi Sorbonne-on is hallgatott órákat. A századfordulóra családja elszegényedett. Az 1910-es évektől alig mozdult ki falujából, talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy még életében elfeledték Czóbel Minkát, a századfordulós modern líra és Ady Endre egyik előfutárát.
Sógora, Mednyánszky László festőművész biztatására kezdett írni. Később szintén ő mutatta meg írásait Jókai Mórnak és Justh Zsigmondnak. Kedvező kritikákat kapott, így 1890-ben megjelent első verseskötete Nyírfa lombok címmel.
Elsők közt írt Magyarországon szabadverseket és vette át a francia dekadensek stílusát, emiatt a Nyugat egyik előfutárának tartják. Hegedüs Géza szerint lírájában talán éppen szabadversei a legszínesebbek és legzeneibbek.Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka Czóbel Minka, mek.oszk.hu Mire ötvenéves elmúlt, Ady olvasta néhány művét és úgy nyilatkozott róla, hogy nem igazán érti, ezért nem tud lelkesedni érte. A Nyugat köre, bár sokan az előfutáruknak tartották, csupán vonakodva s félszavakban ismerte el költészetének értékeit.
Kihasználva, hogy szinte anyanyelvi szinten beszélt franciául, angolul és németül, számos műfordítás köthető nevéhez. Ő fordított először hazánkban Verlaine-verseket. Magyarról németre fordította Az ember tragédiáját, angolra Petőfi több költeményét.
Verseskötetei bélyegkép|jobbra|200px|A Kakukfüvek (1901) borítója Nyolc verseskötete jelent meg: Nyírfa lombok (1890) Újabb költemények (1892) Maya (1893) Fehér dalok (1894) A virradat dalai (1896) Kakukfüvek (1901) A Nyirségből Képek Hangulatok Apró történetek Boszorkánydalok Magány Opálok (1904) Az erdő hangja (1914) Az erdő hangja Tükrökről, szobákról Három falu határából Egy Hét Álmok kertje
Prózai munkái Hafia (1891) A két aranyhajszál (1891) La migration de l'ame (1897) Pókhálók (1906) A fekete lovas (1914) Báthory Erzsébet (1941)
Drámái Donna Juanna (1900)
Bibliográfia Nyírfa lombok; Révai, Bp., 1890 Hafia; Grill, Bp., 1891 Újabb költemények; Singer-Wolfner, Bp., 1892 Maya; Singer és Wolfner, Bp., 1893 Fehér dalok; Singer-Wolfner, Bp., 1894 A virradat dalai; Franklin Ny., Bp., 1896 La migration de l'âme (Lélekvándorlás?); franciára ford. Melchior de Polignac, ill. H. Buttner; Ollendorff, Paris, 1897 Donna Juanna. Regényes költemény; Singer-Wolfner, Bp., 1900 Kakukfüvek. Költemények 1890–1900; Athenaeum, Bp., 1901 Opálok. Költemények; Franklin, Bp., 1903 Pókhálók; Singer-Wolfner, Bp., 1906 (Modern magyar könyvtár) Két arany hajszál. Regény; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1908 Az erdő hangja; Singer-Wolfner, Bp., 1914 A magyar nép nótáskönyve a bölcsőtől a sírig; Felsőszabolcsi Ny., Kisvárda, 1943 Boszorkány-dalok; vál., utószó Pór Péter, bev. Weöres Sándor; Szépirodalmi, Bp., 1974 Pókhálók; utószó Márton László; Jelenkor, Pécs, 2000 (Millenniumi könyvtár) Hullámzó fény; Kertész Zoltánné elemzéseivel, bev. Madár János; Önkormányzat, Anarcs, 2005 Két arany hajszál. Regény; Napvilág, Bp., 2013 A pillanat értéke. Lappangó versek, kisprózák; Kortárs, Budapest, 2021 Ujabb költemények; Önkormányzat, Anarcs, 2022
Magánélete Sosem ment férjhez; bensőséges levelezést folytatott Justh Zsigmond íróval. Később a berlini származású Büttner Helén festőművésszel élt együtt, közös sírban nyugszanak. Emlékezete „Esik eső sűrű cseppje, sötét felhők alatt, Szomorúan verdesi a ragyás csárda falat. Tört ablakon süvít a szél, benn egy csonka lámpa, Meg-meg inog hosszú drótján, füstös már a lángja.
Vendég ide, hogy is jönne, ily cudar időbe' A vén csaplárné is alszik, ott a kármentőbe'. Hej! mert olyan jómadarak, most már nem is járnak, Mind elpusztult, régen vége a betyárvilágnak.
Ámde mégis ajtó nyílik, , lassan belép rajta Őszült ember, meglátszik, hogy régi betyár fajta, A csaplárné meg nagyot néz, hogy még egyszer hallja: Száz szál gyertyát, száz itce bort, ide az asztalra! A vén betyár egyre ordít, fokosát forgatja, Kocsmárosné! Száz szál gyertyát, Száz itce bort, ide az asztalra!” - Száz szál gyertyát ! c. költeménye
Szatmárcsekén alapfokú művészetoktatási intézményt neveztek el róla. Anarcson róla nevezték el a község iskoláját és síremléket és mellszobrot állítottak tiszteletére. Fráter Loránd által megzenésített költeménye, a Száz szál gyertyát! az egyik legkedveltebb magyar nóta.
Jegyzetek
Források A magyar irodalom arcképcsarnoka Magyar életrajzi lexikon Czóbel Minka az Írónők a hálón 1880-1945 oldalon
További információk Leszler József – Nótakedvelőknek, Zeneműkiadó, Budapest, 1986 p. 78. Pécsi Emőke: Pókhálóba szőtt szubjektum. A női szubjektivitás sajátosságai Czóbel Minka irodalmi alakjának és elbeszélő prózájának érintkezési pontjain = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, p. 68-81. Kiss Margit: Czóbel Minka és a Nyírség; Orosz Ny., Nyíregyháza, 1941 (A Bessenyei Társaság kiadványai) Kiss Margit: Czóbel Minka; Lehotai Ny., Debrecen, 1942 Pór Péter: Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában. Justh Zsigmond és Czóbel Minka népiessége; Akadémiai, Bp., 1971 (Irodalomtörténeti füzetek) Danyi Magdolna: Czóbel Minka; Hungarológiai Intézet, Újvidék, 1981 (Irodalomtudományi dolgozatok) Kis Margit: Czóbel Minka, Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1980. Czóbel Minka: Boszorkány-dalok, Bp., Szépirodalmi, 1974., Előszó: Weöres Sándor p. 5-8., Utószó: Pór Péter p. 241-263. Czóbel Minka: Kakukfüvek, Költemények 1890-1900, Bp., Athenaeum Rt., 1901., Előszó: Endrődi Sándor p. V-VII. Márton László: A csúnya tündér In: Czóbel Minka: Pókhálók, Pécs, Jelenkor, 2000., p. 137-141. (bibl. p. 141-142.) Szepesi Attila: Az anarcsi boszorkány Czóbel Minka Mándokon, mandokivendeghaz.hu A szatmárcsekei intézmény honlapja Anarcs.hu költőnőről szóló cikke, írta: László Anett Bozók Ferenc: Czóbel Minkára gondolok; Ezredvég, 2008. december Hullámzó fény; Kertész Zoltánné elemzéseivel, bev. Madár János; Önkormányzat, Anarcs, 2005 "Jövőm emléke, múltamnak árnya". In memoriam Czóbel Minka; szerk. Mercs István; Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület, Nyíregyháza, 2008 (Modus hodiernus) Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány. Erdős Renée, Nemes Nagy Ágnes, Czóbel Minka, Kosztolányiné Harmos Ilona, Lesznai Anna; Napvilág, Bp., 2013 Németh Ványi Klári: Anarcsi boszorkányok. A javasasszony igaz története a Nyírségből; Kalligram, Bp., 2014 Különben roppant kedvesek. Czóbel Minka halálának 70. évfordulójára; szerk., szöveggond. Deák-Takács Szilvia; Példa Képfőiskola Kortárs Művészeti Alapítvány, Hernádkak, 2017 (Spanyolnátha könyvek)
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar nők Kategória:1855-ben született személyek Kategória:1947-ben elhunyt személyek