A Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola – a Budapest VIII. Vas utcai Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola kereteiből kinőve – 1985-től a VII. kerület Murányi utca 10. szám alatti iskolaépületben működött önálló intézményként 2007. június 30-ig. E napon a Fővárosi Önkormányzat iskolamegszüntetési hullámának részeként bezárták, épületét kiürítették; tanárai és diákjai egy részével beolvasztották a Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskolába. A volt iskolaépület azóta kihasználatlanul, üresen áll.
Az iskola története bélyegkép|jobbra|250px|A Vas utcai épület bélyegkép|jobbra|250px|A Vas utcai épület bejárata
Az épület A Budapest VIII. Vas utca 9. – 11. számú épület Lajta Béla tervei alapján 1908 és 1912 között épült fel.
Az előzmények Az impozáns épületben 1912 szeptemberében megnyitotta kapuit a Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola.http://www.szechenyi-ker-bp.sulinet.hu/ Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola honlapja Itt 1921-ben külön gyors- és gépíró tagozatot alapítottak, amely önálló Gyors- és Gépíró Iskolává fejlődve 1985-ig működött.
A kezdet 1985-ben a Gyors- és Gépíró Iskola a Budapest VII. kerület Murányi utca 10. számú – a XIX. század végén neoklasszicista stílusban épített – iskolaépületbe költözött. Még ebben az évben felvette az első magyar országgyűlési gyorsírónak, Hajnik Károlynak a nevét, és – mint a gyorsíró iskola jogutódja – közgazdasági szakközépiskolává alakult. A legelső középiskolai osztály, a IV/G (of. Süle Sándorné), 1991-ben tett érettségi vizsgát. Idegen nyelvből ez az osztály még nem érettségizett, mert 1990-ig az intézmény hiányt szenvedett megfelelő nyelvtanárokból.
Az országban – az állami oktatási intézmények között – elsőként dolgozta ki és valósította meg az iskola a titkár-menedzserasszisztens képzési programot, amelyet számos intézmény átvett, illetve továbbfejlesztett. Érettségizetteknek bevezette a jogi asszisztens és az ügyintézőtitkár I. elnevezésű szakképzést. Népszerűek voltak a protokoll ügyintéző, irodavezető, titkárságvezető OKJ-s képzések is. Az elmúlt évtizedek alatt sok ezer fiatalt juttatott magas szintű tudáshoz, sokan egyetemekre és főiskolákra is bejutottak. A felvételi arányszámok tükrében az iskola – folyamatosan javuló tendenciát mutatva – az átlagos szintet megütve bejutott a középmezőnybe 3. A Hajnikban végzettek által preferált felsőoktatási szakok a következők voltak: bölcsész, egészségügyi, műszaki, pedagógiai, természettudományi, és messze kimagaslóan a gazdasági 4.
Iskolai élet, hagyományok Az iskolában töltött éveket mozgalmas közösségi élet és családias hangulatú rendezvények tették felejthetetlenné. Többek között sport- és gépírásversenyek, túrák, külföldi utak, vidám farsangi és gólyabálok. Az iskola jó hírnevét az országos és nemzetközi tanirodai kiállításokon, versenyeken, képzési börzéken való részvétel tovább erősítette. A végzősök szalagavató bálját mindig óriási készülődés és érdeklődés övezte. A ballagás előestéjén zenés műsoros esttel, szerenáddal búcsúztak tanáraiktól az iskola udvarán.
Számos hagyomány alakult ki, amelyek legfontosabbika a névadó születésnapjának megünneplése volt minden évben, egybekötve a Fiumei úti Hajnik-sír megkoszorúzásával. Emellett minden ilyen Hajnik-napnak megvolt a maga speciális tematikája. Így például 2001. december 7-én a tanulók névadó-történeti versenyen vehettek részt.
Minden tanév végén a folyamatosan kiváló eredményt elérő tanulókat az iskola legmagasabb kitüntetésével, a Hajnik emlékéremmel jutalmazták.
A 2001-ben elhunyt Tódor Albert matematikatanárról az iskolában tantermet neveztek el, amelyben emlékére minden évben matematikaversenyt tartottak.
2006-ban ünnepelték az iskola fennállásának 75. évfordulóját, valamint Hajnik Károly 200. születésnapját. Ebből az alkalomból – Bod Péter Ákos fővédnökségével – nemzetközi tudományos tanácskozást és emlékülést rendeztek a Petőfi Irodalmi Múzeumban, valamint emlékműsort mutattak be az iskolában.
Az intézmény bezárása bélyegkép|250px|Az utolsó szerenád Amikor a Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola már régóta számottevő szakmai tradíció birtokában dolgozott a finanszírozási gondok ellenére 5 , színvonalasan igyekezett a gazdasági változások igényeihez alkalmazkodni, sőt voltak már élő külföldi kapcsolatai osztrák, francia és svéd iskolákkal, bekapcsolódott az Európai Unió oktatási programjaiba, akkor 2007 februárjában, mint derült égből a villámcsapás, érkezett a rossz hír: az iskolát a Fővárosi Önkormányzat bezárja, illetve jogutóddal megszünteti.
A végnap a tanári karnak, a tanulóknak, a szülőknek – sőt több volt tanulónak és az iskola egyes nyugdíjas tanárainak – tiltakozása és más bezárására-összevonásra ítélt iskolákkal való összefogásuk ellenére 2007. június 30-án elérkezett. Az iskola 22 évi önálló létezés után július 1-jével hivatalosan megszűnt. A tanári kar egy része munkanélkülivé vált, egy része más munkahely után nézett, és egy részét a tanulók többségével együtt átvette a Leövey Klára KSZKI, a jogutód iskola.
Az iskola tanári kara bélyegkép|250px|Ballagás
Igazgatók Párkányné Károly Edit (1985-1993) Szunomár Zoltán (1993-1999) dr. Székely Károly Ákos (1999-2007)
A tantestület tagjai 2004-ben Bajusz Ibolya Kicsi Kinga Rencsényi Beatrice Batthyány Ferenc Kovács László Rohály Miklósné Bíróné Kovács Mária Kovácsné Sipos Márta Szakács Zalán Domonkos Judit Magi Béla Szatmári Jánosné Dózsa Ferenc Marcsinák Judit Dr. Székely Károly Ákos Felkainé Meszlényi Ibolya Nagy Kornélia Tari Ágnes Dr. Gállfy Sándor Dr. Nagy Sarolta Dr. Tóth Emília Gálné Bacsár Zsuzsanna Dr. Nyíri Judit Tóth Péter Gulyás Edit Papp Zsolt Valastyánné Nagy Veronika Hardyné Mészáros Ágnes Pere János Vassné Kovács Dorottya Havanyecz Mihály Piross László Vencz Zoltán Horváth Éva Radácsy Györgyi Víg Emőke Hosszú Ildikó Radó Eszter
Nyugállományba vonult tanárok Süle Sándorné gép-gyorsírás (1992) Párkányné Károly Edit ig. (1993) Kovács László német-könyvtár-magyar (2004) Piross László fizika-informatika (2005) Bajusz Ibolya testnevelés (2006) dr. Nagy Sarolta kémia, titkári ismeretek (2006)
Jegyzetek
Külső hivatkozások A Magyar Köztársaság Kormányának Szakképzés-fejlesztési stratégiája 2013-ig (2005): Oktatási Minisztérium, Budapest. – PDF fájl Az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája (2004): Oktatási Minisztérium, Budapest. – PDF fájl A közoktatás finanszírozása (Hermann Zoltán – Varga Júlia) A közoktatás finanszírozása (Táblázatok)
Irodalom Iskolatörténet. In: Digi Évkönyv 2002-2003. Közr. a Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola. Bp. 2003 Kovács László: A Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola könyvtárának története. (Kézirat) Bp., 2004 A középiskolák felsőoktatási felvételi arányainak mutatói – Az arányok fejlődése (1. táblázat) In: Neuwirth Gábor – Horn Dániel: A középiskolai munka néhány mutatója. Okt. Kut. és Fejl. Int., 2007. – ISSN 1788-1889 (nyomt.), ISSN 1788-2052 (online) A középiskolák felvételi arányainak mutatói felsőoktatási intézményenként 2002-2006. (2. táblázat) In: Neuwirth Gábor-Horn Dániel: A középiskolai munka néhány mutatója. Okt. Kut. és Fejl. Int., 2007. – ISSN 1788-1889 (nyomt.), ISSN 1788-2052 (online) A közoktatás finanszírozása. In: Jelentés a magyar közoktatásról. Szerk. Halász Gábor és Lannert Judit. – Bp. OKI, 2006
Kategória:Budapest középiskolái Kategória:Budapest VIII. kerületének oktatási intézményei