A Jézus Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete a magyarországi kereszténység egy kis csoportja, talán kétezernyi vagy kevesebb hívőjével és csaknem kétévszázadnyi üldöztetett múltjával. Tagjai általában „nazarénusok”-nak, vagy legtöbbször egyszerűen csak „hívők”-nek nevezik magukat. Hittanilag a protestáns evangéliumi kereszténység anabaptista ágának konzervatív, fundamentalista irányzatába lehet őket sorolni, saját nézetük szerint hitalapjuk teljes egészében a Biblián alapszik. Történelmük során a kor marginális vallásszabadságának és saját elhatároló világnézetüknek köszönhetően csaknem folyamatosan a társadalom szélén éltek az állam szempontjából és gyakran vallási üldöztetések áldozatai voltak.
Etimológia Nevüket az Újszövetségben is megemlített nazarénusoktól származtatják, mely a Názáret szóval együtt a héber „netzer”, magyarul „ág” (mint szőlővessző) szógyökérből ered.
Az Újszövetségben Jézusról és Pál apostolról olvassuk: "És mikor oda ment volna, lakozék Názáretnek városában, hogy bételjesedjék, amit a próféták mondottak: Názárénusnak hívattatik".Máté 2:23 és ApCsel 24:5 "Mi ugyanis megállapítottuk, hogy ez az ember valóságos pestis, lázadást szít a földkerekségen élő valamennyi zsidó között, és a názáreti irányzat feje."ApCsel 24:5
Történetük A nazarénusok gyülekezete az 1830-as évek elején indult a svájci S. H. Fröhlich (1803–1857) evangélista hatására, aki felismerte hogy a gyermekkeresztség nem egyezik az Újszövetséggel, hanem csak felnőtt, bűneit megbánó és megtért személyt lehet megkeresztelni. Magyarországon 1839 nyarán jelentkezett a mozgalom.Dr. Fodor József: Vallási kisközösségek Magyarországon Híveik gyakran „Krisztus tanítványainak” és „Krisztus híveinek” nevezték magukat.
Amerikában Apostoli Keresztény Egyház néven vált ismertté. Ezt a nevet részben a többi egyháztól való megkülönböztetésül választották (pl. a Názáreti Egyház, ami más hitfelfogású), és mert nézetük szerint a közösség Krisztus és az apostolok tanításait követi.
Az 1839 nyarán két iparoslegény jött haza Svájcból: Denkel János és Kropacsek János. Ők lettek a nazarénus misszió első hazai terjesztői. Hencsey Lajos (1820-1844) Pesten ismerkedett meg a kialakuló gyülekezettel és a magyar nazarénus felekezet valódi megalapítója lett.Eötvös Károly: A nazarénusok Hencsey 1840-1843 között néhány kisebb kéziratban terjesztett értekezésben megírta a nazarénus tanok összefoglalását.Tolnai Új Világlexikona 12. Nazarénusok (Budapest, 1928) Az ő fáradozásai nyomán Buda-Pest után Keszthely környékén is terjedt a mozgalom.Palotay S. - Szigeti J.: A nazarénusok (1969)
A mozgalom azonban főleg a Dél-Alföldön terjedt. 1848 után Bácskán indult nagyobb szabású nazarénus misszió. Első jelentősebb gyülekezetük Pacséron, majd a szomszédos Ómoravicán alakult.
Az állammal és a társadalommal való összeütközésük első területe az anyakönyvezés volt, amely ekkor még kizárólag az egyházak hatáskörébe tartozott. Már Hencsey hitvallása tiltotta a gyermekkeresztséget. A nazarénus újszülöttek megkeresztelésére az egyház legtöbbször karhatalmi eszközöket vett igénybe, hiszen a hitvallásuk törvénybe ütköző volt és anyakönyvezni keresztelés nélkül nem lehetett.
A nazarénusok ügye az 1860-as években az országgyűlés elé került. Irányi Dániel 1866-ban kérte a felekezet számára a polgári házasság és anyakönyvezés bevezetését.Rajki Z. - Szigeti J.: Szabadegyházak története Magyarországon 1989-ig (2012) A liberális sajtó is támogatta a vallásszabadságukra irányuló erőfeszítéseket.
A fegyverfogás megtagadásából származó konfliktusaik főleg a háborúk idején szaporodtak meg. Például 1878-ban Bosznia megszállásakor előfordult, hogy a fegyveres szolgálatot megtagadó nazarénust kivégezték.Szigeti Jenő: Nazarénus-történetek a XIX. századból, Ethnographia (2002) Voltak, akik 12 éves várfogságot szenvedtek, fegyvertagadó hitükért. 1886-ban különösen Lipták János békéscsabai nazarénus fegyvertagadási ügye járt szájról szájra, amiről az újságok is cikkeztek. Nyolc hónapos börtön, feleségének és gyermekeinek könyörgése sem tudta rávenni a fegyverfogásra. Ezért újabb egy esztendőt kapott.Magyar Országos Levéltár. Belügyminiszteri Iratok, Általános. 1891. II. 13. 3875.
1895 óta elvileg megtűrték őket, bár soha nem kaptak felmentést a katonai szolgálat alól, fiataljaikat pedig ezért folyamatosan börtönbe zárták.
A Tolnai lexikona alapján akik a felekezethez megtértek, nem káromkodtak, nem ittak, szigorú, biblikus szellemű kegyes életet éltek, a hegyi beszéd parancsait szó szerint véve, nem esküdtek és fegyvert sem fogtak, ami miatt sok büntetést kellett kiállniuk. A legtöbb 19. századi anekdota, történet, a megtért nazarénusok becsületességéről szólt, mint az átlagtól eltérő, deviáns magatartásról.
A 19. század végén írta róluk a szegedi Városi monográfiák: A nazarénusok, újhitüek, vagy mint magukat nevezik, „hívők“, Szegeden 1862. év óta vannak. A puritánság és az őskeresztényi hitelvek terjesztői.. 1867-ben a mai zerge-utczában egyházat szereztek, mely a „Krisztusban hívők gyülekezete“ czím alatt telekkönyvileg is nevükre van kebelezve. Később a cserepes-soron szélmalmot is építettek, melynek jövedelmeit a felekezeti szükségletekre, s illetőleg a szegény hívők segélyezésére fordították. A tagok a legszegényebb néposztályhoz tartoznak, de megbízhatóság, becsületesség és józanság tekintetében mindenek fölött állanak.
Az első világháború kitörésekor a monarchia hadvezetősége a katonai parancs megtagadása miatt tömegesen lövette agyon a nazarénus férfiakat.Daniel Heinz: L. R. Conradi (2004)Szigeti Jenő: Nazarénus-történetek a XIX. századból 133-140
Az eskü és fegyverfogás megtagadása miatt 1939. decemberében BM-rendelettel betiltották az istentiszteleteiket, s ettől kezdve mozgalmuk az országban illegalitásban működött.Fodor József: Vallási kisközösségek Magyarországon
A második világháború után Európából sok nazarénus hagyta el a kontinenst Észak-Amerikába, Brazíliába, Argentínába és Ausztráliába távozva. A katonai szolgálatra azonban továbbra is szükség volt minden európai országban és azok, akik megtagadták a katonai szolgálatot, hosszú börtönbüntetésre számíthattak. Az 1980-as évek végétől a magyarországi nazarénusok lehetőséget kaptak az alternatív polgári katonai szolgálatra.
1977-es hivatalos elismerésük Magyarországon csak 1977-ben lettek törvényesen elismert felekezetté nyilvánítva.
Ezen esemény különlegességét két tényező is szolgáltatta. Az egyik, hogy egy évszázadnyi küzdelem ért véget. A nazarénusok ugyanis 1876-ban adták be először a vallás- és közoktatási tárcához A Krisztusban Hívő Gyülekezetek Vallási és Egyházi Szertartási Szabályai című hitelvi és szervezeti szabályzatgyűjteményt. Ügyük fő támogatója az Országgyűlésben akkor Irányi Dániel volt, aki mintegy harminc éven át csaknem évről évre szóba hozta – költségvetési viták során vagy a század vége felé (a liberálisok által kezdeményezett) a vallásszabadsággal kapcsolatos törvényjavaslatokról folytatott parlamenti harcokban – a nazarénusok rendezetlen helyzetét. Ugyancsak ő volt, aki 1869-ben az 1848. XX. tc-re is épülő vallásszabadsági törvénytervezetet terjesztett a T. Ház elé, melyet a különböző osztályok előadóiból alakult bizottság mint „gyakorlatilag célszerűtlent” nem ajánlott elfogadásra a Háznak. Nem rejthetjük el mosolyunkat az egyik szélsőjobboldali képviselő felszólalása kapcsán (amely egyébként a honatyák körében is derültséget váltott ki), hogy tudniillik a szóban forgó törvényjavaslat „kozmopolitikus”.
A nazarénusügy legkritikusabb pontjai a keresztséggel és házasságkötéssel kapcsolatos államegyházi adminisztráció elutasítása, valamint a fegyverfogás következetes megtagadása voltak. Nem egy történet szól csendőri segítséggel végrehajtott keresztelésről, egyházak által szorgalmazott adminisztratív lépésekről, a katonáskodás megtagadását büntető kivégzésekről és hosszú várfogságról. Jogtörténeti érdekesség az is, hogy a polgári házasság intézményének eredete a nazarénusokhoz kötődik. Eördögh Mihály szegedi ügyvéd 1872-ben nazarénus ügyfeleinek alkotott Házassági Szerződés-ét, amelyben vőlegény és menyasszony „érett megfontolás, önelhatározás” alapján „és tiszta öntudattal vezérelve” kötnek megállapodást arról, hogy egymást „szeretni, becsülni és betegségben ápolni” fogják stb., valamint a házasságba vitt háztartási eszközöket és egyebeket a másiknál netalán hamarabb elhalálozván az ittmaradóra hagyják.
A nazarénusok 1977-es elismerésének másik különlegessége pedig az, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal ezt az aktust megelőzően fennállásának addigi negyed évszázada alatt egyetlen vallási csoport, egyház elismerését sem támogatta. Sőt a hetvenes években több szabadegyház esetében (például metodisták, adventisták) éppenséggel megosztásukra törekedett. Ennek ellenére viszont azt is mondhatnánk, hogy a nazarénus ügy rendezése jó alkalmat kínált Helsinki záróokmány komolya(bba)n vételének demonstrálására.
Elismertetésük után sem lettek tagjai a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának.
21. század A legtöbb nazarénus Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Baranya vármegyében és Budapesten él. A gyülekezetek közös ügyeinek intézésére az egyházi szolgák közössége jogosult, az országos ügyek gyakorlati képviseletére és intézésére pedig az egyháziszolgák közösségének valamelyik tagja kap megbízást.
A 2012-es egyházügyi nyilvántartásban bevett egyházként szerepelnek.https://egyhaz.me.gov.hu/ A 2010-es években állampolgári adófelajánlásra jogosult szervezet.
Jelenlétük, létszámuk Kárpát-medence Mint a legrégebbi magyarországi szabadegyház tagjai a kezdeti virágzás után fogyó, s lassan-lassan kihaló gyülekezetekben élnek. Peter Brock szerint a 20. század elejére a magyar nazarénusok száma több mint tízezer fő volt,Peter Brock Against the Draft: Essays on Conscientious Objection from the Radical Reformation to the Second World War, page 142. (feltehetőleg a Nagy-Magyarország területén), majd az 1920-as években 4-5 ezer fő volt.Társadalmi Lexikon - Nazarénusok (Budapest, 1928)A kisegyházak (1920–1944)
1968-ban kb. -an voltak az országban.
1986-ban kb. hívük volt Magyarországon, Romániában és Jugoszláviában együttvéve. Ebből kb. fő volt Magyarországon, kb. fő Jugoszláviában és kb. 800–1000 fő Romániában.
A rendszerváltás idejére a magyarországi számuk mintegy fő,Szabó György: "Boldog emberek közössége": a magyarországi nazarénusok (Theologiai Szemle, 1989) majd a 2000-es évek elejére mintegy főre csökkent.
Szerbiában főleg a Vajdaságban vannak, a székhelyük Újvidék.
Romániában az aradi székhelyű „Asociația Religioasă Nazarineană” (Nazarénus Vallási Egyesület) a 21. században mintegy 1200 tagot számlál.
Világszerte A 21. században a nazarénusok kis létszámban a világ legalább huszonnégy országában vannak jelen (gyülekezetek és missziók formájában): Európában: Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Szlovákiában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Macedóniában, Ukrajnában, Észak-Amerikában: Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Mexikóban, Dél-Amerikában: Brazíliában, Argentínában, Paraguayban, Afrikában: Ghánában, Zambiában, Ázsiában: Izraelben, Indiában, Japánban, Pápua Új-Guineában, Ausztráliában.
Amerikában Apostoli Keresztény Egyház (Apostolic Christian Church) néven vannak jelen, amely több csoportra szakadt és amelynek Európában is vannak gyülekezetei. A gyülekezetek vezetése a helyi közösség kizárólag férfiakból álló „véneiből” tevődik össze.
A Bund ETG (Bund Evangelischer Täufergemeinden) létszáma, amely a német, svájci és francia hívőket fogja össze, összesen fő.https://www.etg.church/geschichte/articles/iv-der-weg-unserer-gemeinschaft-seit-dem-2-weltkrieg.html http://www.etg.ch/index.php?option=com_content&view=article&id=54:iv-der-weg-unserer-gemeinschaft-seit-dem-2-weltkrieg&catid=9:geschichte&Itemid=8 Ez a szövetség 22 svájci, 10 németországi és 3 franciaországi gyülekezetből áll.
Hitnézetek és gyakorlatok