Áder János (Csorna, 1959. május 9. (1994), 7.–) magyar jogász, politikus, 2012 és 2022 között Magyarország köztársasági elnöke. 1990 és 2009 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 1997–98-ban, ill. 2006–2009 között az Országgyűlés alelnöke, 1998–2002 között elnöke. 2002–2003-ban ügyvezető alelnök a Fideszben, 2002-től 2006-ig a párt országgyűlési frakciójának vezetője. 2009-től 2012-ig európai parlamenti képviselő, 2012-ben januártól októberig az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága alelnöke.
2012. április 16-án Orbán Viktor javaslatára a Fidesz-KDNP frakciószövetség államfőjelöltje lett. Május 2-án az Országgyűlés köztársasági elnökké választotta, az Alaptörvény rendelkezése szerint 8 nappal később,Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) , 11. cikk (6) bekezdés 2012. május 10-én lépett hivatalba. 2017. március 13-án újraválasztották a köztársasági elnöki tisztségében. A 2021-es Befolyás-barométer szerint ő volt Magyarország 26. legbefolyásosabb személye.
Élete Az általános iskolát Csornán végezte. 1977-ben érettségizett a győri Révai Miklós Gimnáziumban. 1977–78-ban Kalocsán mint előfelvételis teljesített sorkatonai szolgálatot.
1978-ban felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1983-ban diplomázott. Egyetemi évei alatt a ELTE Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (jelenlegi nevén Bibó István Szakkollégium) tagja volt. Az egyetem elvégzése után a Budapest VI. kerületi Tanács lakáscsere osztályán dolgozott előadóként. 1985-től 1990-ig az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozott tudományos munkatársként. Kutatási területe az Országgyűlés törvényalkotó munkája volt. Emellett ügyvédi szakvizsgát tett.
Politikai pályafutása A Fideszbe 1988 áprilisában lépett be.http://www.urbanlegends.hu/2012/04/fidesz-alapito-volt-e-ader-janos/ 1989-ben az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások résztvevője volt. Ugyanebben az évben az újonnan alakult Országos Választási Bizottság tagjává választották. 1990-ben az országgyűlési, 1994-ben pedig az országgyűlési és az önkormányzati választáson a Fidesz kampányfőnöke volt.
1990. december 29-én megválasztották az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének felülvizsgálatát végző ad hoc bizottság tagjává.
Az 1990-es országgyűlési választáson egyéni megméretésen harmadik helyen végzett Budapest 24. választókerületében, majd lemondott az SZDSZ-es jelölt javára, pártja országos listájáról szerzett mandátumot. 1990 decemberében a Fidesz-frakció helyettes vezetőjévé választották, tisztségét 1992-ig töltötte be. Az év februárjában választották a Fidesz Országos Választmányának elnökévé. 1993 áprilisában a párt debreceni, V. kongresszusán kinevezték a Fidesz alelnökévé, májusban pedig a párt ügyvezető alelnöke lett.
Az 1994-es országgyűlési választáson újra az országos listáról szerzett mandátumot. 1995. június 17-ig tagja volt a számvevőszéki állandó bizottságnak is.
Miután 1997-ben a Fidesz-frakció a Kereszténydemokrata Néppártból kivált tagokkal bővült, az Országgyűlés negyedik legnagyobb frakciója lett és így Ádert választották az Országgyűlés egyik alelnökévé. 1997-ig volt pártja ügyvezető alelnöke. Az 1998-as országgyűlési választáson a második fordulóban szerzett egyéni mandátumot (csornai választókerület). Pártja választási győzelme után őt választották az Országgyűlés elnökévé, így ő lett Magyarország egyik legfőbb közjogi méltósága. Ezt a pozícióját a ciklus végéig tartotta.
Eközben 1999-ben ismét a párt ügyvezető alelnökévé választották. A 2002-es országgyűlési választáson a csornai választókerületben az első fordulóban megvédte mandátumát. A képviselőcsoport helyettes vezetője lett, majd két hónappal később átvette a Fidesz-frakció vezetését. Pokorni Zoltán akkori pártelnök lemondása után ügyvezető alelnöki rangjában vezette a pártot a Fidesz 2003-as újjászervezéséig. Ügyvezető alelnöki tisztségét is eddig viselte. 2003-ban egyetlen jelöltként megerősítették frakcióvezetői tisztségében, megbízatása a ciklus végéig szólt. A 2006-os országgyűlési választáson újra megnyerte a mandátumot a csornai választókerületben, az alakuló ülésen megválasztották az Országgyűlés alelnökének, a korábban felajánlott frakcióvezetői posztot nem vállalta el.
Európai parlamenti képviselő 2007-ben bejelentette, hogy indulni kíván a 2009-es európai parlamenti választáson.Navracsics vezeti tovább a frakciót, Áder EPK-jelölt lesz – Magyar Nemzet Online Miután a választáson mandátumot szerzett, lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról; ezt követően az Európai Parlamentben politizált, 2012 tavaszáig.
Elnöki pályafutása bélyegkép|balra|180px|2013-ban a Sándor-palotában Schmitt Pál lemondása után köztársasági elnöki jelöltnek a kormányzó Fidesz-KDNP pártszövetség politikájának, a „centrális erőtér” bebetonozására alkalmas személyt keresett, amire Kövér László alkalmasabbnak tűnt, Áder személye pedig kezdetben bizonytalan volt, később mégis ő lett a befutó.Az orbánizmus bebetonozásához keres államfőt a Fidesz hvg.hu, 2012. április 5.Felszállt a fehér füst: Áder jelölt hvg.hu, 2012. április 13. Bár voltak, akik bíztak abban, hogy a korábbi pártpolitikus esetleg ellensúlya lesz a kormánypártjából érkező rendelkezéseknek, ez, főleg a második ciklusa idején látványosan nem mutatkozott meg: a társadalom által vitatott és néha tüntetésekkel kísért jogszabályokat ellenvetés nélkül írta alá.Áder „Ne írd alá!” János 10 éve: a horgász, aki alig dobott vissza valamit hvg.hu, 2022. március 9.
2012. április végén a Fidesz–KDNP-frakciószövetség 262 ajánlásával lett az egyetlen államfőjelölt.Ádernak nem lesz ellenfele szerdán Az Országgyűlés május 2-án az első fordulóban kétharmados támogatással, 262 szavazattal köztársasági elnökké választotta. A 305 leadott szavazatból 3 volt érvénytelen, a kormánypárt 262 képviselője igennel, a szavazáson részt vevő egyetlen ellenzéki frakció, a Jobbik képviselői 40-en nemmel voksoltak. Jelen voltak még a Lehet Más a Politika képviselői is, ám ők nem szavaztak. A Magyar Szocialista Párt és a frakcióval nem rendelkező Demokratikus Koalíció képviselői kivonultak az ülésteremből.Áder János a köztársasági elnök – Magyar Gazdaság Áder az esküt még aznap letette, és május 10-én iktatták be hivatalába. A beiktatási ünnepség után megkapta az államfőt jogszabály szerint megillető Magyar Szent István Rend és a Magyar Érdemrend nagykeresztje a lánccal és az arany sugaras csillaggal kitüntetéseket. 2012. szeptember 26-án Út a Békéhez Díjjal tüntette ki a Szentszéknek az ENSZ-hez delegált megfigyelő missziója.
Államfőként többször nyilvánult meg a környezetvédelem ügyében, azonban azt megelőzően nyilvános megszólalása nem volt ilyen témákban. 2016-ban a környezeti és fenntarthatósági problémák felhívása érdekében létrehozta a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, amely 2022-től közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként működött, folyamatos milliárdos összegű állami támogatások mellett.
2015 januárjában bejelentette, hogy Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságot hoz létre a Köztársasági Elnöki Hivatalban, ennek vezetését pedig Kőrösi Csaba volt ENSZ-nagykövetre bízza. Sajtóinformációk szerint a lépés oka az lehetett, hogy Áder megpályázta volna az ENSZ főtitkári posztját Pan Gimun megbízatásának 2016-os lejárta után.
2017. március 13-án az Országgyűlés 131 szavazattal újraválasztotta köztársasági elnöknek. Kihívója, a baloldali pártok által jelölt Majtényi László 39 szavazatot kapott.Parlament.hu: a köztársasági elnöki szavazás eredményeA második körben szavazták meg Ádert – mno.hu, 2017. március 13.
2017. április 10-én tüntetés zajlott a Sándor-palota előtt, miután ezen a napon aláírta a nemzeti felsőoktatásról szóló, pár nappal korábban beterjesztett, főleg a Közép-európai Egyetemet (CEU) érintő törvénymódosítást, amellyel kapcsolatban korábban már tüntetések kezdődtek. A tiltakozók először azt akarták elérni, hogy a törvényt küldje az Alkotmánybíróságra, majd miután ehelyett azt mégis aláírta, haragos, trágár jelzőket sem mellőző transzparensekkel demonstráltak személye ellen, amelyek a Sándor-palotai után más tüntetéseken is megjelentek; a tüntetők szerint ugyanis Áder a vitatott törvény ügyében kiszolgálta a harmadik Orbán-kormányt és nem hallgatott a tiltakozókra, illetve a törvény jelentős számú kritikusaira, akik emiatt veszélyben látták a CEU jövőjét. Áder annak dacára írta alá a törvénymódosítást, hogy annak alkotmányosságát számos ellenzéki politikus és alkotmányjogász vitatta. Számos közéleti szereplő és publicista is sarkos vagy épp csalódott kritikát fogalmazott meg vele szemben, de az ellenzéki politikusok is hasonlókép vélekedtek róla.
Április 25-én előadást tartott a környezetvédelemről a ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola meghívására, mely még a „lex CEU” aláírása előtt történt, ám ezután a CEU ügyével kapcsolatban is kérdezték a diákok. A kérdésekre válaszolva ő is elmondta, hogy nem akarja a CEU megszűnését, és szerinte a CEU-nak egy New York-i egyetemmel történő megállapodása megoldás lehet a problémára, majd azzal érvelt, hogy szerinte ugyanannyian tüntethettek volna a CEU-törvény mellett is, és hogy választania kellett a népszerűség és az elvszerűség között, ő pedig az elvszerűség mellett döntött, miután kollégáival „nem látták érveit”, hogy a parlamentnek vagy az Alkotmánybíróságnak küldje a törvényt. Az iskola tanárainak és diákjainak egy része is tiltakozott a látogatás ellen. A CEU rektorhelyettese szerint viszont Áder félretájékoztatta a diákokat és tételesen cáfolta az állításait.
2017. május 8-án tette le második ciklusának elnöki esküjét az Országházban. Beszédében kiegyezést sürgetett és a közbeszéd színvonalának drámai mértékű csökkenését nehezményezte. Az MSZP-s és DK-s képviselők nem vettek részt az eseményen, mivel szerintük Áder nem fejezi ki a nemzet egységét, Szabó Tímea, az Együtt képviselője pedig egy marionettbábuval tiltakozott, mert pártja álláspontja szerint Áder a Fidesz pártkatonája, akit Orbán Viktor irányít.
2017 őszén egy Figyelőnek adott interjúban szóba került az általa kidolgozott és azóta hatályos új választási rendszer is, amit több érvvel is próbál védeni a megváltozott képviselői helyekre és választókörzetekre hivatkozva, csakhogy arról már nem esik szó, hogy az új körzethatárokat tudatosan fideszes szempontok alapján húzták meg, ahogy a választás egyfordulóssá tétele is hozzá kötődik, amely jelentősen túlkompenzálja a győztes pártot, kényszerhelyzetbe hozva az ellenzéket. Mindezek pedig ebben az időben a korábbi pártjának, az őt is delegáló Fidesznek kedveznek. Ugyanakkor 1993-ban még teljesen más véleményen volt a külhoni magyarok szavazata kapcsán, amikor egy, a választójogi törvény módosításáról szóló vitában szó szerint úgy fogalmazott, hogy „aki részt akar venni a választásokon, költözzön vissza Magyarországra”.