bélyegkép|jobbra|230px|A Kós Károly által újjáépített középkori ortodox templom, előtte Nagy István moldvai vajda szobra bélyegkép|jobbra|120px bélyegkép|220px|Nagyrészt szétvágott gömbkövek a falutól nyugatra fekvő Medve-árokban Erdőfelek, 1910-ig Felek (románul Feleacu) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése Kolozsvártól 7 kilométerre délre, a Feleki-tetőn fekszik. Kiterjedt gyümölcsösök veszik körül.
Nevének eredete Valószínűleg német eredetű: vagy a fleck 'darab (föld)' szóból vagy a Felk személynévből való. A középkorban ugyanis Kolozsvárhoz tartozott, amelynek polgársága zömében német ajkú volt. A hegyet először 1366-ban (Mons Felek), a falut 1377-ben (Villa olachorum Felek) említették.
Története A településtől északra, a Kolozsvárra vezető út mellett a római korból származó bronztáblát találtak. A történészek feltételezik, hogy itt haladt el a Napoca – Potaissa út.
A falut Kolozsvár városa alapította az 1370-es években húsz szelistyei román határőr családdal, a Tordára vezető út őrzésére. Kenézeit a városi tanács nevezte ki.
1468-ban valószínűleg a falut jelölték ki Makariosz, a ferrarai zsinat szellemében a pápa által kinevezett halicsi görög szertartású püspök székhelyéül, aki a lengyel király ellenkezése miatt költözött 1466-ban a fennhatóságához tartozónak tekintett Máramarosba, majd Erdélybe. Az erdélyi, a váradi és az egri püspök előbb itt is akadályozták, de 1468-ban a pápa közbenjárására engedélyezték működését azzal a feltétellel, hogy dézsmát csak a királyi földeken élő ortodoxoktól szedhet. Felek ilyen királyi földnek számított, és ugyanezen évben, 1468-ban román lakosságát felmentették a juhötvened fizetése alól. Valószínűleg Makariosz püspökségéhez kötődik az ekkoriban, a legkorszerűbb gótikus stílusban felépült ortodox templom is. Fennhatósága kezdetben valószínűleg Észak-Erdélyre terjedhetett ki, de utóda a század végén a barcasági románok tizedére is igényt tartott. Makarioszról 1470 után nem történik említés, de egy 1550-es irat mint egykori feleki püspököt említi a görög Márkot, aki talán ugyanaz a személy lehetett. Kolostorában másoltak 1481-ben egy ószláv nyelvű liturgiát. 1488-ban püspöke a Daniil nevet viselte, majd még egy Dancso nevű püspök neve maradt fenn. 1536-ban azonban már nem létezett feleki székhelyű püspökség, ugyanis ekkor a moldvai vajdák birtokához tartozó Vádon székelő Anastasie „Vád és Felek püspöké”-nek írta magát. A régi püspöki székhelyekre való tekintettel a kolozsvári ortodox érsek hivatalos címe 1921-től mai napig Vád, Felek és Kolozsvár érseke.
Itt verte meg Báthory Gábor a Csillag Murza vezette tatárokat és ugyanitt vert meg 1658-ban egy magyar lovascsapatot a betörő tatár sereg. A 18. században ikonfestő műhely is működött itt.
1882-ben vált ki Kolozsvárból és alakult önálló községgé. Lakói ekkoriban juhot és szarvasmarhát tenyésztettek, erdőműveléssel és fuvarozással foglalkoztak. 1940 és 1944 között határfalu volt. 1944-ben 1200-1500 magyarországi zsidó szökött itt át Romániába. A román oldalon már szervezett segítség juttatta el őket Tordára.Tibori Szabó Zoltán: Élet és halál mezsgyéjén. Kolozsvár, 2004
Népessége 1900-ban 2033 lakosából 2002 volt román anyanyelvű és 1979 görögkatolikus vallású. 2002-ben a kis Kaszollyal együtt 1720 lakójából 1698 volt román nemzetiségű; 1552 ortodox és 131 pünkösdista vallású.
Látnivalók Az ortodox érseki (korábban görögkatolikus, eredetileg valószínűleg ortodox püspöki) templomot 1468 és 1488 között emelték gótikus stílusban. Belső falfestését egy Nistor nevű helyi mester készítette 1760–1765-ben. 1925-ben Kós Károly irányítása mellett állították helyre. A Malom-völgy híres látnivalói az ún. . A gömb alakú konkréciók magja karbonáttartalmú kőzetdarab, amely a harmadkori tenger parti övezetében rakódott le. A tenger levonulása után a vidéket szubtrópusi erdők borították, amelyek szén-dioxidban dús vize reakcióba lépett a karbonáttal és így olyan kalcium-hidrokarbonát képződött, amely aztán maga köré cementálta a homokot. A gömbök mérete a dió nagyságtól a másfél méteres átmérőig váltakozik. Sajnos a gömbköveket már a középkor óta kitermelik. Innen való a kolozsvári unitárius templomban őrzött kő is, amelyen állva Dávid Ferenc prédikált. Újabban házak díszítésére szállítják el őket. A Malom-völgy több jégkorszaki reliktumnövény termőhelye, botanikai ritkaságai pedig a négyosztatú varjúköröm, a foltos kosbor, a fehér májvirág és a gyöngyvirágos körtike.Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. Kolozsvár, 2002 1991-ben újraalapították középkori ortodox kolostorát. 2005-ben 800 m hosszú sípályát építettek, felvonóval és hóágyúkkal.
Gazdasága Gyümölcstermesztés, homokbánya (öntőhomok), kőszerszámok készítése.
Híres emberek Itt született 1820-ban Ștefan Micle, az első román egyetemi fizikatanár, 1867 és 1875 között a jászvásári egyetem rektora, Veronica Micle férje.
Jegyzetek
Források Cristian-Nicolae Daniel: Coping with the Powerful Other: A Comparative Approach to Greek-Slavonic Communities of Rite in Late Medieval Transylvania and the Banat (doktori disszertáció, CEU, 2014), 113–123. o. A feleki gömbkövekről
További információk A feleki ószláv liturgia 1481-ből Öreges tánc Felekről (stúdióban felvett, áthangszerelt változat)
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Kolozs megye települései Kategória:Kolozs vármegye települései