Magyarfráta () falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése Kolozsvártól 45 kilométerre keletre, a Mezőségen, a Berkenyesi-patak völgyében fekszik.
Nevének eredete Rogerius mester 1242-ben Frata néven említette. Nevéhez személynévi párhuzamot 1353-ból találunk egy román kenéz neveként, amely a román frate ('fivér') szóból keletkezett.
Története Rogerius mester a tatárjárás pusztítását követően messze földön csak Frátán találkozott élő emberekkel. (Bár Rogerius falujának azonosítása a mai Magyarfrátával erősen kérdéses.) A falu a tatárjárás előtt a mai Szent László-keserűkút mellett feküdt, ahová a környékbeli magyarok minden év augusztus 1-jén zarándoklatot szerveznek. A 15–17. században két Fráta, Magyar- és Oláhfráta létezett (1410, Fratha hungaricalis, 1426, Magyarfrata, ill. 1413, Wolahfratha), amelyek a 18. század elején olvadtak össze. Magyarfrátának 1570-től unitárius, 1600-tól református egyháza volt. 1699-ben országos vásár tartására kapott szabadalmat.Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900 1727-ben a Henter családnak állt benne kúriája. Alexandru Bătrâneanu 1848-ban megfenyítette lakosságát, amiért nem képviseltették magukat a balázsfalvi gyűlésen. A magyar vadászok 1849 márciusában 25 lakosát végezték ki.Verzeichniss der, während der jüngsten Revolution im Kronlande Siebenbürgen auf verschiedene Weise gefallenes Menschenopfer. Wien, 1851, 60–61. o. Az 1990 táján itt élő magyar családok közül az Albert, a Busi, a Császár és a Jánosi családok az 1835 és 1889 közötti református anyakönyvekben is szerepelnek. 1945 után kivált belőle Oaș, Bethlentanya, Olariu, Pădurea Iacobeni és Rozor.
1880-ban 1792 lakosából 1421 volt román, 244 magyar és 120 cigány anyanyelvű; 1129 görögkatolikus, 398 ortodox, 142 református, 68 zsidó és 52 római katolikus.
2002-ben az 1730 lakosból 1488 volt román, 135 cigány és 107 magyar nemzetiségű; 1065 ortodox, 385 görögkatolikus, 100 református, 82 adventista és 55 pünkösdi vallású.
Látnivalók Görögkatolikus fatemploma 1827-ben épült. Református temploma 1842-ben épült. A harang a régi templomból maradt meg, 1635-ben öntötték.
Híres emberek 1808-tól három évtizeden át itt élt és gazdálkodott Kótsi Patkó János.
Jegyzetek
Források Hints Miklós: Mezőségi magyar falvak helynevei. Budapest, 1993 Kótsi Patkó János, A Régi és Új Theátrom Históriája, Sajtó alá rendezte Jordáky Lajos, 1973
További információk Magyarfrátai férfitánc (1995)
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Kolozs megye települései Kategória:Kolozs vármegye települései