A Kossuth Lajos tér egy jelentős köztér Budapesten, a város V. kerületében. Itt található az Országház és számos egyéb közintézmény. Az Országházzal együtt a magyar államiság egyik szimbolikus helye és hazánk modernkori történelmének egyik fontos tanúja, méltán nevezhető a „nemzet főterének”, ahol II. Rákóczi Ferenc lovas szobra az egyetlen, amely a vezérlő fejedelem halálának 200. évfordulós felállítása óta rendületlenül ott áll a helyén.
1987. december 11-én az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Világörökség Bizottsága felvette a világörökségi listára a Budai Várnegyedet és a pesti Duna-part Margit hídtól Szabadság hídig terjedő látképét, amelynek fontos eleme a Steindl Imre által tervezett Országház is.
2012. január 1-től a Kossuth Lajos tér Magyarország egyetlen kiemelt nemzeti emlékhelye, amelynek része az Országház épülete, az Igazságügyi Palota és a Földművelésügyi Minisztérium (2018-tól Agrárminisztérium) épülete is.
Fekvése A Kossuth Lajos tér Budapesten, az V. kerületi Lipótvárosban helyezkedik el. A tér nem szabályos alakú, amely építéstörténete során mindig nehézségek elé állította a tervezőket és kivitelezőket.
A tér története A tér újkori, első alakja Hild János 1804-ben készített rendezési tervén tűnik fel először. Az építész a mai tér déli részére piacot tervezett, míg az északi részt parcellákra osztotta. A tervezett piac helyett azonban egy gödrös szeméttelep alakult ki, amelyet Pest városa 1844-ben kezdett feltölteni. Valószínűleg innen származik neve: Tömő tér, bár ennek egyéb magyarázata is lehet.
A parcellázásra szánt területen az 1820-as években kikötő létesült, amely változatos nevekkel szerepelt: Városi Fészer tér, Hajókászati tér, Schiffauswindsamt Platz, Städtischer Auswind Platz. A teret egy 1837-es térkép szerint a Királyi Hajóhivatal (k. k. Schiffamt), illetve egy királyi katonai társzekértár (k. k. Milit. Fahren Depot) foglalta el.
A Tömő tér elnevezést 1853-tól kezdték használni Stadt Schopper Platz német formában. Az Országház későbbi telkén 1868-ban átadott első pesti ideiglenes vízmű idején a Flotillenplatz nevet viselte. Az Országház építésének idején, 1898-ban nevezték át a teret az elegánsabb Országház térre. Újabb átnevezésére az első világháborút követő forrongó időkben tettek kísérletet. 1918. november 19-én Krúdy Gyula javaslatára Köztársaság térre keresztelték át, mivel itt kiáltották ki 1918. november 16-án a köztársaságot. Az elnevezés alig több mint egy évig volt érvényben, amikor újra visszakapta előző nevét. 1927-ben, Kossuth Lajos születésének 125. évfordulóján avatták fel a téren Horvay János Kossuth-emlékművét. Az évfordulóhoz és az emlékműavatáshoz kapcsolódóan nevezték át a teret Kossuth Lajos térre. Az Országház építése és az Országház tér létrejötte következtében a betorkolló utcákat (Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca) lerövidítették és átszámozták. Például a Szalay utca 8. ma 2. sz., az akkori 5. ma 1. sz.) (a Néprajzi Múzeum).
Miután a tulajdonjogát a fővárostól átvette a magyar állam, a tér a jelenlegi formáját a 2012-2014 közötti átépítés során kapta.Megkezdődött a Kossuth tér átépítésének előkészítése - 24.hu, 2012.02.26.Nulladik menet az új kettesen - Indóház Online, 2014.03.10. Azóta a sétálóutca funkciót kapott villamospályán engedélyezett sebesség: 15 km/h.
A teret Magyarország német megszállása, 1944. március 19-ei állapotára állították vissza a 2010-et követő időszakban azzal, hogy a tér metróállomása fölé 1972-re felépült, majd 2016-2017 között lebontott MTESZ székház helyére 2019-re felépült Szabad György Irodaházzal hagyománykövető építészeti kiegészítést kapott.Zubreczki Dávid - Lebontanak egy házat a Kossuth téren (Index.hu, 2016.06.16.)Pleskovics Viola / Stílusos-e a végkifejlet? – Az elkészült Szabad György Irodaház (Építészfórum, 2020.01.22.)
A tér épületeinek alapadatai CímHelyrajzi számÉpíttető/jelenlegi tulajdonosTervezőÉpítés idejeEgyéb címekKossuth Lajos tér 1–3.24894OrszágházSteindl Imre1885–1902Kossuth Lajos tér 4.24697Igazságügyi MinisztériumWellisch Alfréd1911Széchenyi rkp. 10.Kossuth Lajos tér 5.24710/2Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete/ Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala?1901–1902Garibaldi u. 2.Kossuth Lajos tér 6–8.24710/3 és 4Szabad György IrodaházHültl Dezső2019Kossuth Lajos tér 9.24711Rimamurányi-Salgótarjáni Vasművek RtHübner TiborGyenes Lajos1936–1937Kossuth Lajos tér 10.24712Blitz Miksa és Albrecht MalvinRévész SámuelKollár József1928–1929Vértanúk tere 1., Nádor utca 38.Kossuth Lajos tér 11.24891Földművelésügyi MinisztériumBukovics Gyula1885–1887Alkotmány utca 1., Kozma Ferenc utca 2., Báthory utca 2–4.Kossuth Lajos tér 12.24898Igazságügyi palotaHauszmann Alajos1893–1896Szalay utca 1., Vajkay utca 2., Alkotmány utca 2.Kossuth Lajos tér 13–15.24919Magyar Állami Kőszénbányák Rt. NyugdíjintézeteMálnai Béla1927–1928Falk Miksa utca 2.Kossuth Lajos tér 16–17.24918?Révész SámuelKollár József1911Kossuth Lajos tér 18.24915/1Bauxit Ipari Rt.Wellisch AndorPreisich GáborVadász MihályVerő Imre1937–1938Balassi Bálint u. 2/a., Széchenyi rkp. 12/a.
Épületek Országház A tér legfontosabb épülete a Steindl Imre által tervezett neogótikus stílusú Országház, amelynek építéséről az állandó országház építéséről szóló 1880. évi LVIII. törvénycikk rendelkezett. Az építkezés 1885-ben kezdődött meg, és 1902-ben adták át az épületet, de a belső munkálatok még 1904-ig folytak.
Földművelésügyi Minisztérium bélyegkép|260px|Földművelésügyi Minisztérium (510. számú műemlék) A tér első épülete a Földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi minisztérium eklektikus stílusú épülete volt, amelyet Bukovics Gyula tervezett. Ez volt Magyarországon az első olyan épület, amelyet minisztériumnak épült, és átadástól, 1887-től a mai napig a mezőgazdaságért felelős minisztérium székhelye.
Az épületben a korábban említett intézményeken kívül helyet kapott még az igazságügyi minisztérium, a Főügyészség, a Földtani Intézet, az Országos Statisztikai Hivatal, az Országos Mintapince, a Borászati Kormánybiztosság, a Vasúti Központi Telekhivatal és a Bányakapitányság is. Az igazságügyi minisztérium csak 1918. november 30-án költözött el innen.
Az épületet többször korszerűsítették és bővítették.
Az épület árkádsora alatt a magyar mezőgazdaság jeles egyéniségeinek állított szobrok láthatók.
Igazságügyi Palota bélyegkép|260px|Igazságügyi Palota Az Országházzal szemben, a tér keleti oldalán található a Hauszmann Alajos által tervezett – az országház-pályázaton második díjat nyert tervhez hasonló – neoreneszánsz stílusú Igazságügyi Palota (Kúria). Az építkezést 1893-ban kezdték meg, és zárókövét a Millennium évében, 1896-ban, I. Ferenc József magyar király jelenlétében helyezték el. Az épületben a Magyar Királyi Kúriát, a Budapesti Királyi Ítélő Táblát, a Budapesti Főügyészséget és a Koronaügyészséget helyezték el.
A palota külső figurális díszei között a legfeltűnőbb Senyei Károlynak a főhomlokzat középrizalitját koronázó hármasfogatú diadalszekere (triga). A többi alkotást is a kor legnagyobb magyar művészei készítették: Fadrusz János, Zala György, Róna József, Donáth Gyula. A központi csarnok mennyezetfreskóját Lotz Károly készítette. A nagy csarnokban volt látható eredetileg Strobl Alajos Justitia-szobra, amely ma a Markó utcai Kúria épületének előcsarnokában található.
A második világháborút követően, 1949-ben az épületben nyílt meg a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, majd 1957 áprilisában nagyobb részét a Magyar Nemzeti Galériának utalták ki, az Alkotmány utcai szárny pedig a Párttörténeti Intézeté lett. A Galéria 1972–75 között felköltözött a Budavári Palota egyik szárnyába. Felszabaduló helyiségeit a Néprajzi Múzeum kapta meg, amely 1973-ban kezdett beköltözni, s jelenleg is az épület nagy részét használja.
Az épületben a tervek szerint – visszakapva eredeti funkcióját – a Kúria fog működni, a múzeum pedig a Városligetbe fog költözni.
Wellisch-ház bélyegkép|260px|Miniszterelnökség a Kossuth Lajos téren, 2015 Az Igazságügyi Minisztérium Kossuth Lajos tér 4. szám alatti, mai épületegyüttese eredetileg két szomszédos telekre külön-külön emelt épületből áll. Az akkor Országház nevű térre eső telken Wellisch Alfréd építész által tervezett és épített eklektikus stílusú bérház 1911-re készült el.
Budapest ostroma során a Kossuth Lajos téri homlokzat két sarkán álló kőből faragott kupolák és a tetőszerkezet megsérültek. Ezeket azonban az újjáépítés során nem állítottak vissza eredeti állapotukban, hanem egy újabb emeletet húztak fel az épületre.
Az épületet 1950-ben államosították, és ide került az Építésügyi Minisztérium (majd ennek utódjai 1990-ig működtek itt). Ekkor a Wellisch-házat a mögötte lévő épülettel egyesítették, amely korábban a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság ötemeletes nyugdíjintézeti palotája volt. Az épületek között a tűzfalak megbontásával biztosították a közvetlen átjárást.
Az épületet 1990-ben vette használatba a Miniszterelnöki Hivatal. 2014-től az Igazságügyi Minisztérium központi épülete lett.
2013-ban a Steindl Imre Program keretein belül az utca felőli oldalakon mind a tetőt, mind a homlokzati kontúrt az eredeti állapotnak megfelelően állították helyre, vagyis visszabontották a ráépített emeletet is. A saroktornyok gombakupolái, a hangsúlyos fiatornyok és a gerincdíszítés titáncink lemezből készültek. A két épületet tónusában közel álló, de eltérő színre festették a felújítás során, ugyanakkor a nyílászárók egységes színe kifejezi az épülettömb funkcionális egységét.
Kossuth Lajos tér 5. sz. Az egykori Géza (1956-tól Garibaldi) utcai háromemeletes, belsőudvaros, századfordulós stílusban készült épületet a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete építtette, 1902-ben. 1952-ben költözött ide a Találmányi Hivatal, amelynek jogutódja, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ma is itt működik.
A déli térfal: Kossuth Lajos tér 9., 10. sz. és a MTESZ-épülete A Kossuth Lajos tér déli térfala négy építési telket, illetve három épületet foglal magába.
Az 1920-as évek végére az Országházat körülölelő építészeti terek közül már csak a déli térszakasz állt üresen. Ekkor, 1928-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a tér építészeti harmóniája érdekében megbízta Hültl Dezső műépítészt, hogy a térszakaszra egy egységes, mind a négy felépítendő épületet magába foglaló homlokzatot tervezzen. Így született meg 1928-ban az a neoreneszánsz homlokzati terv, amely részben a második világháború, részben az azt követő kommunista diktatúra művészetszemlélete miatt akkor csak a szimmetriatengelyéig készülhetett el.Hódolat a múltból – A Közmunkatanács 1928-as döntése valósult meg 2019-ben a Kossuth téren PestBuda, 2019. október 22.
1929-ben a Kossuth Lajos tér déli térfalának sarkán felépült az első bérpalota, amely szerkezetileg és belső kialakítását tekintve a Révész Sámuel és Kollár József építészpáros alkotása. A Rákóczi-szobor felavatásának évében – 1937-ben – Hübner Tibor és Gyenes Lajos tervezők munkájaként a 9. házszám alatti épülettel tovább épült a térszakasz.
Az úgynevezett MTESZ-házat (Kossuth Lajos tér 6–8. sz.) 1972-ben adták át a déli térfal még egyetlen üres telkén felépítve. Közkeletű elnevezését arról kapta, hogy itt működött a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ). A vasbeton pillérvázas szerkezetű épület tervezője Pintér Béla. Az épület aljában volt a M2-es metró bejárata. bélyegkép|Szabad György-Irodaház A MTESZ-házat 2016–2017 között lebontották, a telekre 2019-re az utóbb Szabad György Irodaháznak keresztelt épületet építették fel az eredeti, Hültl-féle homlokzattal, de modern belső térrel, így a Közmunkák Tanácsának 1928-as rendelkezése 91 évvel később, 2019-re valósult meg. Metróbejáratot itt is kialakítottak, az épületet pedig alagút köti össze az Országházzal.
MÁK-palota/Málnai-ház (Kossuth Lajos tér 13–15. sz.)