A füleskuvik (Otus scops) a madarak (Aves) osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, ezen belül a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1864-ben, a Scops nembe Strix scops néven.
Alfajai európai füleskuvik (Otus scops scops) – Európa, Nyugat-Szibéria krétai füleskuvik (Otus scops cycladum) – Kükládok és Kréta ciprusi füleskuvik (Otus scops cyprius) – Ciprus, Közel-Kelet mallorcai füleskuvik (Otus scops mallorcae) – Baleár-szigetek szibériai füleskuvik (Otus scops pulchellus) – Szibéria, a Bajkál-tóig turáni füleskuvik (Otus scops turanicus) – Közép-Ázsia, Pakisztántól Keletre Otus scops vincii
Előfordulása Dél-Európában, a Közel-Kelet egyes részein és az egykori Szovjetunió területén át egészen Mongóliáig húzódik a költőterülete. Télen a Szahara és az Egyenlítő közötti területre költözik.
Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon kis számban, de rendszeres fészkelő. Hazánkban a felhagyott gyümölcsösökben, szőlőben, telepített fenyvesekben, kertekben és parkokban költ. Odúlakó faj, előszeretettel foglalja el a szalakótáknak kihelyezett „D” típusú odúkat. bélyegkép|220px|Befogott példány Megjelenése Testhossza 19–21 centiméter, szárnyfesztávolsága 53–63 centiméter, testtömege pedig évszaktól függően változik 79–93 gramm között. Fakéregszínű, szürke, barna és fekete tónusú álcázó tollazata szinte láthatatlanná teszi e kis madarat. A tollbóbita nem akadályozza a hallásban, de semmi köze nincs a hallószervhez. Veszély esetén a bagoly lesimítja a tollazatát, merev, egyenes tartást vesz fel, és félig behunyja a szemét. Ilyenkor letört ághoz hasonlít. Ez a testtartás csak nappal figyelhető meg. bélyegkép|220pxbélyegkép|230px
Életmódja Napközben egy ágon pihen és éjjel megy vadászni. Tápláléka főként rovarok, kisebb emlősök, gyíkok és madarak. E bagolyfaj legfeljebb 12 évig él. Költöző madár. Napközben a fákon pihennek, sávozott tollruhájuk jól rejti őket az ágak között. Veszély esetén megdermednek, tollfülüket kihegyezik, és igyekeznek minél jobban beleolvadni a környezetükbe. A meleg és száraz élőhelyeket kedvelik. Egyenletes szárnycsapásokkal gyorsan repülnek. A nyílt térségeken vadásznak. Többnyire egy leshelyről csapnak le, és kiszemelt zsákmányukat lábaikkal ragadják meg. Előfordul, hogy éjszakai lepkéket kapnak el a levegőben. Költés idején a hímek is nappal vadásznak. A tojók kotlanak vagy őrzik a fiókákat.
A hangja rendszerint egész májusban szól, legintenzívebben este 8-9 és hajnali 2 óra között. Június elején is lehet még hallani, de június végétől már nagyon ritkán. Meleg, tavaszi és nyári éjszakákon órákon át ismételgeti vékony, huhogásra cseppet sem emlékeztető hangját.
Szaporodása Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak május–július közötti időszakra esik. Évente egyszer költ. A fészekaljban 3-4 fehér tojás található, ezeken a tojó 24-28 napig kotlik, eközben a hím vadászik a családnak. A kirepülés 21-29 nap múlva következik be, de a szülők még 40-50 napig segítenek a fiókáknak a vadászatban.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma 790 000–1 350 000 példány közötti és ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
füles kuvik – MadártáborMadártábor, Mik ezek az idegesítő hangok? – pecsma.hu
További információk Ritka madarak hazai előfordulásai Képek az interneten a fajról
Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 92. A füles kuvik hangja
Kategória:Otus Kategória:Madárfajok Kategória:Európa madarai Kategória:Ázsia madarai Kategória:Afrika madarai Kategória:A Kárpát-medence madarai Kategória:Magyarország madarai Kategória:Románia madarai Kategória:Magyarországon fokozottan védett állatok