Madeira (portugálul Ilha da Madeira) a vulkáni eredetű Madeira-szigetek legnagyobbika az Atlanti-óceánban, Lisszabontól 978 km-re. Geológiailag az Afrikai-lemezen fekszik, de Porto Santóval együtt politikailag és kulturálisan Európához tartozik, mint Portugália autonóm régiója.
Földrajzi helyzete bélyeg|bal|180px|Madeira bekarikázva A kelet–nyugati irányban megnyúlt sziget az északi szélesség 32°38'–32°52' és a nyugati hosszúság 16°39'–17°16' között fekszik, kb. 400 kilométerre a Kanári-szigetektől északra és Marokkó partjaitól 520 kilométerre északnyugatra.
Mintegy 57 km hosszú és 23 km széles, partvonala 130–140 km. Területe 736,7 km²
Geológiai szempontból az afrikai tektonikus lemezen helyezkedik el, bár a szigetcsoport kulturálisan, gazdaságilag és politikailag is Európához tartozik.
Domborzat, vízrajz bélyegkép|balra|180px|Madeira 3D-s képe bélyeg|250px|Látkép a Pico das Torrinhos csúcsról A sziget domborzatát meghatározó hegylánc némileg a sziget középvonalától északra húzódik; ennek eredményeként az északi lejtők, völgyek meredekebbek, mint a déliek. A sziget legmagasabb pontja az 1862 méter magas Pico Ruivo. A harmadik legmagasabb csúcs, az 1818 m magas Pico do Arieiro a sziget legmagasabb olyan pontja, amihez (a csúcs alá mintegy tíz méterrel) autóút visz föl.
A sziget jellegzetes felszínformái a fajã néven ismert teraszok – ezek olyan, a domborzat környező elemeinél enyhébben lejtő lávapadokon alakultak ki, amelyek környezetéből az erózió lehordta a mállékonyabb piroklasztikumot. A vízválasztó környékén és a Szent Lőrinc-félszigeten ehhez hasonlóan, pozitív felszínformákként preparálódnak ki a piroklasztikumba a vulkáni működés második szakaszában benyomult kőzettelérek, a szillek és kürtőkitöltések.
Az egykori felszínformákat az erózió jelentősen átalakította. Viszonylag jó állapotban csak két, kisebb kráter maradt meg: Santo da Serra, illetve Fanal közelében. Curral das Freiras nagy amfiteátruma, amit a felületes szemlélők gyakran kalderának vélnek, valójában tisztán eróziós termék: kialakításához a vulkáni működésnek semmi köze. Néhány kisebb, egyik oldalán nyitott amfiteátrum, így az északi oldalon Caldeirão Inferno és Caldeirão Verde, a Ribeira da Janela forrásvidékén a Huszonöt vízesés (Vinte e Cinco Fontes) a patakok hátráló eróziójának eredménye.
Fontosabb tájegységek bélyeg|250px|Serra de Água falu Achada nevű településrésze és a vízválasztó gerinc Pico Ferreiro (1733 m) – Pico Jorge (1691 m) vonulata
bélyeg|250px|A Pico das Torrinhos csúcs bazalt lávaömlései bélyeg|250px|Pico do Arieiro bélyeg|250px|Az Ilhéu Mole a meteorológiai megfigyelő állomással bélyeg|250px|Porto e Cais szirtjei a sziget északi partja mentén
A kopár vulkáni csúcsokból (többnyire kipreparálódott kőzettelérekből, illetve kürtőkitöltésekből) álló vízválasztó hegyvonulat nyugat felé meredek lejtőkkel törik az óceánba; legnyugatibb csúcsa a Favas (392 m). Hágói közül a legjelentősebb a Pedras és a Pico do Tapeiro csúcs közötti Boca Encumeada, mert a Ribeira Bravát São Vicentével összekötő ER 228 út ezen lépi át a vízválasztót. Kelet felé dombsággá laposodik; a dombok között kanyargó Machico-patak völgye helyenként akár fél kilométerre is kiszélesedik.
A hegyláncot Rabaçal majorság, illetve a Ruivo do Paul és a Fonte da Juncal csúcsok között a központi fennsík (Paúl da Serra) szakítja meg. A hegység keleti folytatásaként mintegy három kilométer hosszan nyúlik kelet, majd délkelet felé a kopár Szent Lőrinc-félsziget (Ponta de São Lourenço). A déli oldal lejtőinek alját szinte mindenhol megművelik. A művelt sáv fölött az egykori babérerdők helyére öt kontinensről összehordott, vegyes növényzet települt, különböző erdőtípusok foltjaival. Az északi oldalon a mezőgazdaság szerepe mindig jóval kisebb volt. Itt több völgyben megmaradt az eredeti növényzet; a legtöbb gerinc kopár.
Csúcsok, magassági pontok, hágók Madeira szigetén lévő csúcsok nyugatról kelet felé haladva.
A vízválasztón Fonte da Pedra (1022 m) Fonte do Barro (1066 m) Remal (1320 m) Cova do Negro (1293 m) Pico Gordo (1264 m) Urze (1418 m) Loiral (1415 m) Fonte da Juncal (1595 m) Pedras (1518 m) Rocha Negra (1299 m) Boca Encumeada hágó (1007 m) Pico (do) Ferreiro (1733 m) Pico (do) Jorge (1691 m) Pico Casado ou Parteira (1725 m) Pico das Eirinhas (1649 m) Pico Coelho (1733 m) Canario (1592 m) Pico da Lapa (1713 m) Pico Ruivo (1862 m) Pico das Torres (1847 m) Pico do Gato (1780 m) Pico do Cidrão Pico do Arieiro (1810 m) Poco da Neve (1712 m) Balcoes (1423 m) Poiso (1413 m) Paso de Poiso hágó (1400 m) João do Prado (1306 m) Cabo Gordo (1148 m) Lombo das Faias (642 m) Portela-hágó (620 m)
A Rocha Negra és a Pico da Encumeada között, a Boca da Encumeada nyeregben (1007 m) kel át vízválasztón a sziget déli partját az északival (Ribeira Brava falut Serra de Águán át São Vicentével) összekötő régi út. Az új út a hágó alatt, egy Serra de Água fölött induló és közvetlenül Ribeira Brava Achado Loural nevű része fölé érkező alagútban vágja át a hegyet.
A vízválasztótól északra Fanal (1231 m) Pico do Quemato (1329 m) Pico da Lenha (1371 m) Pico dos Assobadores (1475 m) Pico Fernandes (1418 m) Pedreira (1241 m) Ruivo do Paul (1640 m) Achada do Sedro (1511 m) Canario (1592 m)
Nyugatról kelet felé a vízválasztótól délre Lombo das Torres (1112 m) Pico Folhado (1293 m) Pico das Furnas (917 m) Pico da Cruz (1100 m) Achada da Pinta (1285 m) Chão dos Terreiros (1436 m) Cedro (1579 m)
Partvonal bélyeg|250px|A Szent Lőrinc-félsziget A domborzat magashegyi jellegének megfelelően a hegyi patakok többségének nemhogy terasza, de jóformán ártere sincs. A két komolyabb kivétel az Édeskömény-öböl partvidéke és a Machico-patak alsó folyása: ezen a két helyen alapították az első telepesek a sziget két fővárosát. Annak ellenére, hogy a sziget partja erősen tagolt, kevés a jó kikötőhely: a part közelében a gyakran félszigetként a vízbe nyúló nagyobb lávafolyások, kőzettelérek folytatásaiként szirtek emelkednek ki, zátonyok húzódnak meg. Ezek a szirtek gyakran csak néhány négyzetméteresek; sokuknak neve sincs. Különösen sok ilyen kőzettelér húzódik a Szent Lőrinc-félsziget északi partjának öbleiben.
Egyéb szirtek, szirtcsoportok az északi part mentén: Ilhéu Baixa de Terra és Baixa de Fora Porto da Cruz előtt; Ilhéu do Faial Faial előtt; Ilhéu da Viúva (Ilhéu da Rocha do Navio) Santana előtt; Ilhéu da Rocha das Vinhas São Jorge előtt; Ilhéu Preto és Ilhéu Vermelho Arco de São Jorge és Ponta Delgada között, a Ribeira do Porco torkolata előtt; Qoebradas Ponta Delgada Terceira Lombada városrésze előtt; Ilhéu das Ceroulas Seixaltól keletre, a Ponta do Poiso félszigettől nem messze; Ilhéus da Ribeira da Janela Ribeira da Janela előtt; Porto e Cais, Ilhéu Mole (meteorológiai megfigyelő állomással) és Penedia Porto Moniz előtt.
Nagyobb patakok Északon bélyeg|188px|A Ribeira da Janela völgyének felső szakasza bélyeg|250px|Madeirai babérlombú erdő a Ribeira da Fonte da Laura völgyében Ribeira da Janela a központi fennsíkról Ribeira da Janela faluba folyik. Ribeira da Seixal a Ruivo do Paul csúcstól nyugatra Seixal faluba folyik. Ribeira do Inferno a Ruivo do Paul csúcstól északra Seixal és São Vicente közé folyik. Ribeira de São Vicente a Boca da Encumeada hágó alól São Vicente faluba folyik. Ribeira Seca a Ribeira de São Vincente bal oldali mellékfolyója, Ribeira Grande a Ribeira de São Vicente jobb oldali mellékfolyója. Ribeira dos Morinhos Ponta Delgada és Boaventura falvak között folyik. Ribeira do Urzal a Pico das Torrinhas alól Boaventura faluba, ahol a Ribeira do Porcoba torkollik. Ribeira do Marques São Jorge és Santana falvak között folyik. Ribeira Grande de São Jorge a Ribeira do Marques bal oldali mellékfolyója. Ribeira da Fonte da Laura az előző jobb oldali mellékfolyója. Ribeira da Metade a Poiso csúcs alól Ribeiro Frio falun át Faialba.
Nyugaton Ribeira do Tristão, Ribeira da Cruz, Ribeira dos Marinheiros.
Délen Ribeira da Cova a Remal csúcs tövéből Paúl do Mar faluba folyik. Ribeira de São Bartolomeu a központi fennsík pereméről Calheta faluba folyik. Ribeira da Madalena a központi fennsík pereméről Madalenado Mar faluba folyik. Ribeira do Ponta do Sol a Fonte da Juncal csúcs tövéből Ponta do Sol faluba folyik. Ribeira de Tabua Tabua faluba folyik. Ribeira Brava a Boca da Encumeada hágó felől Ribeira Brava faluba folyik. Ribeira do Campanário a Chão dos Terreiros tövéből Campanário faluba folyik. Ribeira dos Socorridos Câmara de Lobos és São Martinho között folyik. Ribeira de São João a Cedro felől Funchalba folyik. Ribeira de Santa Lucia a Pico do Arieiro felől Funchalba folyik. Ribeira do Caniço a Poiso felől Caniço faluba folyik. Ribeira da Porto Novo a Poiso felől Porto Novo faluba folyik. Ribeira da Boaventura a Poiso felől Santa Cruz faluba folyik. Ribeira de Machico Machico faluba folyik.
A levadák bélyeg|188px|Egy levada A levadáknak nevezett csatornák az északi oldal középső része kivételével több szintben futva behálózzák az egész szigetet. Eredetileg a cukornádültetvények vízellátására építették őket – mai fő szerepük a banánültetvények kiszolgálása.
Az összesen mintegy 1400 kilométernyi csatornából 85 kilométernyi megy alagútban – az alagutak között öt kilométernél hosszabb és alig tíz méteres egyaránt akad. Minden levadának külön neve van, és mindegyik mellett (vagy a vályú peremén) fut egy üzemi ösvény; ezek az ösvények káprázatos séta- és túralehetőségeket kínálnak.
Éghajlat bélyeg|250px|A funchali botanikus kert Madeira éghajlata a jelentős magasságkülönbségek és a magasan húzódó vízválasztó miatt fölöttébb változatos: a tengerszint közelében mediterrán, kb. 1200 m fölött már hegyvidéki. A magassággal az éves és a napi hőingadozás is nő. A sziget északnyugati oldala lényegesen csapadékosabb és ennek megfelelően hűvösebb is, mint a délkeleti.
A legmelegebb hónap az augusztus; a hónap átlaghőmérséklete (a délkeleti oldalon): a délkeleti oldalon, a tengerszinten 23 °C, az északnyugati oldalon, 100–150 m között 21 °C, Paúl da Serra fennsíkján, 1560 m magasan 15 °C.
A leghűvösebb hónap a február; a hónap átlaghőmérséklete: a délkeleti oldalon, a tengerszinten 16 °C, az északnyugati oldalon, 100–150 m között 15 °C, Paúl da Serra fennsíkján, 1560 m magasan 6 °C.
A legszárazabb hónap a július. A júliusi csapadék átlagos mennyisége: a délkeleti oldalon, a tengerszinten 42 mm, az északnyugati oldalon, 100–150 m között 16 mm, Paúl da Serra fennsíkján, 1560 m magasan 25 mm.
A legesősebb hónap a január; az átlagos csapadékmennyiség: a délkeleti oldalon, a tengerszinten 106 mm, az északnyugati oldalon, 100–150 m között 160 mm, Paúl da Serra fennsíkján, 1560 m magasan 450 mm,
Az éves csapadékmennyiség: a délkeleti oldalon, a tengerszinten 650 mm, az északnyugati oldalon, 100–150 m között 1140 mm, Paúl da Serra fennsíkján, 1560 m magasan 2970 mm,
A Golf-áramlatnak köszönhetően az óceán hőmérséklete nyáron 22 °C, télen 16 °C, és nagyjából ilyen meleg a levegő átlaghőmérséklete is.
Növényzet bélyeg|250px|Babérlombú erdő, a világörökség része
A déli oldalon az egykor az egész szigetet beborító babérlombú erdőkből csak egy kis szeletke maradt meg. Ebben a névadó babér mellett számos más, igen ritka, illetve endemikus növényfaj képviselőit találhatjuk meg. A főleg az északi lejtőkön még növő babérerdők körül szervezték meg 1982-ben a Madeira Természetvédelmi Parkot, és ezt az UNESCO felvette a világörökség listájára.