Csorba Géza,1913-ig DonnerAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 111025/1913. Forrás: MNL-OL 30791. mikrofilm 333. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 14. oldal 14. sor (Liptóújvár, 1892. július 27. – Budapest, 1974. december 27.) Kossuth-díjas szobrászművész.
bélyegkép|jobbra|265px|Ady Endre szobraBudapest VI. kerületeLiszt Ferenc tér
Életpályája Donner Bertalan és Stein Matild (1866–1945) fia. Liptóújváron kezdett rajzot tanulni Strobl Alajosnál. 1912-től a budapesti iparművészeti iskolában, majd 1912-től Strobl Alajos és Radnai Béla tanítványaként a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1913-ban tanulmányait megszakította, egy évig Fischer Antal szobrászműhelyének alkalmazottja lett, majd saját műhelyt nyitott. Tanulmányait nem fejezte be, a továbbiakban önképzéssel gyarapította szobrászati ismereteit.
Kisplasztikákat, síremlékeket, emlékműveket és emlékszobrokat egyaránt készített. 1913-ban szerepelt először kiállításon. 1916-tól csatlakozott a HetekHetek, vagy Fiatalok nevű művészcsoportot 1916-ban alapította Csorba Géza, Diener-Dénes Rudolf, Dobrovits Péter, Gulácsy Lajos, Kmetty János, Nemes-Lampérth József és Perlrott-Csaba Vilmos csoportjához. 1917-ben, 1923-ban, 1928-ban és 1931-ben egyéni kiállításon mutatta be műveit Budapesten.
1931-ben Párizsban járt tanulmányúton. Az 1930-as években részt vett szinte minden külföldi magyar csoportos kiállításon. Személyes kapcsolatot tartott fenn a magyar irodalom számos jeles képviselőjével, többek között Babits Mihállyal, József Attilával, Móricz Zsigmonddal és Ady Endrével.
Témaválasztásában meghatározó volt Ady Endréhez fűződő szoros barátsága. Ő készítette el a költő halotti maszkját, emlékét számos rajzban és szoborban örökítette meg. A Kerepesi temetőben álló Ady-síremlék máig egyik legismertebb műve. Művészete enyhén klasszicizáló és enyhén stilizáló, a személyiségek megörökítésén túl egyedi vonásaikat is sikerült áthagyományozni az utókorra. Monumentális szobraihoz kiváló előtanulmányokat, rajzokat készített.Csorba Géza: Ady Endre (rajz)
Negyven szoborból álló Magyar Pantheont tervezett, de a kész anyag 1944-ben történt pusztulása miatt terve nem valósult meg.
Több művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, Buddha című szobra a tokiói Császári Múzeumban látható.
Magánélete Házastársa Balassa Erzsébet volt, Balassa Károly és Herman Sára lánya, akivel 1929. augusztus 2-án Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot. Négy évvel később elváltak.
Főbb művei bélyegkép|jobbra|265px|Gombaszögi Frida portrészobraRészletBudapest bélyegkép|jobbra|265px|Napozó nőBudapestMargit-sziget bélyegkép|jobbra|265px|Fáy Lóránd síremlékeÚj köztemető: 28-1/a-45/46. bélyegkép|265px|Pethes Imre színész síremléke. Kerepesi temető: 45-1-100.
Emlékművek, emlékszobrok, emléktáblák Thalia (Budapest, 1930) Íjas vitéz (Budapest VIII. kerülete, 1934) Komjádi Béla (Budapest, Margit-sziget, 1934) Repülj, hajóm – Ady-emléktábla (dombormű, Budapest, Andrássy út, 1937) Késmárszky Tivadar (Budapest, 1935) Napozó (Budapest, Palatinus Strandfürdő, 1937) Hegyi tüzérek emlékműve (dombormű, Budapest, 1940) Bartók Béla-emléktábla (Budapest, Bartók Béla út, 1948) Ady Endre (Budapest, Városliget, Művész sétány, 1952) Babits Mihály (Szekszárd, 1957) Ady Endre (Budapest, Liszt Ferenc tér, 1960) Ady Endre (Budapest, Margitsziget, 1966) Ady Endre (Pickering, Kanada, 1968) Kőrösi Csoma Sándor (Budapest VI. kerülete, 1968) A Honvédelmi Minisztérium épületének bejárati szoborcsoportja Vilt Tiborral és Antal Károllyal.
Síremlékek
Ady Endre (1930) Pethes Imre (1930) Fáy Lóránt (1944)
Bronz kisplasztikák
Góg és Magóg fia (1913) Anyám (1921) Pihenő atléta (1923) Álló női akt (1923) Jeremiás próféta (1927) Bartók Béla (1931) Az ötök vándor (1933) Hun íjász (1936) József Attila (1949) Buddha (Császári Múzeum, Tokiói Egyetem, Japán)
Díjak elismerések
Kossuth-díj (1950) Érdemes művész (1961) Kiváló művész (1971)
Jegyzetek
Források
További információk
Csorba Géza szobrász, artportal.hu Csorba Géza a Képzőművészet Magyarországon honlapon Csorba Géza a Magyar életrajzi lexikonban Bálint Aladár: Csorba Géza rajza alá (Nyugat, 1914, 10. szám) Csorba Géza köztéri szobraiból a Köztérképen. Csorba Géza 1920-ban készített önarcképe (kép) Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Liptóújváriak Kategória:1892-ben született személyek Kategória:1974-ben elhunyt személyek Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek