A hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) ítéletei a következők voltak: (1946-1996) A perben álló felek (a per idő tartama)a per tárgyaAz ítélet (és következménye)NAGY-BRITANNIA c. ALBÁNIA (1947–1949) Korfu-szoros-ügy.Két brit hadihajó 1946. október 22-én a Korfui-szoros albán felségvizein áthaladva aknára futott, 44 tengerész meghalt. Később a britek önhatalmúlag aknamentesítették a szorost, és jóvátételt követeltek az albán kormánytól.Jogsértőek volt az aknák fölszedésének körülményei, viszont az Egyesült Királyságnak kártérítés jár. Ennek összegét külön eljárásban – Albánia távolmaradása mellett – ítélték meg, noha a britek csak a kártérítési kötelezettség kimondását kérték.; ; ; KOLUMBIA / PERU (1949-1950) Menedékjogügy.A perui felkelés egyik vezetője, Haya de la Torre a kolumbiai nagykövetségre menekült. Peru szerint Torrét nem illette volna meg a menedékjog.A menedékjogról szóló havannai egyezménynek nem felel meg Kolumbia magatartása.1950: Kérelem a menedékjogügyben hozott ítélet értelmezésére.Kolumbia kérdése: jogosult-e Peru az ítélet alapján Torre kiszolgáltatását követelni, illetve köteles-e őt Kolumbia kiadni?Eredetileg fel nem tett kérdésről a bíróság nem határoz; mivel Torre távozásáról az eredeti ítéletben nem volt szó, így nincs mit értelmezni.1950-1951: Haya de la Torre-ügy.Kolumbia kérdése: hogyan hajtsa végre az ítéletet, s ki kell-e adnia Torrét az ezt követelő Perunak?Kolumbia nem köteles Torrét kiadni, viszont a számára nyújtott menedéket az első ítélet után meg kellett volna szüntetnie.NAGY-BRITANNIA c. NORVÉGIA (1949-1951) Angol-norvég halászati ügy.A britek vitatták a norvég király 1935-ös dekrétumában meghatározott norvég halászati övezet határait.Tekintettel az 1869 óta hagyományosan alkalmazott és korábban nem kifogásolt norvég határkijelölési módszerekre, a királyi dekrétum elfogadható.FRANCIAORSZÁG c. USA (1950-1952) Amerikaiak marokkói jogainak ügye.Az USA kifogása: a marokkói francia főrezidens engedélye kellett a nem francia származású áruk beviteléhez. Franciaország kérte a bíróságot, mondja ki, hogy az ottani amerikai állampolgárokat nem illeti meg különleges elbánás.A Francia Marokkóban kihirdetett rendeletek az USA egyetértése nélkül is érvényesek az amerikaiakra.GÖRÖGORSZÁG c. NAGY-BRITANNIA (1951-1952) Ambatielosz-ügy.Ambatielosz görög vállalkozó 1919-ben kilenc hajót vett a brit kormánytól, amelyeket az szerinte késve szállított le. Hosszas brit bírósági huzavona után a görög kormány Hágától a vita érdemi eldöntését kérte.Az ügy választott bíróságra tartozik (amely 1956-ban elutasította a görög igényeket).NAGY-BRITANNIA c. IRÁN (1951-1952) Angol-iráni olajtársaság-ügy.1951-ben Irán államosította az olajipart, beleértve a brit koncessziós céget is. London a szerinte jogtalan iráni döntés felfüggesztését kérte.A bíróságnak ez ügyben nincs joghatósága. (A Moszaddeg-kormány megdöntése után megújították a koncessziót, s Irán kárpótolta az olajtársaságot.)FRANCIAORSZÁG / NAGY-BRITANNIA (1951-1953) Minquiers- és Ecrehos-ügy.Franciaországot vagy Nagy-Britanniát illeti-e ez a két - a francia partok közelében levő - sziget?Ecrehos a 13. századtól brit királyi birtok, Minquiers ügyeiben korábban a közeli Jersey-szigeti brit hatóságok jártak el. A két kis sziget Angliát illeti.OLASZORSZÁG c. FRANCIAORSZÁG, NAGY-BRITANNIA, USA (1953-1954) 1943-ban Rómából elszállított albán arany ügye.Olaszország 1939-ben elhurcolta a tiranai nemzeti bank aranykészletét, amelynek egy részét aztán a németek vették magukhoz. Ezt egy választott bíró Albániának ítélte, Olaszország Hágához fordult.Albánia hozzájárulása nélkül a bíróság nem dönthet. (Az albán arany a Korfu-incidens után megítélt kártérítés fejében Angliába került. 1992-ben London 1574 kg aranyat visszaadott, Tirana pedig 2 millió dollár kártérítést fizetett.)LIECHTENSTEIN c. GUATEMALA (1951-1955) Nottebohm-ügy.A Guatemalában élő Nottebohm német üzletember 1939-ben liechtensteini állampolgárságot szerzett. A világháború kitörése után vagyonát Guatemala lefoglalta, őt magát az USA-ba internálta. Liechtenstein kártérítést követel új állampolgárának.Nottebohm valójában nem kötődött Liechtensteinhez, pusztán egy semleges ország állampolgári státuszára volt szüksége, amit Guatemala nem köteles elismerni.FRANCIAORSZÁG c. NORVÉGIA (1955-1957) Norvég kölcsönök ügye.Az 1885-1909 között norvég bankok által kibocsátott kölcsönkötvények aranyzáradékkal voltak ellátva. 1923-tól Oslo mentesítette a nemzeti bankot az aranyra váltási kötelezettségtől, de Párizs továbbra is aranyat kért.Franciaország Norvégiánál szűkebb körben vetette magát alá a bíróság joghatóságának. A viszonosság alapján a bíróság saját joghatóságának hiányát állapította meg, az ügyet érdemben nem tárgyalta.HOLLANDIA c. SVÉDORSZÁG (1957-1958) Kiskorúak gyámságáról szóló 1902-es egyezmény ügye.Holland apa és svéd anya lánya holland állampolgárként Svédországban élt, anyja halála után svéd gyámság alá helyezték. Hollandia szerint Svédország megsérti a gyámságra vonatkozó 1902-es hágai egyezményt.Helyesen alkalmazták a svéd törvényeket.BELGIUM / HOLLANDIA (1957-1959) Határ menti földparcellák feletti szuverenitás ügye.Több mint száz éve vitatott 14 hektárnyi földterület hovatartozása.A szuverenitás Belgiumot illeti.IZRAEL c. BULGÁRIA (1957-1959) 1955. július 27-ei légi incidens ügye.Izraeli polgári gép engedély nélkül hatolt bolgár légtérbe, lelőtték, az 58 fő utas és személyzet meghalt. Izrael kártérítést követelt.Bulgária nem ismerte el a bíróság joghatóságát, ezért ítélet nem született.SVÁJC c. USA (1957-1959) Interhandel-ügy.A német IG Farben érdekeltségű svájci cég amerikai vagyonát a 2. világháború kitörésekor zárolta az USA. Svájc szerint 1940-ben az Interhandel német kapcsolatai megszakadtak, s 1948 után kérte az amerikai zárolás befejezését is, de az amerikai bíróságok visszautasították.Svájc nem merítette ki az USA bíróságainál jogorvoslati lehetőségeit, addig a nemzetközi bíróság nem dönt. (1964-ben a két ország egyezséget kötött, a vitás részvényeket eladták, a bevételt fele-fele arányban megosztották.)HONDURAS c. NICARAGUA (1958-1960) A spanyol király 1906. december 23-ai választottbírói döntésével kapcsolatos ügy.A határ 1906-ban kijelölt vonalát Nicaragua vitatta, egyebek közt azért, mert szerinte a folyók torkolati szakaszain a sodorvonal nem határozható meg pontosan.A torkolati sodorvonal meghatározása nem okoz problémát, a határ a spanyol királyi döntés szerint határozandó meg.PORTUGÁLIA c. INDIA (1955-1960) Indiai területen áthaladás ügye.India elfoglalt két portugál gyarmat enklávét, elzárva azokat a portugál katonák és hivatalnokok elől. Portugália a tilalom visszavonását követelte.Polgári személyek áthaladását Indiának engedélyeznie kell, fegyveres erőkét nem. (Az ítélet idejére a két enklávé India részévé vált.)KAMBODZSA c. THAIFÖLD (1959-1962) Preah Vihear-i romtemplomügy.Thaiföld - bár korábban nem vitatta a templomot a kambodzsai oldalon jelző határtérképeket -, arra hivatkozva, hogy „tévedésben volt”, magának követelte a Dangrek hegységben található kegyhelyet, s 1954-ben fegyveresen elfoglalta.Ötven év múltán Thaiföld nem hivatkozhat „tévedésre”, sem arra, hogy nem ismerte fel a kegyhely jelentőségét, így köteles visszaszolgáltatni az elhurcolt tárgyakat, fegyveres erejét pedig kivonni.ETIÓPIA és LIBÉRIA c. DÉL-AFRIKAI UNIÓ (1960-1966) Délnyugat-afrikai ügyek.A két ország szerint a Dél-Afrikai Unió rosszul látja el a mandátummal kapcsolatos feladatait Délnyugat-Afrikában.A felperesek kérelmét a bíróság elutasította, mert nem látta bizonyítottnak, hogy jogi érdekük fűződne a per tárgyához.KAMERUN c. NAGY-BRITANNIA (1961-1963) Észak-kameruni ügy.Az 1960-ban függetlenné vált volt Francia Kamerun nem fogadta el, hogy Brit Kamerun egy része nem hozzá, hanem Nigériához csatlakozott. Szerinte Nagy-Britannia nem tartotta tiszteletben a gyámságból adódó kötelezettségeit.A gyámsági egyezmény - amelynek Nigéria sosem volt része - megszűnt, így ezzel kapcsolatban értelmetlen az a kameruni kívánság, hogy marasztalják el Nagy-Britanniát, mivel ennek semmilyen jogkövetkezménye nem lenne.NSZK / DÁNIA és HOLLANDIA (1967-1969) Északi-tengeri kontinentálistalapzat-ügyek.Az NSZK nem fogadta el a dán-holland megállapítású határvonalat. A bíróság határozza meg az elhatárolás elveit.A bíróság meghatározta a elveket. (Ennek alapján a három állam a szomszédos Nagy-Britanniával egyeztetve megvonta a határokat.)BELGIUM c. SPANYOLORSZÁG (1858-1961 és 1962-1970) Barcelona Traction Light Power Co.-ügy.A belga érdekeltségű cég felszámolásakor a spanyol állami szervek Brüsszel szerint jogot sértettek.A részvényeseknek nincs jogalapjuk diplomáciai védelmet kérni, így viszont Belgium ez ügyben nem járhat el a bíróságnál.INDIA c. PAKISZTÁN (1971-1972) Fellebbezés ICAO-döntéssel szemben.India szerint a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet (ICAO) eljárási hibát vétett, amikor Pakisztán panasszal élt amiatt, hogy India megtiltotta a pakisztáni polgári gépek átrepülését egy indiai gép Pakisztánba térítését követően.A kérdésben az ICAO illetékes, a fellebbezést a Nemzetközi Bíróság nem bírálta el. (India ellenbeadvánnyal fordult az ICAO-hoz, majd a két ország közösen az eljárás félbeszakítására kérte a szervezetet.)AUSZTRÁLIA és ÚJ-ZÉLAND c. FRANCIAORSZÁG (1973-1974) Francia nukleáris kísérletek ügye.A légköri nukleáris kísérletek összeegyeztethetetlenek a nemzetközi joggal, ezért Hága tiltsa el ettől Párizst, ideiglenes intézkedésként pedig döntéséig rendeljen el tilalmat.A bíróság 1973 júliusában ideiglenes intézkedésként előírta, hogy Franciaország tartózkodjon a légköri atomrobbantásoktól. (Párizs 1974 szeptemberéig négy kísérletsorozatot hajtott végre, közben bejelentette: áttér a föld alatti robbantásokra. A bíróság ekkor úgy döntött, hogy az eljárásnak már nincs értelme.)NAGY-BRITANNIA és NSZK c. IZLAND (1972-1974) Izlandi halászatiövezet-ügy.Izland egyoldalúan 50 mérföldre terjesztette ki halászati övezetét, amit a két ország kifogásolt a bíróságnál. Az NSZK szerint a német halászhajók elleni eljárásért Izland kártérítéssel tartozik.Izlandnak nincs joga egyoldalúan kijelölni halászati övezetét, de a kormányoknak el kell fogadniuk Izland jogait bizonyos kedvezményekre. Hága a kártérítésről csak bizonyítékok alapján döntene, az, hogy „jár-e”, absztrakt kérdés.GÖRÖGORSZÁG c. TÖRÖKORSZÁG (1976-1978) Az égei-tengeri kontinentális talapzat ügye.Miközben tárgyalásokat folytatott Törökországgal, a görög kormány beadványban kérte a bíróságot a határ kijelölésére.A bíróság a korábbi görög megszorító nyilatkozatok miatt nem tartotta joghatóságát érvényesnek e vita eldöntésére.USA c. IRÁN (1979-1981) Az USA teheráni diplomáciai személyzetének ügye.Iráni fegyveresek az USA nagykövetségén túszokat ejtettek. Az USA szerint Irán nemzetközi egyezményeket sért, és később meghatározandó összegű kártérítést, ideiglenes intézkedésként pedig a túszok szabadon engedését követelte.Iránnak ki kell vonulnia a nagykövetségről, és az USA-nak kártérítés jár. (A túszokat csak a két állam 1981-es megállapodása után engedték szabadon.)TUNÉZIA / LÍBIA (1978-1982) Kontinentálistalapzat-ügy.A talapzatelhatárolás elveinek meghatározása.A bíróság terjedelmes útmutatást adott.1984-1985: Az ítélet felülvizsgálata és értelmezése.Tunézia immár különkeresetben a korábbi ítéletben szereplő állítólagos tévedések kiigazítását s a Gabèsi-öböl „legnyugatibb pontjának” meghatározását kérte.A bíróság megadta a hozzávetőleges földrajzi koordinátákat, s újra szakértők feladatává tette a határ kijelölését, mivel tőle eredetileg csak az elveket kérték.KANADA / USA (1979-1984) Maine-öböli tengeri határ ügye.A határ meghúzása és annak elvei.A két ország által igényelt területet nagyjából fele-fele arányban osztotta el.LÍBIA / MÁLTA (1982-1985) Kontinentálistalapzat-ügy.A talapzatelhatárolás elveinek meghatározása.A bíróság megadta az elveket, a kijelöléshez szükséges földrajzi koordinátákat.BURKINA FASO / MALI (1983-1986) Határvitaügy.Ideiglenes intézkedésként a tűzszünet betartásának elrendelését kérték. Ha h