bélyegkép|350px|jobbra|A COCOM-lista embargója a keleti blokk országait sújtotta A COCOM-lista egy, a keleti blokk országait sújtó, multilaterális kereskedelmi embargó volt. A lista az embargót koordináló 1947-ben alapított bizottság, a Coordinating Committee for Multilateral Export Controls (Multilaterális Exportellenőrzési Koordinációs Bizottság) első két szavának rövidítéséből kapta nevét. A COCOM-lista egy csúcstechnológiai termékeket tartalmazó feketelista volt. A listán szereplő termékeket tilos volt az embargó alatt álló országokba (KGST, Kína) exportálni, hogy azok így egyre inkább lemaradjanak a fegyverkezési versenyben. A COCOM-listát ezért a hidegháborús gazdasági hadviselés egyik formájának is lehet tekinteni.

Szerkezete, tagországai A COCOM-nak 17 tagországa volt: Ausztrália, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Japán, Kanada, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Törökország és az USA.

A tagországok mellett a bizottság munkáját további nyugati országok segítették, így többek között Ausztria, Finnország, Írország, Svájc, Svédország és Új-Zéland.

Maga a COCOM-lista valójában három listából állt: Industrial Core List (a másik két kategóriába nem tartozó, civil és katonai célra is használható berendezések listája) 1990 előtt – 116 kategória 1991-ben – 10 kategória International Atomic Energy List (nemzetközi atomenergetikai lista) International Munitions List (nemzetközi lőszer lista)

A COCOM-lista kijátszása és megkerülése az embargó alatti országok számára stratégiai fontosságú kérdés volt. A KGB „X-vonala” technológiai és tudományos hírszerzéssel foglalkozott. Feladatai közé tartozott nyugati vagy semleges országokban fedőcégek létrehozása, majd a COCOM-listás termékek megrendelése és leszállíttatása ezekre a látszólag ártatlan címekre. Az amerikai kereskedelmi minisztérium exportfelügyelettel foglalkozó szervezete, a Bureau of Export Administration (BXA) ezért gyakran személyesen is meglátogatta a jelentősebb, exportengedély-köteles rendelések vevőit, hogy kiszűrje az ilyen fajta fedőcégeket. A COCOM-lista eseti megkerülése azonban csak technológiai és műszaki szempontból volt jelentős; egész országok keresletét ellátó kereskedelmi mennyiségeket nem nagyon lehetett így biztosítani.

A Toshiba-botrány bélyegkép|350px|jobbra|Az 1986-ban hadrendbe állított Akula (Projekt 971 Scsuka-B) volt az egyik olyan szovjet tengeralattjáró, amely a modern Toshiba CNC-esztergagépekkel megmunkált hajócsavarjával a korábbi tengeralattjáróknál sokkal halkabban tudott haladni.

A COCOM-lista egyik elhíresült megsértésére 1987-ben derült fény. A japán Toshiba 1982 és 1984 között a norvég Kongsberg hadiipari cégen keresztül nyolc számítógép-vezérlésű precíziós CNC szerszámgépet adott el a Szovjetuniónak. Az USA véleménye szerint ezzel a szovjetek számára lehetővé tette az addig technikailag kivitelezhetetlen minőségű tengeralattjáró-hajócsavarok gyártását. Ennek következményeként az 1980-as évek végére a szovjet tengeralattjárók által keltett propellerzaj jelentősen lecsökkent. 1986 közepétől a CIA egyre több jelentést kapott arról, hogy szovjet tengeralattjárók sikeresen „lerázták” az őket követő amerikaiakat. A Toshiba az exportkorlátozások megkerülése érdekében többek között átnevezte a kérdéses berendezést, több más változtatást is eszközölt és az új berendezést nem exportengedély-köteles szerszámgépként adminisztrálta. Büntetésként 1987-ben a szenátus kettőtől öt évig terjedő időre betiltotta a Toshiba termékek amerikai importját.

Enyhülése, megszűnése, átalakulása Egy 1987-es amerikai tanulmány szerint a COCOM-lista fenntartása 1985-ben összesen 9,3 milliárd dollár kárt okozott az amerikai gazdaságnak és 188 000 munkahely elvesztésével járt:

0,5 milliárd dollár: céges adminisztratív költségek 5,9 milliárd dollár: elmaradt nyugat-nyugat exportbevételek 1,4 milliárd dollár: elmaradt nyugat-kelet exportbevételek 0,5 milliárd dollár: csökkentett kutatás-fejlesztési költségvetések 0,5 milliárd dollár: betiltott engedélyek értéke 0,5 milliárd dollár: elmaradt export nyereségek.

Magyarország vonatkozásában a COCOM-listát 1990-ben lényegesen enyhítették 1992. február 10-én pedig véglegesen megszüntették, miután az ország bevezette a COCOM által szükségesnek vélt exportkorlátozásokat. Maga a COCOM szervezet 1994. március 31-én szűnt meg. Szellemi utóda a wassenaari egyezmény lett, melynek Magyarország 1996 januárjában egyik alapító tagja volt. Az 1980-as évek vége felé a COCOM-lista célja lassan átváltozott a keleti blokk fegyverkezési modernizálását hátráltató szándékból a nemzetközi fegyverkereskedelem korlátozására, és a Wassenaar Egyezmény is ezt az irányvonalat követte.

A többi, hasonló cipőben járó országgal szemben Magyarországon az 1980-as évek vége felé a hadiipar termelése jelentősen csökkenő tendenciákat mutatott, ezért az ország vezetése elfogadhatónak találta azokat a fegyver-kiviteli korlátozásokat, amelyeket a COCOM a listáról való lekerülés feltételeként határozott meg. Az 1988-ban még 30 000 munkást foglalkoztató magyar hadiipar mérete 1990-re 60%-ot esett, 1993-ra pedig 900 fősre csökkent. A hadiipar szerkezete is szerencsésnek bizonyult: a termelés 75%-a nem fegyver, hanem irányítástechnikai és távközlési berendezés volt. 1987-ben a hadiipari termelés 80%-a baráti országok exportjára készült (a baráti országokkal cserekereskedelem folyt, azaz a tranzakcióból nem származott kemény valuta bevétel, így ezen exportok csökkentése sem rázta meg a gazdaságot.) A hadiipari gyárak többi része sem volt piacképes. (Például a Gödöllői Gépgyár volt a világon az egyetlen, ahol a teljesen elavultnak számított T-34-es tankokhoz még gyártottak alkatrészt.) Csehszlovákia, Lengyelország, Oroszország és Ukrajna mind jelentősebb hadiiparral (és exporttal) rendelkezett, ezért a fegyverkereskedelmet korlátozó tárgyalások is elhúzódta. (Ezek az országok emiatt később kerültek le a listáról.)

A COCOM-listáról való lekerülés részleteit még az utolsó, Grósz Károly-vezette kommunista kormány kezdte meg 1989-ben, lényegesen hamarabb, mint a többi ország esetében. Az 1990-es választások után az új kormány tovább folytatta a gyors tárgyalásokat a COCOM-mal. 1990 júniusában bejelentették, hogy az év vége előtt elkészül a COCOM által szükségesnek tartott törvényi háttér. 22 hónappal a lehetőség felmerülése után Magyarország elsőként került le a COCOM-listáról, ami nemzetközi viszonylatban is szokatlanul gyors. Amikor a COCOM 1990-ben felajánlotta a listán szereplő országoknak a lekerülés lehetőségét, akkor Magyarország már két éve tett lépéseket ugyanabba az irányba.

Magyar vonatkozású COCOM-listás termékek A második világháborút követő politikai és gazdasági változások idején az 1936 óta Magyarországon is jelen lévő IBM 1947-től Business Machines Corporation Magyarországi Kft. néven maradt ki az államosításból. A hidegháború idején a COCOM kikerülésével segítette a stratégiailag fontos állami vállalatok technológiai fejlődését.http://n-sajttaj.piarsoft.hu/index.php?page=ceg&ceg=105 A külkereskedelmi vállalatok a tőkeerős nyugati cégek bevonásával vegyesvállalatok alapításával és ügyeskedéssel igyekezték áthidalni, a kiskereskedelmi mennyiségű "turista" importban bejutó termékekre pedig a magyar kormány vetett ki magas vámot. A Híradástechnikai Ipari Kutató Intézetből és az Tungsram budapesti félvezető részlegeiből 1982-ben alapította meg az állam a rövid életű Mikroelektronikai Vállalatot Újpesten, az Izzó-lakótelep mellett.Gyenes Gábor - Negyvenéves a katasztrófa, amely kiírta Magyarországot korunk legfontosabb iparágából (G7.hu, 2026.05.25.) right|thumb|250px|KFKI/Orion terminál a TPA-hoz thumb|250px|right|A Commodore 64 az 1980-as évek közepén került le a COCOM-listáról Informatika Hardver Commodore 64 (1985-ig) Ethernet hálózati eszközök (1990-ig) IBM számítógépek IBM PC XT és AT A Magyarországra került gépeket általában alkatrészként szétszerelve hozták be, és rakták össze Mainframe-ek 9221 Model 150 5110 (BASIC és APL nyelven programozható, 8" floppy disk, 64 kB memória Apple Macintosh Digital Equipment Corporation termékek kilencven százaléka PDP, VAX (A KFKI-n visszafejtették a gép működését, ebből lett a TPA – Tárolt Programú Analizátor. Ritka esetekben a TPA átcímkézett és becsempészett PDP és VAX gépeket is jelentett. Az 1970-es években és az 1980-as években sorozatban gyártották a DEC VAX és MicroVAX gépeinek másolatait, a saját fejlesztéssel megnövelt gyorsaságú TPA-számítógépeket.) Amiga 4 MB kapacitást meghaladó merevlemez Szoftver AutoCAD

Általános definíciók

Távközlés Digitális telefonközpontok és egyéb távközlési berendezések (1988. szeptember 15-éig) Mobiltelefon technológia, üvegszálas adatátvitel (max. 156 Mbit/s sebességig), mikrohullámú adatátvitel (1990-ig) Modemek 9600 baud adatátviteli sebességgel (1992-ig) Informatika 275 Mbit/s adatfeldolgozású számítógép (1990-ig) Intel 80386-os processzor 550 Mbit/s adatfeldolgozású számítógép kivitelének könnyítése (1990-ig) A legtöbb RISC processzor 1992 előttről DRAM memória 256 kB méretig, 60 ns elérési ideig (1991-ig) Ipari berendezések 3 mikrométer pontosságú fémmegmunkáló gépek (1990-ig)

Jegyzetek

Kategória:Hidegháborús fogalmak Kategória:Nemzetközi szervezetek Kategória:Kereskedelem