Gaál István (Salgótarján, 1933. augusztus 25. – Budapest, 2007. szeptember 25.) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, fényképész, operatőr.
Életpályája Iskoláit Pásztón kezdte – elektrotechnikusnak készült –, majd Szegeden folytatta. Keleti Márton osztályában végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát, 1958-ban.
Ügyelő volt a Hunnia Filmgyárban, majd a római filmfőiskolán (Centro Sperimentale di Cinematografia) mélyítette el ismereteit, ahol filmelméletet, filmtörténetet, vágást tanult. 1961-ig ugyanitt oktatóként is tevékenykedett. Itthon a Budapest Filmstúdió munkatársaként híradókat készített asszisztensként, alapító tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak. Alkotói pályája a Budapest Filmstúdió jogutódjánál, a IV. Stúdióban folytatódott, Nemeskürty István irányításával.
Dokumentaristaként indult, Pályamunkások című rövid mozgóképe (főiskolai vizsgadarabja) a fizikai munkát tette vizuális és akusztikus hatáselemmé, ritmusalkotó tényezővé. A Sára Sándor rendezte Cigányok operatőreként a hazai valóság egyik alapproblémájáról adott látleletet.
Tiszai filmtanulmányai vezettek Sodrásban című első és mindjárt nemzetközi sikerű játékfilmjéhez, amely a népből származó értelmiségi ifjúság felelősségéről szól. Mészöly Miklós kisregényéből készült a Magasiskola, amelyet a pusztuló magyar faluról készült lírai beszámolója, a Holt vidék követett. Bartók Béla és általában a zene kezdettől fogva meghatározó élménye volt, Orfeusz és Eurydiké című filmje Gluck muzsikájának képi megjelenítése, egyszersmind filozofikus átgondolása az emberi élet értelmének. További emlékezetes alkotása a Zöldár, a Keresztelő, a Peer Gynt, az Örökségünk, a Vámhatár, a Krónika, a Naponta két vonat, a Legato, a Haláltánc, a Cserepek, a Római szonáta, az Isten teremtményei, az Éjszaka, a Gyökerek (Bartók-sorozat), a Rendhagyó párizsi leltár és a Keralai mozaikok.
Mesterkurzusokat tartott Indiában (1985, 1994, 1995, 1996), cannes-i és egyéb zsűrifeladatokat teljesített. 1990-ben az állófényképezés művészeként mutatta be a Műcsarnok kiállítása. Költői tehetségét a Portugál gálya (Physalia) című írása bizonyította. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1963-ban a Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíjával, 1965-ben a filmkritikusok díjával, 1969-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1970-ben a cannes-i fesztivál különdíját kapta a Magasiskoláért. 1981-ben érdemes művész lett, 1991-ben Kossuth-díjat kapott, 1999-ben megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját. 2005-ben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet. Gaál István szerepelt a 2007-es Prima Primissima Díj magyar színház- és filmművészet kategóriájának jelöltjei között. Gaál Istvánt a Magyar Filmművészek Szövetsége és a Magyar Mozgókép Közalapítvány saját halottjának tekintette.
Születésének 75. évfordulójának emlékére 2008. augusztus 25-én Pásztón a Múzeum téren megnyílt a Gaál István emlékszoba, ami budapesti lakásának megfelelően bútoraival, személyes tárgyaival van berendezve. 2020-ban lebontásra került és áthelyezték Salgótarjánba. A Dornyay Béla Múzeum adott otthont a Gaál-hagyatéknak és mutatja be állandó kiállítás formájában Gaál István életművét.
Filmjei Rendezőként, operatőrként és forgatókönyvíróként
Ötven (1955, rendező) Pályamunkások (1957) Etűd (1961) rendező Oda-vissza (1962) rendező Cigányok (1962) operatőr Tisza-őszi vázlatok (1963) rendező Sodrásban (1964) Zöldár (1965) Keresztelő (1967) Krónika (1967) rendező Férfiarckép (1968) (tévéfilm) operatőr Tízéves Kuba (1969) rendező Bartók Béla: Az éjszaka zenéje (1970) rendező, forgatókönyvíró Magasiskola (1970) Holt vidék (1971) Örökségünk - 500 éves a magyar könyvnyomtatás (1975) (tévéfilm) rendező Képek egy város életéből - Szolnok 900 éves (1975) rendező Naponta két vonat (1977) (tévéfilm) rendező Vámhatár (1977) (tévéfilm) rendező Legato (1977) Cserepek (1980) Haláltánc (1981) (tévéfilm) rendező Orfeusz és Eurydiké (1985) Isten teremtményei (1986) (tévéfilm) rendező Béni bácsi (1987) (TV film) rendező, forgatókönyvíró Peer Gynt (1988) (TV film) rendező Éjszaka (1989) (tévéfilm) rendező Zene (1990) (TV film) rendező Római szonáta (1996) (TV film) rendező Gyökerek - Bartók Béla (1881-1945) (2000) (tévéfilm) rendező, forgatókönyvíró, operatőr Eiben István fényudvara – Az utolsó tekercs (2002) (tévéfilm) közreműködő Rendhagyó párizsi leltár (2004) (tévéfilm) rendező, forgatókönyvíró, operatőr Kerala (2005) (TV film) rendező, forgatókönyvíró, operatőr Bartók Béla (1881-1945) (tévéfilm) rendező, forgatókönyvíró, operatőr
Portréfilmek Gaál Istvánról Pörös Géza: Gazdag pillanatok (TV film) szereplő Shah Timor: Egy képíró a Varázsvölgyből – Gaál István életútja (2006-2007) szereplő
Díjai thumb|jobbra|200px|A "Párhuzamos kultúráért" díj átvételekor a díjjal SZOT-díj (1963) Balázs Béla-díj (1969) A cannes-i fesztivál különdíja (1970) Érdemes művész (1981) Kossuth-díj (1991) Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztje A Magyar Filmszemle életműdíja (1999) Olasz Köztársaság Érdemrend lovagi fokozata Gundel-díj különdíja (2001)(2001.05.21.) Átadták az első Gundel-díjakat, Archív hírek: Díjak, Filmkultúra.hu - 2001. Hazám-díj (2005) A Magyar Mozgókép Mestere (2005) Prima díj (2007) Párhuzamos Kultúráért díj (2007)
Jegyzetek
Források Gaál István-portré Filmkultúra.hu Szabó György: Gaál István; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum–NPI, Bp., 1978 (Filmbarátok kiskönyvtára) Gaál István; szerk. Fodor László, Németh Beatrix; Műcsarnok, Bp., 1990 Zalán Vinceː Gaál István krónikája; Osiris, Bp., 2000 (Osiris könyvtár. Film) Képességek. Gaál István fényképei; szerk. Kincses Károly, Módos Péter, Schrammel Imre; Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, 2007 (A magyar fotográfia történetéből) Shah Gabriellaː Egy képíró a Varázsvölgyből. Gaál István életútja; Nógrád Megye Önkormányzata, Salgótarján, 2011 (Nógrád, a varázslatos világ) Sodrásban. Gaál 80; szerk. Pintér Judit, Shah Gabriella; Magyar Művészet Akadémia, Bp., 2014
További információk Elhunyt Gaál István filmrendező Odeon.hu Kovács Sándorː Bartók Béla útján. Utószó a Gyökerek című filmhez; fénykép Gaál István, szerk., előszó Várbíró Judit; Holnap, Bp., 2001 (angolul, franciául, németül, olaszul is) Shah Gabriella: Gaál István. DBM Gaál-gyűjtemény; Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján, 2024
Kategória:1933-ban született személyek Kategória:2007-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar filmrendezők Kategória:Magyar forgatókönyvírók Kategória:Magyar operatőrök Kategória:Magyar vágók Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Salgótarjániak Kategória:Balázs Béla-díjasok Kategória:Magyar fotográfusok Kategória:Hazám-díjasok Kategória:Prima díjasok Kategória:SZOT-díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Párhuzamos Kultúráért díjasok Kategória:A Magyar Mozgókép Mestere cím tulajdonosai Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek