A populizmus (latin: populus = nép szóból) több jelentésű fogalom, napjainkban általános értelemben véve az a politikai tendencia vagy stratégia, amely célja a dolgozó osztály (a tömeg) megnyerése.Real Academia Española. «populismo». DRAE. «Tendencia política que pretende atraerse a las clases populares. U. m. en sent. despect.» A nép többségi akaratával összhangban tett erőfeszítésekkel, gyakran kivitelezhetetlen ígéretekkel operáló, széleskörű népszerűségre törekvő irányzat. A populisták többnyire azt állítják, hogy az „egyszerű emberek” oldalán állnak. thumb|A „99%” (nép) az „1%” (elit) elleni retorikájával a nemzetközi Occupy mozgalom példája volt a populista társadalmi mozgalomnak thumb|A Nolan-diagram meghatározása szerint a populizmus (és a totalitarizmus)
A kevésbé fejlett országokban inkább ideológia, míg a fejlettebb országokban nem annyira ideológia, inkább politikai stílus, magatartásmód,Polgári politikai lexikon: Populizmus, 2008., Kairosz amely egyaránt felbukkanhat a jobb- és baloldalon, és középen is.
A populizmus értelmezésének ideológiai megközelítése szerint a populizmus a „népet” erkölcsileg jó erőként mutatja be, és szembeállítja az „elittel”, amelynek tagjait korruptnak és erkölcstelennek ábrázolja. Különböző populista politikai erők egymástól eltérő módon definiálják a nép szót. Definiálhatják osztály, etnikai vagy nemzeti hovatartozás alapján. A populizmus szerint a népet egy, kizárólag a saját érdekeit szemei előtt tartó (szűk) hatalmi elit elnyomásban tartja, megfosztja a hatalomba való beleszólástól, ennélfogva a populisták első számú célja a gazdasági, politikai és egyéb (köz)intézmények „visszahódítása” az „elittől” a „népnek”. A populisták általában úgy mutatják be az „elitet”, hogy a politikai, gazdasági, kulturális és médiarendszert homogén entitásként ábrázolják, és azzal vádolják, hogy saját érdekeiket, illetve gyakran más csoportok – például nagyvállalatok, külföldi országok, kisebbségek, bevándorlók – érdekeit képviselik a „nép” érdekeivel szemben. A populista pártokat és társadalmi mozgalmakat gyakran karizmatikus vagy domináns személyiségek vezetik, akik „a nép hangjának” állítják be magukat.
Politikai populizmus A populizmus a 19. századtól kezdve különféle formákat öltött, de többnyire a népre való állandó hivatkozásban merül ki. A populisták felosztják a társadalmat két homogén csoportra: a becsületes közemberekre és a korrupt elitre; továbbá azt mondják, hogy a „nép akarata” vezérli őket.What is a Populist? Gyakran hivatkoznak a népre, vágyaira, akaratára, azonnali megoldást ígérve. Ilyen értelemben a populizmus a demokráciákban éppúgy jelen van, mint a diktatúrákban. Például: Sztálin, Hitler, Mussolini, Franco, Szálasi Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János politikai magatartásában megfigyelhetők voltak populista gesztusok és szólamok.
A politikusok akkor nevezhetők populistának, ha az ideológiai elköteleződést megkerülve azt állítják, hogy nem egy bizonyos párt vagy osztály nevében, hanem az egész nép nevében beszélnek.Politikai filozófiák enciklopédiája (1995) Kossuth A politikai retorikát és propagandát gyakran a valós társadalmi problémák megkerülésére, elfedésére, illetve azok szakpolitikai ügyek mentén történő megoldása helyett használják. A tartalma széles skálán mozoghat. Az alhanyagolt problémahalmaz idült válsággá duzzadó eszkalációja esetén a populizmus kontraproduktív hatása fokozza az elégedetlen közhangulatot.
A populizmus jellegzetesen „vidéki” bázisú, a hagyományos nemzeti, vallási, többségi értékeket hirdeti, a „kisemberek” védelmében szól, nevében szól és ítélkezik, és a társadalom problémáit elsősorban a társadalmi elit és a nemzetközi összeesküvés bűneinek tulajdonítja. Célja a nép nyelvén beszélni és minél több szavazót elérni.Gallai S. - Török G.: Politika és politikatudomány (2005), Aula K. Paradoxona az, hogy főbb képviselői maguk is a politikai elitbe tartoznak, mégis elitellenes retorikát használnak.
A populista politika tagadja, hogy létezik legitim kisebbségi vélemény; a populistáétól eltérő vélemények képviselői a populista szerint a nép ellenségei.
A kommunikációban a homogén „népre”, az egységes, vagy legalábbis többségi népakaratra való folyamatos hivatkozás jellemző. A politikai intézményrendszert közelebb kell vinni a néphez, ez a populizmus üzenete a „nép nevében” kormányzó diktátorokhoz éppen úgy, mint a „nép által” választott képviselőkhöz.
Mai értelemben a populizmus leggyakrabban a tekintélyelvűség egy formája. A populista politika egy karizmatikus vezető körül alakul ki, aki a saját hatalmának megszilárdítása érdekében a nép akaratának megtestesítésére hivatkozik.
2016-tól, miután az amerikai választásokat Donald Trump nyerte meg, illetve az Egyesült Királyság népszavazása csekély többséggel az Európai Unió elhagyását választotta, a populizmus szó lett a politológusok között az egyik legszélesebb körben használt kifejezés.Anselmi, Manuel (2018). Populism: An Introduction. London: Routledge. 2017-ben a Cambridge Dictionary az év politikai kifejezésének nyilvánította.
A populisták körében gyakran előfordulnak az összeesküvés-elméletek, amelyeket a 2010-es évektől ugyanúgy alkalmaz a lengyel Jog és Igazságosság kormánypárt,Helmut Fehr: Eliten und zivile Gesellschaft. Legitimitätskonflikte in Ostmitteleuropa. Springer VS, Wiesbaden 2014, S. 328–335.Bruno Castanho Silva, Federico Vegetti, Levente Littvay: The Elite Is Up to Something. Exploring the Relation Between Populism and Belief in Conspiracy Theories. In: Swiss Political Science Review. Band 23, Heft 4, 2017, S. 423–443, hier S. 424. mint a magyar Fidesz,Yanis Varoufakis: Die ganze Geschichte. Meine Auseinandersetzung mit Europas Establishment. Antje Kunstmann, München 2017, S. 92 ff.,Michael Butter: „Nichts ist, wie es scheint“. Über Verschwörungstheorien. Suhrkamp, Berlin 2018, S. 174. és ahol széles körben terjesztett nézet, hogy a migrációs válság a nyugati titkos elit (pl. Soros György) műve.Michael Butter: „Nichts ist, wie es scheint“. Über Verschwörungstheorien. Suhrkamp, Berlin 2018, S. 9–12, 23–28 u.ö.
Cas Mudde, illetve Cristóbal R. Kaltwasser amerikai politológusok és professzorok alapján az olyan országokban, mint Magyarország, Ecuador és Venezuela, a populista kormányok visszaszorították a sajtószabadságot,Mudde, Cas; Rovira Kaltwasser, Cristóbal (2017). Populism: A Very Short Introduction. page 82. Oxford: Oxford University Press. és több esetben – például Orbán Viktor Magyarországán – a populista vezető az alkotmánymódosítással az autokratizálódás útjára állította az országot, hogy a hatalom nagyobb része koncentrálódjon a kormányfő kezében.Mudde, Cas; Rovira Kaltwasser, Cristóbal (2017). Populism: A Very Short Introduction. page 84. Oxford: Oxford University Press. Az általa vezetett politikai elit a lakosság jogi úton legitimált gazdasági és lélektani kizsákmányolását egyik meghatározó hatalomgyakorlási eszközének tekinti.Csurgó Dénes - Mennyibe kerül nekünk a NER? (2025.12.08.)Kassai Zsigmond - 1360 milliárdot költött az állam 2015 óta a Rogán-féle kommunikációra (24.hu, 2024.02.19.)Bódis András - 1452 milliárd „dugipénzt” találtunk a Mészáros–Tiborcz–Matolcsy–Szíjj-körnél / de ez nem minden (Válasz Online, 2024.07.23.)Gyenis Ágnes - Döbbenetes adatokat gyűjtött a közpénznyelő magántőkealapokról a Transparency: a mutyiszektor megöli a versenyképes cégeket (HVG, 2025.12.10.)Társadalomelmélet.rar (a szakkollégium 2010-es években elhangzott előadásainak rövidített és kivonatolt összefoglaló kiadványa) - Társadalomelméleti Kollégium, 2018.
Egy 2018. decemberi tanulmány, amely negyvenhat populista vezetőt tanulmányozott, arra jutott, hogy a populisták, függetlenül a politikai spektrumon belül elfoglalt pozíciójuktól, nagyobb valószínűséggel károsítják a demokratikus intézményeket, erodálják a végrehajtó hatalom fékjeit és ellensúlyait, demokratikus visszaesést okoznak, károsítják a polgári jogokat, mint a nem populisták.Jordan Kyle, Yascha Mounk, "The Populist Harm to Democracy: An Empirical Assessment , Institute for Global Change, 26 December 2018, accessed 29 March 2019
Jellemzők Főbb jellemzői: Nincs egységes ideológiájuk. A lényeg a kommunikáción, magatartásmódon van. Elitellenes hangulatkeltés tartja életben a politikájukat. Az elitet teszik felelőssé a problémákért. A konteó elméletek előnyben részesítése, amely a globalizáció- és EU-ellenességhez is elvezet. A néppel folytatott folyamatos kommunikáció, amely az emberek számára a politikában való részvétel illúzióját próbálja felkelteni. Ilyenek például Magyarországon az ún. nemzeti konzultációk.
Ágai Jobboldali populizmus Baloldali populizmus
Politikai példái
„Ketten kellenek a tánchoz, a probléma, hogy a populisták teremtik meg a táncteret és elmondják, hogyan és milyen szabályok szerint kell táncolni.”
Európa Az 1990-es években Magyarországon a Torgyán József vezette Független Kisgazdapárt és a Csurka István vezette MIÉP minősült a populizmus első számú megjelenítőjének.Gallai S. - Török G.: Politika és politikatudomány, 138-139. o. (2005), Aula Kiadó Szlovákiában a Vladimír Mečiar vezette jobboldali populista Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom évekig a legerősebb kormánypártként működött.
Az Encyclopædia Britannica szerint Európában a 21. században populista, autokrata rezsimek többek közt Magyarországon (az Orbán Viktor vezette Fidesz – Magyar Polgári Szövetség), Lengyelországban (a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság Párt) és Törökországban (a Recep Tayyip Erdoğan vezette Igazság és Fejlődés Pártja)Finchelstein, Federico (2019). From Fascism to Populism in History. University of California Press. p. 152. alakultak ki.Encyclopedia Britannica: Populism: In the early 21st century, populist authoritarian regimes arose in Turkey, Poland, and Hungary ..
Olaszországban Silvio BerlusconiLiberális és illiberális populizmus: Berlusconi és Orbán politikai vezetése és Matteo Salvini képviselteBBC: Matteo Salvini: Can Italy's populist leader return to power? a populizmust. Aleksandar Vučićot, Szerbia elnökét szintén populistának tartják.
A 21. századra az európai populizmus nagyrészt a politikai jobboldalhoz kapcsolódott,Mudde, Cas (2004). "The Populist Zeitgeist, Government and Opposition". Cambridge University Press: 2014. 03. 28., 39 (4): 541–63. doi:10.1111/j.1477-7053.2004.00135.x. S2CID 67833953 de Magyarországon bizonyos források a korábban Gyurcsány Ferenc vezette baloldali Demokratikus Koaliciót is populistaként jellemzik.Paár Ádám: A populizmus titkos fegyvere Magyarországon. Ellensuly.hu. 2018.Nyugatról nézve Gyurcsány populista. Infostart.hu. 2007. jún. 26. A jobbközép centrista Tisztelet és Szabadság Pártot vezető Magyar Pétert is ebbe a kategóriába sorolta a hazai sajtó.
Az Egyesült Királyságban a Jeremy Corbyn vezetése alatt álló baloldali Munkáspártot és Nigel Farage jobboldali Függetlenségi Pártját (UKIP) is populista pártként jellemezték, a „Brexit”-et pedig sokan a populizmus győzelmének tartották.Foster, Peter; Squires, Nick; Orange, Richard (24 June 2016). "EU faces Brexit 'contagion' as populist parties across Europe call for referendums". The Telegraph.
USA A 21. század első évtizedében két populista mozgalom jelent meg az Egyesült Államokban, mindkettő válaszul a gazdasági világválságra: az Elfoglaló mozgalom és a Tea Party mozgalom.Mudde, Cas; Rovira Kaltwasser, Cristóbal (2017). Populism: A Very Short Introduction. Oxford: Oxford University Press.
Cas Mudde alapján, amikor Donald Trump elindította elnökválasztási kampányát, még nem volt populista. Az idő múlásával azonban egyfajta stílust alakított ki, és az elnöki beiktatása napjára az átalakulása befejeződött: a retorikája már alaposan populista volt, aki a „nép hangjaként” szólalt meg.
Latin-Amerika