Az anglofríz vagy ingveon nyelvváltozás egy összetett, hangtani, alaktani és szókincsbeli változás, amely a nyugati germán nyelvcsalád néhány dialektusában, az óangol, ófríz és ószász nyelvekben, a mai angol és fríz nyelvek őseiben ment végbe az i. sz. első évezred első felében.
Hangtani változások A nazálisok kiesése Ha egy szóban egy magánhangzót egy nazális mássalhangzó (m, n), majd egy réshang követett − tehát az eredeti -ns-, -mf- és -nþ- hangkapcsolatokról van szó −, a nazális kiesett, a magánhangzó pedig (a szótag hosszát megtartandó) megnyúlt..
germán angol nyugati fríz keleti fríz holland alnémet német magyaruns us ús uus ons us, uns uns minkettanþ- tooth tosk tusk tand Tähn Zahn foganþara- other oare uur ander anner ander másikfimf five fiif fieuw vijf fiev, fief fünf ötsamft- soft sêft — zacht sacht sanft enyhegans- goose goes gous gans Goos Gans lúd
Mint a táblázatból látszik, a holland nyelv következetlen; egyes szavakban követi a szabályt, másokban nem. Ennek az a magyarázata, hogy a holland irodalmi nyelv több különböző nyelvjárásból jött létre, amelyek közül nem mindegyiket érintette a hangváltás. Egyes északi német nyelvjárások őrzik az ószász szavakat, amelyek némelyike innen a standard németbe is bekerült. Ez az oka, hogy a modern irodalmi németben is akad egy-egy olyan szó, amely anglofríz vonásokat mutat: a sanft mellett a németben él a sacht szó is, mindkettő enyhét jelent.
A nazálisok kiesésének a következménye, hogy a mai angolban nagyon ritka az -nth végződés; a kevés létező példa újabb fejlemény, melyek a nyelvváltozás lezárulása után jöttek létre.
month (hónap) − Az óangolban még monaþ volt (vö. német Monat); a közbenső magánhangzó miatt nem működött a szabály. tenth (tizedik) − Neologizmus a középangol nyelvben. A germán *tehunþ- eredetileg követve a szabályt az óangolban tēoþa lett (modern angol tithe), de a ten (tíz) tőszámnév analógiájára a középangolban létrejött a szabályosan képzett tenth sorszámnév. plinth (talapzat) − Görög jövevényszó a modern angolban (πλίνθος).
G > J és K > CS hangváltozás Az alábbi két hangváltás csak az angol és a fríz nyelvekben mutatkozik meg, az ószász és más alnémet dialektusok érintetlenek maradtak.
némethollandfrízangolmagyar Gestern gisteren juster yesterday tegnap Garn garen jern yarn fonal Regen regen rein rain eső Tag dag dei day nap Weg weg wei way út gelten gelden jilde yield terem, ér valamit vergessen vergeten ferjitte forget elfelejt
némethollandfrízangolmagyar Kirche kerk tsjerke church templom Käse kaas tsiis cheese sajt Kaff kaf tsjêf chaff pelyva (er)reichen (be)reiken reitsje reach elér Kerl kerel tsjirl churl fickó Kessel ketel tsjettel kettle üst gebrochen gebroken brutsen broken1 törött strecken strekken strekke stretch nyújt stechen stekken/stikken stekke stitch szúr 1 vö. angol breach (törés)
A zárt magánhangzók nyíltabbá válása Az eredeti u hang az anglofríz nyelvekben előbb e-vé, majd némelyik szóban (főleg a fríz nyelvben) további nyíltabbá válással i-vé alakult.
némethollandfrízangolnyugat-flamandmagyar Pfütze put pet pit pit gödör dünn dun tin thin dinne vékony Rücke rug rêge ridge rik, rugge hegygerinc Brücke brug brêge bridge (néha) brigge híd Mücke mug mich midge mizje (elavult) szúnyog Knüppel knuppel kneppel knippel (elavult) bot
Nyelvszerkezeti változások Ragozás Az anglofríz nyelvekben alaktanában közös, hogy a tárgy- és részes eset összeolvadt (a modern angolban pedig teljesen összeolvadtak az esetek), illetve az, hogy az igék személyragos alakjai a többes szám mindhárom személyében azonosak, ellentétben például a némettel.
némethollandfrízangolmagyar wir haben wij hebben wy hawwe we have nekünk van ihr habt jullie hebben jim hawwe you (all) have nektek van sie haben zij hebben hja hawwe they have nekik van
Mint látjuk, a holland is azonos alakokat mutat a három személyben, de a második személy újkeletű analogizmus a régiesebb, ma már ritkán használt jullie hebt alakkal szemben (egyébként a jullie névmás is viszonylag új fejlemény).
Az modern angol alaktana tovább egyszerűsödött, az egyes szám harmadik személyű he/she/it (és a régies második személyű thou) kivételével minden névmáshoz azonos alak járul.
A visszaható névmás Az össze többi nyugati germán nyelvvel ellentétben az anglofríz nyelvekben ismeretlen a harmadik személyű visszaható névmás; funkcióját a személyes névmások tárgyesete látja el kiegészülve egy visszaható szócskával. Míg a német Er wascht sich és Er wascht ihn mondatok (vagy a holland Hij wast zich, Hij wast hem) egészen mást jelentenek (az előbbi: mosakszik, az utóbbi: mossa őt), a fríz Hy wasket him mindkettőt jelentheti. Ezért az egyértelműség kedvéért a névmáshoz gyakran hozzátoldják a -sels szócskát: Hy wasket himsels (mosakszik). Ugyanez a helyzet az angolban, itt a -self szócska kötelezően hozzáadódik a névmáshoz: He washes himself.
személyangolfrízhollandnémetE/3, hímnemhimselfhim(sels)zichsichE/3, nőnemherselfhar(sels)T/3themselveshar(sels)személytelenoneselfjin(sels)
Szókincsbeli változás némethollandfrízangolnyugat-flamandmagyar Stier stier bolle bull bul bika Schlange slang Slange snake snaake kígyó Schlüssel sleutel kaai key sleutr kulcs süss zoet swiet sweet zoëte édes nass nat wiet wet nat nedves
Fordítás
Kategória:Történeti nyelvészet Kategória:Germán nyelvek