A kígyóaknás ezüstmoly (Lyonetia clerkella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó ezüstös fehérmolyfélék (Lyonetiidae) családjának egyik, Magyarországon is ismert faja.
Elterjedése, élőhelye
Ez az eurázsiai faj Európa mérsékelt és északi területei mellett a Földközi-tenger medencéjében is általános. Hazánkban is mindenfelé megtalálható.
Megjelenése
Első szárnyainak belső fele rajzolatmentes, fénylő fehér. A szárny külső harmadát egy nagy, sötét, négyszögletes sárgásbarna folt uralja. A rojt mintázata jellegzetes: fehér és barna csíkok váltogatják egymást. A fej és a tor fehér. Szárnyának fesztávolsága 8–10 mm.
Életmódja
A régebbi szerzők két nemzedékű fajnak tartották, az újabb megfigyelések azonban valószínűsítik, hogy egy-egy évben három nemzedéke kel ki.
Polifág hernyója a lombkorona- és cserjeszintben él, ahol elsősorban a rózsafélék (Rosaceae) közé tartozó gyümölcsfákon aknázik. Fő tápnövényei: alma, körte, birs, naspolya, szilva, cseresznye.
Gyakran fordul elő a: galagonyán (Crataegus), fanyarkán (Ameladrier), berkenyén (Sorbus), madárbirsen (Cotoneaster), balkáni babérmeggyen (Cerasus laurocerasus).
Ritkábban megtalálható: a nyírfán (Betula) és a gesztenyén (Castanea).
Ritkán a komlón is megtelepszik.
Nevét arról kapta, hogy aknája jellegzetesen „kígyózó”, igen hosszú. Vékonyan kezdődik és fokozatosan szélesedik, de mindvégig keskeny marad. Az akna középvonalában végig látható a hernyó ürüléke. Ha egy levélen több akna van, azok keresztezhetik egymást, sőt, a hernyó a saját aknáján is keresztülrághatja magát.
Külső hivatkozások
Kategória:Ezüstös fehérmolyfélék Kategória:Rovarfajok Kategória:Magyarország lepkéi Kategória:Növényi kártevők