A Red Bull Racing a Red Bull energiaital-gyár tulajdonában álló, osztrák Formula–1-es csapat. A cég másik csapata a Racing Bulls (korábban Scuderia AlphaTauri). A csapat 2005-ben debütált az ausztrál nagydíjon. Jelenleg osztrák licensszel versenyeznek. 2010-2013 között négy egyéni és konstruktőri világbajnoki címet is nyertek Sebastian Vettellel. A 2014-től kezdődő turbókorszakban teljesítményük visszább esett, de végig ott voltak a legjobb három csapat között (kivétel 2015). 2021-ben, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben Max Verstappen zsinórban 4 egyéni bajnoki címet szerzett. A Red Bull két konstruktőri bajnokságot is nyert 2022-ben és 2023-ban, de 2021-ben kikapott a Mercedestől, 2024-ben pedig a McLarentől. Jelenlegi pilótafelállásukat a holland Max Verstappen, és a francia Isack Hadjar alkotja.
A csapat 2005-ben Cosworth, 2006-ban Ferrari, 2007–2018 között Renault (2016-2018 között TAG Heuer név alatt), 2019–2021 között pedig Honda motorokkal versenyzett. A Honda hivatalosan 2021-ben kivonult a sportból, de 2025 végéig továbbra is ellátta motorokkal a csapatot, részben a Red Bull Powertrains (RBPT) márkanév alatt.
2026-től pedig a saját gyártású Red Bull motorokkal versenyez, a Forddal partnerségben.
A Red Bull Racing története A kezdetek
A csapat közvetlen jogelődjének az 1997-ben alapított Stewart Grand Prix nevezhető, melyet Jackie Stewart alapított. 1999 végén aztán eladta azt a Ford Motor Company-nek, ami Jaguar Racing néven versenyeztette. 2004-ben aztán a Ford úgy döntött, hogy eladja a sikertelen, de költséges csapatot. Azt Dietrich Mateschitz, a Red Bull energiaital-gyártó vállalat tulajdonosa vásárolta meg. A csapat így a 2005-ös ausztrál nagydíjon a Jaguar jogutódjaként ott állhatott a rajtvonalnál, immár a Red Bull energiaitalok kék-ezüst színeiben. 200px|thumb|left|Red Bull logó az 1995-ös Sauberen A Red Bullnak nem volt ismeretlen az autósport királykategóriája, hiszen korábban szponzorként logójuk megtalálható volt a Sauber, az Arrows, valamint a jogelőd Jaguar autóin is. Miután saját csapatot indított, a Red Bull természetesen felbontotta a szerződését a Sauberrel (az Arrows már 2002-ben megszűnt). Az italgyártó cég emellett a Formula–3000-es versenysorozatban, és ennek utódjában, a GP2-ben is feltűnt, valamint van egy európai tehetségkutató-programja Red Bull Junior Team néven. Későbbi Formula–1-es versenyzők is kerültek ki a program növendékei közül; Enrique Bernoldi, Christian Klien, Patrick Friesacher, Vitantonio Liuzzi és Scott Speed is versenyzett már a királykategóriában.
A 2005-ös szezon thumb|left|272x272px|A csapat logója 2005-2012 között Az új gárda csapatfőnöke, Christian Horner megszerezte a McLarentől menesztett David Coulthardot, a másik autót továbbra is a Jaguárhoz a 2004-es szezonra az energiaitalosok támogatásával érkezett Christian Klien vezethette. A csapatvezetők eredeti terve szerint Klien és Vitantonio Liuzzi, a 2004-es Formula–3000 széria bajnoka három versenyenként válthatták volna egymást a második számú versenyzői, illetve a harmadik autó ülésében (a 2005-ös szezonban az előző év utolsó 6 konstruktőri helyezettje a pénteki edzéseken három autót indíthatott), azonban Liuzzi végül csak négy versenyen indult. A Red Bull tehetségkutató programjának egyik felfedezettje, az amerikai Scott Speed a kanadai nagydíjon és az amerikai nagydíjon kapott lehetőséget a harmadik autóban.
A 2005-ös versenyautó, a Red Bull RB1 a már papírra vetett Jaguar R6 alapjaiból építkezett. A csapat a leggyengébb Cosworth motorokat és Michelin gumikat használta a szezon során. Az autó a Red Bull energiaitalok kék-ezüst festését viselte.
A szezon jól indult a gárda számára, hiszen a szezonnyitó ausztrál nagydíjon Coulthard a negyedik, Klien a hetedik helyet szerezte meg, ezzel 7 pontot szerezve a Red Bull Racing első versenyén. Ilyen jó eredmény többet ugyan nem született a szezonban, de Coulthard az európai nagydíjon tiszta versenyben ismét megszerezte a negyedik helyet, Klien pedig a szezonzáró kínai nagydíjon futott be ötödiknek. thumb|left|450px|Christian Klien a 2005-ös amerikai nagydíj egyik edzésén A csapat az idény során folyamatosan elég erős volt a pontszerzéshez, David Coulthard a kudarcokkal teli 2004-es esztendő után valósággal újjászületett a kék autó volánja mögött, 24 pontot elérve, akárcsak 2004-ben a McLarennel. A különbség mindössze annyiban állt, hogy 2004-ben a McLaren Kimi Räikkönen révén nagydíjat is tudott nyerni, a 2005-ös Red Bull viszont nem vehette fel a versenyt az élmenőkkel. Coulthard tehát 24 pontjával a 12. helyen, Klien 9 ponttal a 15. helyen, Liuzzi 1 pontjával a 24. helyen végzett a 2005-ös világbajnokságban. A csapat az elvárásokat túlteljesítve 34 pontjával a hetedik lett a konstruktőrök között, és a szezon végére magára találó BAR-Honda csak az idény utolsó részében előzte meg a Red Bull Racinget.
A Red Bull számított 2005-ben a mezőny színfoltjának, hatalmas motorhome-jával, sokszor éjszakába nyúló partikkal gazdagította a Formula–1-es paddock életét. Monte Carlóban a Star Wars legújabb epizódjának színeiben pompáztak a versenyautók, és a monacói bokszutcában a Red Bull vendégeiként feltűntek a Csillagok Háborújának szereplői és rendezője is.
A 2006-os szezon right|thumb|280px|Coulthard egy szezon előtti teszten A 2006-os idényre a Red Bull Racing motorszállítót váltott, és a Ferrari V8-as erőforrásait használta az idény folyamán. A főtervezői székbe Adrian Newey került, akit 2005 novemberében sikerült leigazolni a McLarentől. Newey az addigra már majdnem teljesen kész RB2 tervezésében nem vállalt nagy szerepet, helyette inkább a 2007-es modellen kezdett dolgozni. A csapatfelállás a szezon utolsó feléig változatlan maradt, a két RB2 jelű versenyautót ismét David Coulthard és Christian Klien vezethette a szezon nagy részében. Az utolsó három versenyre azonban a csapatvezetés megelégelte Klien gyenge teljesítményét, és helyére a tesztsofőr Robert Doornbost ültették. Vitantonio Liuzzi és Scott Speed a Scuderia Toro Rosso versenyzőiként kaptak állást.
A szezon egészében nem sikerült olyan jól, mint a 2005-ös, a gárda 16 pontjából 14-et Coulthard szerzett, kettőt Klien. Kiugróan jó eredménynek számított a magyar nagydíjon elért 5. hely, valamint a monacói nagydíjon elért első dobogós helyezés. 250px|left|thumb|Klien a török nagydíjon Coulthard harmadik helye egyben a Red Bull Racing első dobogós helyezése volt. Érdekességek, hogy a 2005-ös esztendőhöz hasonlóan a Red Bull 2006-ban is filmet reklámozott Monte Carlóban, mégpedig a Superman színeiben pompáztak az autók. Coulthard a verseny előtt fogadást kötött a csapatfőnök Christian Hornerrel, miszerint ha dobogós helyen fejezi be a viadalt, akkor Horner meztelenül beleugrik a versenypálya melletti medencébe. Coulthard harmadik lett, Horner pedig egy piros Superman-köpenyt viselve teljesítette a fogadást.
Ezenkívül a csapat jogelődje, a Jaguar Racing, valamint annak jogelődje, a Stewart is a hercegség pályáján érte el első dobogós helyezését.
A csapat végül a dobogó ellenére csalódottan zárta a 2006-os szezont, hiszen a 2005-ben megszerzett 34 pont helyett csak 16-ot tudtak szerezni, ami szintén a hetedik helyre volt elég a konstruktőrök között. Coulthard 14 ponttal a 13., Klien 2 ponttal a 18. helyen zárt, Doornbos nem szerzett pontot 2006-ban.
A 2007-es szezon 2007-re végre elkészült az Adrian Newey által tervezett autó, az RB3, amelyben már Renault motor dolgozott Ferrari helyett. A szezon közepén érkezett a csapathoz Geoff Willis, aki korában a Williamsnél és a BAR-nál, majd a Hondánál dolgozott technikai igazgatóként. A Michelin gumiszállító kiszállását követően természetesen a Red Bull Racing is Bridgestone abroncsokon indult.
Versenyzői fronton David Coulthard maradt a csapatnál, míg a másik ülésbe Mark Webber érkezett. Webber 2004 után hagyta el a jogelőd Jaguárt, és a Williamsnél eltöltött két kiábrándító szezon után igazolt az energiaitalosokhoz.
thumb|300px|left|Mark Webber a speciális festésű RB3-t vezeti a brit nagydíjon
Az RB3 kétségkívül gyorsnak bizonyult, ám nagyon súlyos megbízhatósági problémák merültek fel vele a szezon folyamán. A problémák nagy része az ekkortájban elterjedő ultragyors kapcsolású váltóhoz volt köthető. Az első pontokat a negyedik versenyen, a spanyol nagydíjon szerezte Coulthard nagyszerű versenyzést követően egy ötödik hellyel, azonban az utolsó néhány körben már hiányoztak fokozatok a váltójából. Arra azonban, hogy mindkét Red Bull célba érjen, a 8. versenyig, a francia nagydíjig nem került sor. Amikor azonban célba értek, erős pontszerző helyeket csíptek meg a versenyzők, Webber legjobbja egy dobogó lett az európai nagydíjon, ahol Coulthard az ötödik helyen futott be, így ez lett a Red Bull Racing történetének addigi legsikeresebb hétvégéje. Coulthard a japán nagydíjon ért be negyedik helyen. Ezen a nagydíjon egyébként történelme során először megcsillant a Red Bull számára a győzelmi esély, hiszen Webber a második helyen autózott, és gyorsabb volt, mint a vezető Lewis Hamilton, de egy biztonsági autós szakaszban a testvércsapat Scuderia Toro Rosso versenyzője, Sebastian Vettel hátulról belehajtott, így vetve véget mindkettőjük versenyének.
A csapat a McLaren kizárásával és 24 pontjával az 5. lett a konstruktőri bajnokságban, David Coulthard 14 ponttal a 10. helyen végzett, míg Mark Webber 10 ponttal a 12. helyet szerezte meg a 2007-es szezonban.
2007-ben is találkozhattunk szokatlan festésű Red Bull versenyautóval. A brit nagydíjon a csapat a szurkolók által beküldött képeket festette az autójára. A kép beküldéséért 1 eurót kellett fizetni a csapatnak, aki a befolyt pénzt a Wings for life nevű jótékony célú alapítványának adományozta.
A 2008-as szezon thumb|300px|right|David Coulthard a dobogóra vitte a Red Bullt Kanadában