Zichyújfalu (, régi magyar nevein: Újfalu, Újfalupuszta, Pusztaújfalu) község az Alföld dunántúli része, a Mezőföld északi harmadában, Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tótól 10 kilométerre délre, Székesfehérvártól körülbelül 25 kilométerre délkeletre. A település megközelíthető közúton (6212-es út) és vasúton () egyaránt. Az egykori grófi székhely a második világháború után Seregélyeshez tartozott, majd 1966-ban Gárdonyhoz csatlakozott, végül 1997 decemberében önálló községgé alakult. Az államszocializmus évtizedeiben a hazai mezőgazdaság egyik fellegváraként rendkívül sokat fejlődött, azonban a rendszerváltás ezen településen is súlyos következményekkel járt: fejlődése megakadt, az agrárium hanyatlásnak indult.
Területe legalább az ókor óta lakott, ezt gazdag kelta lelőhelyei bizonyítják. Első okleveles említése 1239-ből való, amikor a latin Villa Nova néven a Csák nemzetség vértesi birtokaihoz tartozott. 1447-ben említették először magyarul Újfaluként, Wyfalw formában, nemesi előnévben. Már a török időkben megjelent itt a Zichy család mint nagybirtokos, majd a török után egy ideig a seregélyesi jobbágyok bérelték. 1784-ben a Zichyek kúriát építettek itt, majd Zichy Nepomuk János (1834–1916) kastélyt, amelyet 28 hektáros parkkal vett körül, attól északkeletre pedig vadaskertet létesített. A megkülönböztető „Zichy” előtag, amit 1898-ban vett fel a település, az egykori földesurakra, a gróf Zichy család tagjaira utal.
Közigazgatásilag hozzá tartozik a falutól délkeletre elhelyezkedő kis település, Barákapuszta. Ma is jelentős agrártelepülés, de fejlődését nagy mértékben akadályozza elmaradott infrastruktúrája és a nem túl fejlett közlekedés. Az óriási területű, ám szinte teljesen elhanyagolt parkkal körülvett, kifejezetten rossz állagú Zichy-kastélyban jelenleg a község polgármesteri hivatala működik.
Földrajza Éghajlat A Mezőföld – így Zichyújfalu is – a mérsékelten meleg-száraz klímakörzetbe tartozik. Az évi átlaghőmérséklet 10,5 °C körül mozog. Az uralkodó szélirány északnyugat-nyugati, az átlagos szélsebesség 2–4 m/s között alakul. A napsütéses órák száma meghaladja az évi 2000 órát.
Zichyújfaluban a 2008-as esztendőben 693 milliméter, 2009-ben 570 milliméter, 2010-ben 1060 milliméter, 2011-ben 358 milliméter csapadék esett.
Fekvése bélyegkép|250px|jobbra|A 6212-es út, amely a települést Agárddal és Szabadegyházával köti össze Zichyújfalu a Közép-Mezőföldön, a Velencei-tótól 10 kilométerre délre helyezkedik el. Északról Gárdony, keletről Pusztaszabolcs, délről Szabadegyháza, nyugatról Seregélyes határolja. A település keleti területét a Keleti-Hippolyt-árok szegélyezi. Vonattal a on, autóbusszal a helyközi 8028-as és 8152-es járattal közelíthető meg Velence, Gárdony, illetve Székesfehérvár felől.
Megközelítése Zichyújfalut közúton a 6212-es úton lehet elérni, amelynek eleje a Szabadegyházához tartozó Lászlómajorban, a 6209-es útnál, vége a Gárdonyhoz tartozó Agárdon, a 7-es főútnál van. A falu két főutcája, a Kosztolányi Dezső utca és a Petőfi Sándor utca a 6212-es útból kiágazó, Zichyújfalu vasútállomásig tartó -es úttal egyezik meg.
Autóbusszal Velencéről, Gárdonyból, Agárdról, Dinnyésről, Csiribpusztáról, Székesfehérvárról és Szabadegyházáról közelíthető meg.
A község vonattal a 44-es vasútvonalon érhető el, amely Pusztaszabolcs, illetve Seregélyesen, Seregélyes-Szőlőhegyen és Börgöndön keresztül Székesfehérvár felé teremt közvetlen kapcsolatot. A vonalon korszerű Siemens Desiro motorvonatok közlekednek. A község Budapestről, Dunaújvárosból, Sárbogárdról és Dombóvárról induló járatokkal pusztaszabolcsi csatlakozással jól megközelíthető.
Infrastruktúrája Zichyújfaluban az áramszolgáltatás teljesen kiépült, a vízellátást önálló vízközmű biztosítja. A faluban három kút és egy 100 m³-es hidroglóbusz van, a vízhálózat 7115,5 méter hosszú. A földgázhálózatot 1991-ben, a telefonhálózatot 1995-ben építették ki a faluban, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére azonban még nem került sor.
A településen 4302 méter hosszú burkolt út, 4552 méter hosszú járda és 630 négyzetméternyi parkoló található. A községben polgárőrség működik.
Fejlettsége Bár a település két vasúti fővonal között vezetett, rajta áthaladó mellékvonallal rendelkezik és mindössze 8–10 km távolságra fekszik a Velencei-tótól és 20 km-re a legfeljettebb megyeszékhelytől, Székesfehérvártól, a 2010-es évektől a szomszédos településekkel ellentétben gyorsuló hanyatlás, lemaradás jellemzi. Az Egyensúly Intézet településindexe 2021-ben még az 1762. helyre rangsorolta, 2025-ben már a 2475. helyre a 2885 településből. Ezzel az eredménnyel Zichyújfalu Fejér vármegye legelmaradottabb települése.
Élővilága bélyegkép|250px|jobbra|A Zichy-tó A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nyilvántartása szerint a településen egy gólyafészek található. Az évtizedek óta ott álló gólyafészek helyére 2000-ben újat építettek.
Erdők, lápok, vízfolyások
A Velencei-tótól délre erdők csak foltokban maradtak fenn, melyeknek jelentős részük telepített akácos. Zichyújfalu keleti területén található Keleti-Hippolyt-árok völgyében viszonylag nagyobb egységes foltban van erdő. Ilyen erdő a település közigazgatási területén Buhini-erdő. A Keleti-Hippolyt-árok vizes élőhelyekben gazdag ökológiai folyosó. Zichyújfalu északi részén nyárfás erdőfolt, mocsaras, lápos terület helyezkedik el. A Zichy-tavat a Gárdony közigazgatási területén levő Pálmajor közelében eredő, árterületet is tápláló Pál-patak látja el vízzel.
A falutól délre és keletre levő, mára kiszáradt kopolyák (juhászkutak) élővilága is gazdag volt még az 1960-as években is.
Zichy-tó, árterület
A tó, amelyet 2010 körül öntözőtóvá alakítottak, gazdag madár- és halállománnyal rendelkezik. 2011-ben tizenkét ott élő hattyút számoltak össze a falusiak. A tótól északra található vadvédelmi terület egy mocsaras árterületet foglal magába, ahol számos vadállatfaj van jelen. A területet a Gárdonyhoz tartozó Pálmajor közelében eredő, a Zichy-tóba torkolló Pál-patak önti el minden tavasszal.
Demográfiai adatok 300px|jobbra|bélyegkép|Zichyújfalu lakónépességének alakulása 1998 és 2012 között
Zichyújfalu lakossága 1870 óta csökkenést és növekedést is mutatott. Az 1970-es évekig folyamatosan növekedett a lakónépesség, csak az első és a második világháború következtében esett vissza a népességszám a településen. Az 1980-as évektől figyelhető meg a lakosság folyamatos csökkenése, amely 2001-től pár éven keresztül emelkedett ugyan, de 2006-tól megint csökkenő tendenciát mutat. 1970-ben 982 fő, 1980-ban 946 fő, 1990-ben 929 fő, 2001-ben 973 fő élt a faluban. 2006-tól folyamatos lakónépesség-csökkenés figyelhető meg. 2006-ban 1005 fő, 2007-ben 989 fő, 2008-ban 961 fő, 2009-ben 969 fő, 2010-ben 956 fő, 2011-ben 944 fő, 2012-ben 941 fő, 2013-ban 921 fő, 2014-ben 909 fő, 2015-ben 921 fő élt a faluban. Népességnövekedés 2009-re volt megfigyelhető, ekkor az előző évhez képeset nyolc fővel laktak többen a faluban. Kisebb népességnövekedés 2015. január 1-re is megfigyelhető volt, ekkor 2014. január 1-hez képest 12 fővel többen laktak a faluban.
A 2001-es népszámlálási adatok szerint Zichyújfalu lakónépessége 971 fő volt. Közülük 883 fő vallotta magát magyar, 1 fő görög és 1 fő román nemzetiségűnek, míg 86 fő nemzetisége ismeretlen. 300px|bélyegkép|Zichyújfalu korfája a 2001-es népszámlálási adatok alapján A településen 269 fő 18. életévét még be nem töltő személy (csecsemő, gyermek, kamasz) élt a népszámlálási adatok szerint. A 100 felnőtt korúra jutó gyermek- és öregkorú emberek száma 62 fő volt, ebből a 100 felnőtt korúra jutó gyermekkorúak száma 36 fő volt, míg a 100 felnőtt korúra jutó öregkorúak száma 25 fő volt, a 100 gyermekkorúra jutó öregkorúak száma pedig 71 fő volt.
2001-ben a településen lakó 971 főből 383 főnek nincs munkahelye, 301 fő helyben, 287 fő más településen dolgozott vagy tanult a népszámlálás szerint. A Zichyújfaluba más településről dolgozni, tanulni bejáró emberek száma 268 fő. A nappali népesség száma 952 fő. Zichyújfaluban 219 helyben lakó tanuló volt 2001-ben, ebből 129 fő helyben, míg 90 fő más településen tanult. Zichyújfaluba más településről bejáró tanulók száma 15 fő. A faluban 144 fő helyben tanuló diák volt.
Zichyújfaluban a népszámlálás szerint 2001-ben a 280 lakóegységből 267 lakás volt. A 267 lakásból 262 volt lakott, míg ötöt nem laktak. A településen lakott egyéb lakóegységek száma 2001-ben 13 volt. A 971 főből 926 fő lakott lakásban, 45 fő egyéb lakás célú helyen lakott. Zichyújfaluban a 100 lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakók száma 353 fő volt. A 267 lakásból 243 lakás magánszemély, 4 önkormányzati, 20 egyéb tulajdonban volt. A 267 lakásból 28 egyszobás, 94 kétszobás, 115 háromszobás, 30 pedig négy- vagy többszobás volt.
A 267 lakás között 1919 előtti építésű nincs a faluban, 1920 és 1944 közötti építésű lakásból csak 17 darab van, míg 1945 és 1959 között épült lakásokból 94 darab található. 1960 és 1969 között 35 lakás épült Zichyújfaluban, 1970 és 1979 között 45, míg 1980 és 1989 között 68 lakás épült a településen. Az 1990 és 2001 közötti években kevés, mindössze nyolc lakás épült az előző évekhez képest.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 0,1% németnek, 0,4% románnak, 0,1% szerbnek mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,7%, református 5,2%, felekezeten kívüli 37% (23,6% nem nyilatkozott).Zichyújfalu Helységnévtár
Története
Etimológia A község nevének ősibb része, az „-újfalu” újonnan létrejött települést jelent, a megkülönböztető „Zichy-” előtagot csak 1898-ban kapcsolták a falu nevéhez, és a gróf Zichy család tagjaira utal, akik a török hódoltságtól a Rákosi-korszakig birtokolták a települést.
A kezdetektől a török időkig Zichyújfalu területe már az ókorban is lakott volt, de írásban először 1239-ben említették az oklevelek, az akkori Villa Nova (villam Nouam írásmódban) a Csák nemzetség vértesi birtokaihoz tartozott. (a portálon feltüntetve: „Forrás: Gárdony története”) „Újfalu”-ként (Wyfalw írásmóddal) 1447-ben írták le elsőként, nemesi előnévben.
A töröktől Zichy Jánosig bélyegkép|250px|jobbra|Zichyújfalu jozefiniánus térképe. Zichyújfaluról ezt a topográfiai térképet az 1780-as évek első felében Magyarország első katonai felmérése keretében készítették el, amely egy 1780 és 1784 között lezajló katonai topográfiai felmérés eredménye A török megszállás alatt, 1650-ben a névleges várpalotai váruradalom részeként a Zichy család kezébe került (a zicsi és vázsonykői Zichy család 1655-ben kapott III. Ferdinánd királytól magyar bárói, 1679-ben I. Lipót királytól magyar grófi címet). Ekkor a területet birtokló magyar földesúr Győrben, az oszmán földesúr Székesfehérvárott lakott. A török után egy ideig a seregélyesi jobbágyok bérelték a pusztát, akik 1717-ben kérték a bérleti szerződés meghosszabbítását, elsősorban azért, mert kevés volt a határuk jószágaik eltartására. Újfalut a Zichy család vedrődi ágazata, ezen belül a seregélyesi ág birtokolta. Zichyújfalu és a szomszédos uradalmak határainak pontos kijelölésére 1745-ben került sor.
1784-től 1812-ig gróf Zichy Ferenc volt Újfalu birtokosa.
Zichy Ferenc 1784-ben vadászkúriát építtetett a faluban. Ez volt az úgynevezett kiskastély, amely a nagykastély megépülése után a gazdatiszt (Zichyújfaluban intéző) lakása lett. A puszta egyházigazgatásilag a seregélyesi káplánság filiája volt. Ekkor a településen 6 házban 18 család, összesen 91 fő élt, II. József 1785-ös népszámlálása során csak 61 embert vettek nyilvántartásba a településen. Zichy Ferenc zichyújfalui birtokát második fia, Ferenc Szerafin József örökölte.
1812-től 1861-ig Újfalu ura tehát gróf Zichy Ferenc Szerafin József volt.