Poliszintetikus nyelvnek nevezik azokat a nagyon magas fokú jelentéstömörítést használó nyelveket, amelyben egyetlen, bonyolult morfémasorral fejeznek ki olyan tartalmakat, amelyeknek más nyelvekben szószerkezetek felelnek meg. A poliszintetikus nyelvek egyetlen szava tehát az analitikus és sok esetben a szintetikus nyelvekben egész mondatnak felelnek meg. A poliszintetikus nyelvek és az inkorporáló nyelvek között a gyakorlatban párhuzam vonható, mivel ilyen magas fokú jelentéstömörítésre az inkorporáló nyelvek képesek.

Példák poliszintetikus nyelvekre: több amerikai őslakos nyelv (oneida), Szibéria egyes régi nyelvei, inuit nyelvek (például szirenyiki, grönlandi), de a legtöbb formális nyelv is közel áll az inkorporáló típushoz.

A poliszintetikus nyelvek elterjedése Szibéria csukotko-kamcsatka nyelvek ket (valószínűleg) nivkh (feltehetően) Észak-Amerika algokin nyelvek kaddoa nyelvek eszkimó-aleut nyelvek irokéz nyelvek nadene nyelvek szalis nyelvek sziú nyelvek („enyhén” poliszintetikus) Wakashan nyelvek yana Közép-Amerika: maja nyelvek totonák nyelvek utó-azték nyelvek Mixe-Zoquean nyelvek Dél-Amerika Quechumaran nyelvek tupi-guaraní nyelvek sok amazóniai nyelv Mapudungun Kaukázus Északnyugat („kétséges”) Dél-Ázsia Munda nyelvek Óceánia sok pápua nyelv (pl.: Awtuw, Yimas) észak-ausztrál nyelvek (pl.: Bininj Gun-wok, Gunwinyguan, Ngalakgan, Rembarrnga, Tiwi)

Példák Az oneida indián „gnaglaslizaks” „szó” jelentése: „Keresek egy falut”.

A csukcsi poliszintetikus, inkorporáló és ragozó nyelvből: Təmeyŋəlevtpəγtərkən.

1.1. szám 1. személy.alany-nagy-fej-fáj-.1 'Tüzesen fáj a fejem.' (Skorik 1961: 102)

Ebben a mondatban 5:1 a szintézisindex és 3 inkorporáció szerepel.

A klasszikus ainu poliszintetikus, inkorporáló és ragozó nyelvből:

Usaopuspe aejajkotujmasiramsujpa. usa-opuspe a-e-jaj-ko-tujma-si-ram-suj-pa various-rumors 1-APL-visszaható ige-far-REFL-szív-sway-ITER 'I keep swaying my heart afar and toward myself over various rumors.' (i.e., I wonder about various rumors.) (Shibatani 1990: 72)

Ez összesen 9 morféma, és 2 főnévbekebelezés az igébe.

A magyar nyelvben is előfordulhat majdnem teljes szerkezet, pl.: „pezsgőzhetnékem (van)” (azaz: „Szeretnék meginni egy pohár pezsgőt.”). Ez azért nem tökéletes példa, mert nincs benne állítmány, így nem teljes mondat, másrészt félrevezető, mert a szófajváltás és a grammatikalizáció sokkal sajátosabb jellemzője. Források Baker, Mark. (1988). Incorporation: A theory of grammatical function changing Baker, Mark. (1996). The polysynthesis parameter Boas, Franz. (1911). Handbook of American Indian languages (Part 1) Brighton, D. G. (n.d. [before 1893]). Polysynthesis and incorporation as characteristics of American languages Comrie, Bernard. (1989). Language universals and linguistic typology (2nd ed.). Chicago: The University of Chicago Press David Crystal: A nyelv enciklopédiája Duponceau, Peter S. (1819). Report of the corresponding secretary to the committee, of his progress in the investigation committed to him of the general character and forms of the languages of the American Indians: Read, 12th Jan. 1819. In Transactions of the Historical & Literary Committee of the American Philosophical Society, held at Philadelphia, for promoting useful knowledge (Vol. 1, pp. xvii-xlvi) Evans, Nicholas; & Sasse, Hans-Jürgen. (2002). Problems of polysynthesis. Berlin: Akademie Verlag. Fortescue, Michael. (1983). A comparative manual of affixes for the Inuit dialects of Greenland, Canada, and Alaska. Meddelelser om Grømland, Man & society (No. 4). Copenhagen: Nyt Nordisk Forlag Fortescue, Michael. (1994). Morphology, polysynthetic. In R. E. Asher & J. M. Y. Simpson (Eds.), The Encyclopedia of language and linguistics Hewitt, John N. B. (1893). Polysynthesis in the languages of the American Indians. American Anthropologist, 6, 381-407. von Humboldt, Wilhelm. (1836). Über die Verschiedenheit des menschichen Sprachbaues und ihren Einfluß auf die geistige Entwicklung des Menschengeschlechts. Berlin: Königliche Akademie der Wissenschaften Jacobson, Steven A. (1977). A grammatical sketch of Siberian Yupik Eskimo (pp. 2–3). Fairbanks: Alaska Native Languages Center, University of Alaska Jelinek, Eloise. (1984). Empty categories, case, and configurationality. Natural language and linguistics theory, 2, 39-76. de Reuse, Willem J. Central Siberian Yupik as a polysynthetic language Sapir, Edward. (1911). Problem of noun incorporation in American Indian languages. American Anthropologist, 13, 250-282. Osborne, C.R., 1974. The Tiwi language. Canberra: AIAS Sapir, Edward. (1921). Language: An introduction to the study of speech (Chap. 6). New York: Harcourt, Brace & World Schleicher, August. (1848). Zur vergleichenden Sprachengeschichte Shibatani, Masayoshi. (1990). The languages of Japan. Cambridge: Cambridge University Press Shopen, Timothy. (1985). Language typology and syntactic description: Grammatical categories and the lexicon (Vol. 3). Cambridge: Cambridge University Press Skorik, P. Ja. (1961). Grammatika čukotskogo jazyka: Fonetika i morfologija imennyx častej reči (Vol. 1, p. 102). Leningrad: Nauka Whitney, William D. (1875). The life and growth of language

Kapcsolódó szócikkek Analitikus nyelv Szintetikus nyelv

Kategória:Nyelvtipológia *