Diósjenő (szlovákul: Janov vagy Jánov) község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Földrajz Budapesttől mintegy 60 kilométerre északra fekszik, Nógrád vármegye nyugati részén, a Börzsöny lábánál. A 2-es főút felől a 12 122-es úton, Nógrád felől a 12 123-as úton érhető el, emellett országos közútnak minősül még a Borsosberény felől ide vezető út, 12 126-os útszámozással, valamint a Diósjenő vasútállomást kiszolgáló, rövid 12 319-es út.
Szomszédos települések: Nógrád, Nőtincs, Tolmács, Rétság, Berkenye, Borsosberény, Kemence.
Történelem Diósjenő Jenő (vár) már a kőkor óta lakott hely lehetett, a környéken talált kőkorból származó leletek szerint.
Római történetírók szerint 173-ban a diósjenői tónál ütköztek meg Marcus Aurelius (filozófusként is ismert) császár légiói a Pannóniát fenyegető barbárokkal (markomannok, kvádok), és megsemmisítő csapást mértek rájuk. Erre a jenői tónál emléktábla hívja fel a figyelmet.
A település az egyik honfoglalás kori törzs, Jenő nevét viseli.Nevét 1274-ben a váci káptalan oklevele említette először Jenew néven. 1274-ben Tekus fiainak birtoka volt, akiknek itteni népei a falunagy vezetésével bérbe vették Tolmácsnak azt a részét, melyet a dömösi prépostság mondott magáénak jogtalanul. Ugyancsak 1274-ben Tekus fivére, Bot (Both) berényi földjét bérbeadta Jenő település német jobbágyainak (köztük a bírónak, egy borkereskedőnek). 1282–1295 között IV. László és III. András király a Torna vármegyei Szádvárért cserébe magához váltotta Jenőt a Tekus fiaktól. 1295-ben várát is említik, melynek királyi várnagya a Csák nemzetséghez tartozó Egyed fia Sándor comes volt. 1296 előtt a Bána nemzetséghez tartozó Cseszneki Jakab fiai Jenő várának tartozékait elpusztították, ezért a király a Hont vármegyei Visket a hozzá tartozó falvakkal elkobozta tőlük. 1299-ben Sebestyén fia Miklós jenei várnagyot a Hont-Pázmány nemzetségből származó Hont vármegyei Kóvár birtokosai; Kovári Miklós fiai testvérükké fogadták és birtokaikban is részeltették.
Diósjenő a 20. század elején Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott.
1910-ben 2171 lakosából 2140 magyar volt. Ebből 824 római katolikus, 1265 református, 50 izraelita volt.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Lénárt János (független) 1994–1998: Lénárt János (független) 1998–2000: Dr. Baranyai László (Fidesz–KDNP–FKgP–MDF–MKDSZ) 2000–2002: Lénárt János (független)A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg. 2002–2006: Lénárt János (független) 2006–2010: Tóth János (független) 2010–2014: Tóth János (Fidesz–KDNP) 2014–2019: Tóth János (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Székely József Ede (Fidesz–KDNP) 2024– : Székely József Ede (KDNP)
A településen 2000. november 12-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az addigi faluvezető néhány hónappal korábban lemondott tisztségéről.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 4,8% cigánynak, 0,9% németnek, 0,4% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,4%, református 25,3%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,4% (22% nem nyilatkozott).Diósjenő Helységnévtár
2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek, bolgárnak, ruszinnak és szerbnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,7% volt római katolikus, 18,6% református, 1% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 13,1% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).Diósjenő Helységnévtár
Közlekedés A település könnyen megközelíthető közúton 2-es főútról, Nógrádon keresztül, illetve vasúton a MÁV 75-ös számú (Vác–Balassagyarmat) vasútvonalán. (A 76-os számú Diósjenő–Romhány vonalon 2007. március 4. óta a személyszállítás szünetel.)
Turizmus Diósjenő látnivalói:
Római katolikus templom: A 15. század gótikus templom átépítései után, 1788–89-ben klasszicista-barokk stílusban építették újjá. Református templom: klasszicista stílusú 1791-ben építették, a parókia is ebből a korból származik. A Kápolna-hegyen az egykori körtemplom alapfalának maradványa is látható, mely a Kápolna-hegyi Kálvária-kápolna építésekor került elő. Sváb kastély Csehvár
A Börzsöny hegység közvetlen lábánál fekszik egy szabadidő központ és kalandpark. Ezen kívül teniszpálya, műfüves focipálya és egy sportcentrum várja a sportolni vágyókat.
A település a Börzsöny lábánál fekszik, közigazgatási területén emelkedik a csóványosi kilátó. Egyéb természeti értékei: Jenői-tó Híres diósjenőiek Itt született Szentgyörgyi István (1842–1931) színész, rendező. Itt született Csányi Sándor (1958–) agrármérnök, vadbiológus, egyetemi tanár. Oszter Sándor színész egyik kedvelt nyaralóhelye Diósjenőn volt, ahol saját magánbirtokán állt vadászkúriája.
Testvértelepülések Diósjenő testvértelepülései a következők:
Macsola, Ukrajna (Kárpátalja) Oroszka, Szlovákia Viešvilė, Litvánia
Források Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. IV. Liptó, Máramaros, Moson, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye. Budapest, 1998. 720 lap + 6 térképmelléklet.
Jegyzetek
További információk Diósjenő Önkormányzat honlapja Diósjenői Önkéntes Tűzoltó Egyesület honlapja CivilDió – Fiatalok Diósjenőért Egyesület honlapja Tótükör, Honti Károly operatőr által készített etűd a Diósjenői-tóról ÖNkorNET – Diósjenő Diósjenői szálláslehetőségek A Börzsöny keleti kapujában egy római császár nyomán, DIÓSJENŐN jártunk. Átutazófilm
Kategória:Nógrád megye települései Kategória:A Börzsöny települései Kategória:Nógrád vármegye települései