Kápolnásnyék község Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban. A környező településekhez hasonlóan komoly gazdasági és kulturális fejlődés jellemzi a rendszerváltást követő időkben is. Hozzá tartozik Pettend, amely szintén dinamikusan gyarapszik.

Fekvése A Velencei-tó keleti szomszédságában fekszik, északi részét a csekési szőlőhegyek határolják; keresztülfolyik rajta a Bágyom-ér, amely a Velencei-tóba torkollik.

Megközelítése Két legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 7-es főút – mely végighalad a központján – és az M7-es autópálya – mely északról határolja a községet és lehajtója is van itt. E helyzeténél fogva Kápolnásnyék mára a szűkebb térség közlekedési központjává vált. A Velencei-tó északi partján fekvő településekre a 8116-os út, a tőle észak-északnyugati irányban fekvő településekre, Pázmándra, Verebre és Lovasberénybe pedig a 8117-es út vezet innen.

A hazai vasútvonalak közül a halad keresztül a településen, Kápolnásnyék vasútállomás közúti megközelítését a 81 309-es számú mellékút biztosítja. A vonatok fél órás ütemmel közlekednek Kelenföld és Székesfehérvár felé is. Ide futnak be Vereb és a Velencei-tó északi partja felől érkező autóbuszjáratok is.

Története bélyegkép|balra|250px|Kápolnásnyék az 1780–1784 között készített jozefiniánus topográfiai térképen bélyegkép|balra|250px|Kápolnásnyék az 1806–1869 között készített franciskánus topográfiai térképen bélyegkép|balra|250px|Kápolnásnyék az 1872–1884 között készített ferencjózsefi topográfiai térképen A környéken előkerült bronzkori leletek bizonyítják, hogy a terület már az őskorban lakott volt.

A település neve a honfoglalás kori Nyék törzs nevéből származik, amelynek egyik mellékága lakhatta a települést. Koppány legyőzése után Nyék feltehetőleg királynéi birtok lett. Első írásos említése 1193-ból származik Neck néven. Később Kápolnás Nyék, Káposztás Nyék, illetve Fertőfő Nyék néven is említik, de a Buda és Fehérvár közötti úttól délre fekvő település nem tett szert különösebb jelentőségre. A török időkben a határvidéken fekvő falut komolyan sújtotta a kettős adóztatás (A Magyar Királyság és a Török Birodalom is beszedte adóit), így népessége megcsappant, és az 1543. évi török hadjárat során lakatlanná is vált.

A falu csak 1772 körül kezdett újra benépesedni. Itt született 1800. december 1-jén Vörösmarty Mihály. A 19. század során Alsó és Felső Nyék néven két részből állt. A település fejlődésére a Déli Vasút Budapest és Székesfehérvár közötti szakaszának 1861-es átadása sem jelentett különösebb hatást.

Mai arculatát az 1930-as években nyerte el, amikor a fellendülő velencei-tavi idegenforgalom kereskedelmi és szolgáltató bázisává vált. Ebben az időszakban telefonközponttal, csendőrőrssel, körzeti orvosi rendelővel, vasútállomással és malommal gyarapodott a település.

A fejlődést a második világháború visszavetette (nagy páncélos csaták voltak a község területén és környékén), a lakosság jelentős része kihalt, és a település elmaradt a környék többi településétől. Az 1970-es-1980-as években a velencei nagyközségi közös tanács igazgatta a falut.

Függetlenségét 1990-ben nyerte vissza, és komoly fejlődésnek indult, így ismét a Velencei-tó idegenforgalmának egyik háttérbázisává vált, ahol számos új kereskedelmi és szolgáltató létesítmény jött létre, és az infrastruktúra is gyors ütemben fejlődött.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Somorai Béla (SZDSZ) 1994–1998: Somorai Béla (SZDSZ) 1998–2002: Dr. Farsang Zoltán József (független) 2002–2006: Dr. Farsang Zoltán József (független) 2006–2010: Dr. Farsang Zoltán József (független) 2010–2014: Dr. Farsang Zoltán József (független) 2014–2019: Podhorszki István (független) 2019–2024: Podhorszki István (független) 2024– : Podhorszki István (független)

Gazdaság A település jelenleg komoly fejlődést mutat gazdasági téren. Az ebből származó bevételeket nagyrészt az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. A községben mezőgazdasági és építőipari szaküzletek szolgálják ki a környékbeli lakosokat, malom is működik itt.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,9% németnek, 0,4% románnak mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,3%, református 13,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 19,9% (26,4% nem nyilatkozott).Kápolnásnyék Helységnévtár

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,1-0,1% szerbnek, románnak és szlováknak, 4,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,4% volt római katolikus, 11,5% református, 0,8% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 17,6% felekezeten kívüli (41,1% nem válaszolt).Kápolnásnyék Helységnévtár

Kultúra Vörösmarty Mihály az életének utolsó éveit, 1853 tavaszától 1855 őszéig a szülőfalujában, Kápolnásnyéken töltötte.Kicsiségek – nagy emberről Vörösmarty Kápolnásnyéken, kapolnasnyek.info A község iskolája, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, közel 700, a környező településekről is érkező tanulót oktat.

Látnivalók Vörösmarty Mihály szülőházaPusztanyék Vörösmarty szülőháza , gallery.hungaricana.hu helyén emlékmúzeum, a településtől délre, amely egyben kovácsmúzeum is Helytörténeti kiállítás Református templom Halász-kastély, 2016-ra újult meg a kastély-komplexum, miután 2014-ben, a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásának elnyerésével „A Kápolnásnyéki Dabasi Halász kastély rekonstrukciója – Látogatótér és kiállítóhely kialakítása” elnevezésű projekt, az átadás után lehetővé tetteA kastélyHalász-kastély Az elpusztult Luczenbacher-kastély kápolnájaLuczenbacher-kastély – Kápolnásnyék-Pettend, velenceito.info Református községi temető A Hősök terén lévő első világháborús emlékmű, második világháborús emléksír, 1956-os kopjafa Millecentenáriumi emlékmű 1848-as emlékmű a polgármesteri hivatal előtti téren A polgármesteri hivatal falán a községi címer és a Vörösmarty család címere Vörösmarty Mihály szobra a Vörösmarty parkban Bartók Béla szobra a róla elnevezett utca terén 2009-től Trianon-gyászemlékmű a polgármesteri hivatal előtt

Híres emberek Itt született Vörösmarty Mihály (1800–1855) költő, író Itt született Fekete János (1817–1877) főjegyző, levéltáros, költő Itt született Vass Ádám (1988) válogatott labdarúgó Itt halt meg dr. Mezey György (1941–2025) magyar labdarúgó és a magyar válogatott szövetségi kapitánya

Jegyzetek

További információk Hivatalos honlap

Kategória:Fejér megye települései Kategória:Fejér vármegye települései