Becsvölgye község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Fekvése Göcsejben,Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz, Budapest, Cartographia Kiadó 2012, 22. oldal. a Zalai-dombság területén fekszik. Nyugati határánál a Salomfai-patak, keleti határánál a Kislengyeli-patak fut. Mindkettő a Csertába folyik. A két patak völgyében és a köztük lévő magasabb területen épült a falut alkotó hét kisebb településrész (szer, göcseji elnevezéssel szeg): Barabásszeg, Kereseszeg, Kislengyel, Pajzsszeg, Salomfa, Vargaszeg és Vörösszeg. Központi részén Barabásszeg és Pajzsszeg helyezkedik el, itt laknak a legtöbben. Salomfa ma már lakatlan, s Kereseszegnek is csak két lakosa van. Kislengyel viszont fejlődő településrész.
Ami a falu nevét illeti, a Becs név eredete vitatott, egyesek szerint avar eredetű, jelentése lehet körvár, őrtorony, őrhely is, de személynévből is eredeztethető. A szeg/szer szó helyet, területet jelent.
Szomszédos települések: keletre Gombosszeg, délkeletre Petrikeresztúr, északra Kustánszeg, délnyugatra Szilvágy, délre pedig Barlahida.
Geológia A környék a perm időszakban süllyedésnek indult. Ebből a korból származnak az itt előforduló legöregebb kőzetek.
A triász korszak üledékei jelentős szénhidrogénkészletet tartalmaznak.
A jura időszak és a kréta időszak során újabb üledékrétegek rakódtak a korábbi üledéktakaróra.
Az eocén korban egy újabb süllyedés miatt tenger öntötte el a területet, de az oligocén idején újra szárazra került.
A miocén korban ismét süllyedés történt, melynek során vastag üledéktakaró rakódott le. A tenger visszahúzódásával újra szárazfölddé vált, majd az ős-Mura és az ős-Rába kialakította a zalai térség hordalékkúpjait. Az eljegesedések során/után túlnyomóan homokos, vályogos löszös talaj jött létre.
Településföldrajz Nem zárt, hanem hét elkülönülő, szerből/szegből álló jellegzetes szeres település Zalaegerszeg vonzáskörzetében. (A szereket/szegeket 1943-ban egyesítették.) Legnagyobb problémája ma az elöregedés és elvándorlás, főként Zalaegerszegre.
A településen 770 fő él 348 lakóházban, tehát a lakóházankénti népsűrűség 2,2 fő. Területe 2140 hektár, népsűrűsége nem éri el a 36 fő/km²-t.
A településnek ivóvízhálózata és 2012 óta közcsatornázása is van.Átadás Becsvölgyén: szennyvíztisztító telepet és csatornát építettek, zaol.hu, 2012 augusztus 28.
Közlekedés A megyeszékhely felől a Lenti térségéig húzódó 7405-ös úton, déli irányból, a 75-ös főút felől a 7415-ös úton, keletről, Gombosszeg irányából a 7414-es úton érhető el, Kustánszeggel pedig egy önkormányzati út köti össze. (A 7415-ös út nem érinti a település területét, déli határától nem messze torkollik a 7405-ös útba.)
Autóbuszjáratok áthaladnak a településen, de vasútvonal nem érinti.
Éghajlat
A terület éves csapadékmennyisége meghaladhatja a 720 millimétert. A legcsapadékosabb hónapok a június–július. A nyár eleji csapadékmaximumot követően ősszel ismét csapadékosabb az időjárás; télen hull a legkevesebb csapadék. Az évi csapadékos napok száma 95 körül alakul. Havazásra elsősorban december és február között lehet számítani. Az éves napfénytartam 1850-1900 óra. A 30 °C nappali átlaghőmérsékletű napok száma kevesebb mint 14. A január a leghidegebb hónap, ekkor van a legtöbb fagyos nap. Az első fagyos nap október 15-e körül, az utolsó általában április 25-26 környékén fordul elő. A tenyészidőszak 174-175 napot tesz ki. A völgyekben a mélyebb elhelyezkedés miatt gyakori a ködképződés.
Története Zala vármegye egyik legrégebben létesült települése. Barabásszegen egy körülbelül 5800 éves, rézkori női vénuszfigurára bukkantak, és bronzkori leleteket is találtak a területen.
Az ókorban a közelben haladt a borostyánút.
Barabásszeg északi területén állt a mai Becsvölgye legelső településrésze, amelyet egy 1178-ból fennmaradt okirat terra Bech néven, Kislengyelt pedig külön településként említ. Akkoriban terra Bech közelében állt egy templom, amely a török hódoltság idején elpusztult. Későbbi források szerint a középkorban Becsszegnek is hívhatták. Az egykori Becsszegben 1497-ben Becsvölgyi, 1513-ban Becs, 1542-ben ismét Becsvölgyi nevezetű nemesi családokat írtak össze. A mai falu területén számos kisnemesi család is élt, akiknek nem voltak jobbágyaik, földjeiket maguk művelték, esetleg cselédet alkalmaztak.
A török portyák idején a lakosoknak gyakran kellett települniük védettebb helyekre, emiatt a középkorban létesült szegek, illetve részeik egyrésze ma már más helyen található, mint alapítása idején. A török hódoltság idejéből fennmaradt okmányok például nem említenek terra Bech nevű települést, lakosai akkor feltehetőleg Barabásszegbe költöztek.
A reformáció idején sokan áttértek az újabb hitekre, de a 18. század végén Zala vármegye nagyobb részén legtöbbjük visszatért a katolikus vallásra, amit Biró Márton veszprémi püspök erőszakos fellépése is elősegített. Mindamellett Barabásszegen 1787-ben már templomot építethettek a protestánsok is.
1845-ben 79 nemest írtak össze a településen.
1943-ban került egyesítésre a sok településrész, ekkor jött létre a mai Becsvölgye. Római katolikus temploma 1949–50-ben épült.
Az 1940-es és 1950-es években olajkutakat fúrtak a községben.
Az 1980-as évek végén 24 kilométer vízvezetéket és 15 kilométer burkolt úthálózatot, 2012-ben pedig csatornahálózatot építettek.
Becsvölgye mezőgazdasági település. A környező erdők 1945 után állami tulajdonba kerültek, de a legtöbb ma már ismét magántulajdonban van. A Zala Megyei Kormányhivatal igazgatása alatt állnak, és a Baki erdőtervezési körzethez tartoznak.
Egy 2000-es felmérés szerint a falu lakóinak többségét 18-59 év közöttiek alkotják, s őket a 60 a év felettiek követik.bélyegkép|Zala vármegye 1910-es térképe Politikai élete
Az 1998-as magyarországi önkormányzati választáson három független jelölt indult a polgármesteri székért, Kovács Gyuláné, Németh Csaba és Magai Ágota Éva, a hivatalban lévő polgármester, aki megtarthatta pozícióját. A képviselő-testületi helyekért 19 jelölt indult, akikből 7 lett képviselő. A képviselők névsora: Baksa Ferenc, Héder József, Luczi Mária, Mileji Kálmánné, Mileji László, Molnár István és Szabóné Móricz Mária.
A 2002-es magyarországi önkormányzati választáson két független jelölt indult a polgármesteri székért, Egyed Gyula Csaba és Magai Ágota Éva, aki ismét polgármester lett. A képviselő-testületi helyekért 8 jelölt indult és mind képviselők lettek. A képviselők névsora: Baksa Ferenc, Dancs Gyula, Egyed Gyula Csaba, Horváth Ferenc, Horváth József, Luczi Mária, Sárkőzi György és Szabóné Móricz Mária.
A 2006-os magyarországi önkormányzati választáson két független jelölt indult a polgármesteri székért, Egyed Gyula Csaba és Magai Ágota Éva, aki negyedszerre is polgármester lett. A képviselő-testületi helyekért 13 jelölt indult, akik közül 7 lett képviselő. A képviselők névsora: Baksa Ferenc, Dancs Gyula, Háriné Vörös Éva, Horváth Anita, Luczi Mária, Szabóné Móricz Mária és Tóth Balázs.
A 2010-es magyarországi önkormányzati választáson egy jelölt indult a polgármesteri címért, Magai Ágota Éva. A képviselő-testületi helyekért 12 jelölt indult, akikből 4 lett képviselő. A képviselők névsora: Bicsák Richárd, Kovács Roland, Szanati István és Tóth Balázs.
A 2014-es magyarországi önkormányzati választáson 670 fő szerepelt a névjegyzékben, ebből 389 fő adta le a szavazatát, amelyből 6 bizonyult érvénytelennek. Kovács Gyuláné független jelölt 192 (50,13%), míg Magai Ágota Éva, a korábbi polgármester és független jelölt 191 szavazatot (49,87%) kapott. A szoros eredmény miatt fellebbeztek, ám ez nem változtatott az eredményeken, ezért Kovács Gyuláné lett a polgármester. Az egyéni listán 12 független jelölt indult, ebből 4 lett képviselő. 670 fő szerepelt a névjegyzékben, 389 fő jelent meg a szavazáson és 1 szavazatot érvénytelennek nyilvánítottak. Szanati Istvánt 284, Bicsák Richárdot 215, Baksa Ferencnét 163 és Mileji Lászlót 160 szavazattal képviselőkké választották. 2015-ben a képviselő-testülete feloszlatta magát.
A 2016. október másodikán tartott népszavazáson a választók 50,2 százaléka adta le szavazatát a településen, amelyből 95,11% a Nem lehetőséget választotta, 1,83% az Igen lehetőségre voksolt. A leadott szavazatok 3,06 százaléka érvénytelen szavazat volt.
A 2019-es magyarországi önkormányzati választáson a településen 645 választópolgár adhatta le voksát. A választáson két polgármesterjelölt indult, mindkettő függetlenként: Bicsák Richárd és Kovács Gyuláné. Az egyéni listás jelöltek mindegyike függetlenként indult. A jelöltek a következők voltak: Bán Jánosné, Geráth László, Kovács Gyuláné (polgármesterjelöltként is indult), Mileji László, Szabó József, Szanati István, Tóth Balázs.
Polgármesterei 1990–1994: Mileji László (független) 1994–1998: Magai Ágota (független) 1998–2002: Magai Ágota (független) 2002–2006: Magai Ágota Éva (független) 2006–2010: Magai Ágota (független) 2010–2014: Magai Ágota Éva (független) 2014–2015: Kovács Gyuláné (független) 2015–2019: Bicsák Richárd (független) 2019–2024: Bicsák Richárd (független) 2024– : Bicsák Richárd (független)
A településen 2015 őszén időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választást eredetileg szeptember 20-ára írták ki, de aznap mégsem lehetett megtartani elegendő számú jelölt hiányában. Az újabb választás időpontját két héttel későbbre, október 4-ére tűzték ki, és akkor már bőven akadtak vállalkozó szellemű jelöltek: a polgármesteri posztért hárman, a négy képviselői helyért 15-en szálltak ringbe.
Népessége Népessége 1870-től számítva a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint:
Év Lakosság (fő) Változás % 1870 426 - 1880 426 -0 1890 683 +48,3 1900 874 +25 1910 1184 +30,8 1920 1303 +9,6 1930 1493 +13,7 1941 1655 +9,4 1949 1506 -11,7 1960 1381 -7,8 1970 1278 -7,7 1980 1085 -16,2 1990 984 -9,7 2001 880 -10,1 2011 822 -6,8 2015 770 -16,2
Becsvölgye lakosságának száma 2015-ben 770 fő volt, amely Zala megye lakosságának 0,28%-a. Népsűrűsége alacsony, a 36 fő/km²-t sem éri el a széttördelt településrendszer következtében, amely miatt viszonylag nagy kiterjedésű területen fekszik. A település 348 lakóházában átlagosan 2,2 ember él.
2000-es felmérések szerint a leggyakoribb korosztály 18-59 év közötti, a második leggyakoribb korosztály az idős, 60 év feletti. A település legnagyobb problémája az elöregedés és elvándorlás, legfőképp Zalaegerszegbe.
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,3%, cigány 2,7%, német 1,48%. A lakosok 44,9%-a római katolikusnak, 20,2% reformátusnak, 1,34% evangélikusnak, 4,74% felekezeten kívülinek vallotta magát (28,1% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 82,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 1% németnek, 0,1% bolgárnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,1% volt római katolikus, 16% református, 0,9% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 7,3% felekezeten kívüli (37,6% nem válaszolt).Becsvölgye Helységnévtár
Címere bélyegkép|177x177px|Becsvölgye címere A Becsvölgye címerében látható fa életszimbólum. (Valószínűleg a falu egyik nevezetességét, a Rákóczi-tölgyet is jelképezi.) A fa feletti nap az energia jelképe. A patakokat jelképező sávokon elhelyezkedő hét csillag egy-egy településrészre utal.
Nevezetességei A Rákóczi-tölgy (Nagy Tőfa) egy kocsányos tölgy. Magassága 25 m, kerülete 610 cm, kora pedig a becslések szerint 500 év. A Becsvölgye címerében található fa is ezt a tölgyet jelképezheti, amely alatt egyes legendák szerint Rákóczi Ferenc, mások szerint Mátyás király is megpihent. A katolikus templomot 1949–50-ben építették. A falu református templomának építése 1787-ben fejeződött be, és még abban az évben fel is szentelték. Legutóbb 2006-ban újították fel.