Becsehely () község Zala vármegyében, a Letenyei járásban.
Fekvése
A település az ország délnyugati részén, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén fekszik, a térség legnagyobb városától, Nagykanizsától 16 kilométerre délnyugatra, Letenyétől 5, a horvát határtól pedig nagyjából 8 kilométerre északkeletre.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 7-es főút, amely végighalad a központján és belterületének nagy részén.
A közelében húzódó M7-es autópálya térségi szakaszának 2004–2006-os átadása után jelentősen csökkent a községen áthaladó gépjárműforgalom.
Zalaegerszeg térségével a 7536-os út, déli szomszédaival – Tótszentmártonnal és Tótszerdahellyel – a 6836-os út kapcsolja össze.
A térség autóbusz-közlekedése fejlettnek mondható.
A település története Előzmények
Becsehely és környéke már az i.e. VI. évezredben lakott területnek számított. A környéken lakó népcsoportok legfőbb tevékenysége a földművelés volt, s nagy szerepük volt az élelemtermelés tudományának továbbadásában Közép-Európa más népeinek. Mindezt alátámasztja a régészeti feltárások során előkerült gazdag leletanyag. Ugyancsak a régészeti leletekből valószínűsíthető, hogy a római korban Pannónia provincia egyik őrhelye lehetett.
Az Árpád-kortól napjainkig
Első fennmaradt említése 1278-ból való, amikor is a zágrábi püspökség tulajdonaként említik egyházi iratok. Keresztelő Szent Jánosról elnevezett plébániáját 1334-ben alapították. 1380-ban főesperesi székhely lett a település, s a megye egyházi életének jelentős részét irányíthatta. A 14. századtól fontos vásárhely volt, majd a 15. század folyamán mezővárosi rangot kapott.
Legrégebbi birtokosai a Szalók nemzetségbeliek voltak. Később a Kanizsaiak kezébe került, majd Kanizsai Orsolya házassága és fiúsítása okán a Nádasdyaké lett.
A török időkben a mezővárost többször pusztítták török és császári hadak is, s emiatt az egykor virágzó vásárhely fokozatosan veszített jelentőségéből. 1546-ban egy török támadás következtében 30 porta leégett, 1555-ben pedig a pestis tizedelte meg a település lakosságát. 1568-ban a császári csapatok végvárat alakítottak a mezővárosból, de a törökök hamar elfoglalták és elpusztították a csekély ellenállást tanúsító erődítményt. A török pusztítás következtében önálló plébániája megszűnt, előbb Béczhez, majd Letenyéhez tartozott. Csak évszázadokkal később, 1928-ban kapott ismét önálló plébániát. A 17. században kettős adóztatással bírt a település.
A 18. század elején sűrűn cserélt gazdát, s végül 1728-ban a Szapáry család kezébe jutott. Ezt követően lassú fejlődés jellemezte a mezővárost, de az itt élők életszínvonala továbbra is nagyon alacsony maradt, s lakosainak létszáma a 19. század elejétől stagnált. A 19. században földesura a gőgös és szélsőségesen konzervatív Csúzy Ferenc volt, akinek a fia, Csúzy Pál viszont a zalai liberálisok fiatal vezéralakjaként az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során jelentős szerepet vállalt Deák Ferenc oldalán. Korai halála után Kovács Sebestyén Miklós lett a falu kegyura.
Az 1941-ben Becsehelyhez csatolt Pola Schmidt Ottó és Kornél birtoka volt.
Az 1930-as években újabb fejlődési szakasz köszöntött Becsehelyre: kultúrkörök és különféle egyesületek alakultak, melyek jelentős mértékben élénkítették a falu lakóinak egyhangú életét.
A második világháború borzalmai után a rossz magyar-jugoszláv viszony sokat rontott a határmenti település helyzetén.
Napjainkban a térség egyik központjává vált települést erőteljes fejlődés jellemzi.
A település nevének alakulása
Becsehely településnek 1320-ban Boxseként, majd 1354-ben Bekchunelként említették a nevét, mely Bekcsény földjére, birtokára utal. Mások véleménye szerint az őr jelentésű török benki szóra vezethető vissza. 1940-ben Bekcsény egyesült a szomszédos Pola községgel, s nevét Bekcsény-Polára, majd 1942-ben Becsehelyre változtatta.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Ifj. Timár Károly (független) 1994–1998: Vadász László (független) 1998–2002: Vadász László (független) 2002–2006: Vadász László (független) 2006–2010: Németh Géza (független) 2010–2014: Németh Géza (független) 2014–2019: Németh Géza (független) 2019–2024: Németh Géza (független) 2024– : Németh Géza (független)
Lakosság A lakosság jelentős része magyar anyanyelvű, de összetartó cigány és horvát kisebbség is él a faluban. Becsehely lakosságának túlnyomó része római katolikus vallású, s a lakosság közel 20-30%-a rendszeresen gyakorolja is vallását. A lakosság nagy része mezőgazdasági tevékenységet folytat,de sokan dolgoznak a közeli városok - Nagykanizsa és Zalaegerszeg - ipari üzemeiben is.
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,4%, cigány 4,38%, horvát 3,63%. A lakosok 81,45-a% római katolikusnak, 0,95% reformátusnak, 3,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,6% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% horvátnak, 2,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,1% szlovénnek, 0,1% románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,2% volt római katolikus, 0,9% református, 0,6% evangélikus, 0,1% görögkatolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 4,1% felekezeten kívüli (34,4% nem válaszolt).Becsehely Helységnévtár
Nevezetességei
Polai templom (román) - a polai falurészben álló, a közelmúltban renovált Árpád kori templom déli falán kicsiny lőréses ablakok láthatók, és szép bélletes kapuja is. Római katolikus templom (1758, rokokó berendezés).
Településrészek Pola Tuskóspuszta Újmajor Szurdapuszta Gerecse Gyanócz Perenye
Ismert emberek, akik a településhez kötődnek Budapesten született ugyan, de családja miatt mindig is becsehelyinek, zalai származásúnak vallotta magát Schmidt Egon ornitológus, Kossuth-díjas író. Itt született Dr. Vlasics Antal bíró, akit 1973-ban egy bomlott elméjű volt munkásőr meggyilkolt, mert érintett volt az ellene folyó büntetőeljárásban.
Testvértelepülés Korond, Románia
Jegyzetek
Források Becsehely község hivatalos oldala
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései