Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója. thumb|300px|Közép-Európa országai kékkel jelölve, Közép-Európához tartozó területek kék vonallal határolva
Országai bélyegkép|jobbra|300px|Közép-Európa országai sötétzölddel, tágabb értelemben Közép-Európához sorolt országok vagy egyéb országok közép-európai területei világoszölddel
Ausztria Liechtenstein Németország Svájc SzlovéniaAz Alpesi országok Csehország Lengyelország Magyarország SzlovákiaA Visegrádi csoport
Más rendszerezések szerint Közép-Európán belül Nyugat-Közép-Európa és Kelet-Közép-Európa különíthető el, ami nagyjából hasonló a fenti csoportosításhoz, leszámítva Szlovéniát, amelyet Kelet-Közép-Európához is szokás sorolni (a felosztás inkább politikai alapú, mint földrajzi, például Csehországot kelethez, míg Ausztriát nyugathoz sorolja).
Időnként Közép-Európához sorolják a következő országok egyes részeit: (hrodnai terület és breszti terület) Franciaország (Elzász és Lotaringia keleti részeit) Horvátország (földrajzilag a Szávától északra eső területek és az Isztriai-félsziget; történelmileg közép-európai országnak tekinthető) Olaszország (északi, alpesi területeit, Bolzano, Trieszt, Friuli-Venezia Giulia, Trentino-Alto Adige) Oroszország (kalinyingrádi terület) Románia (Erdély, Bánság, Bukovina – napjainkban a román közfelfogás szerint az ország Közép-Európához tartozik) Szerbia (Vajdaság, Belgrád és környékének Szávától északra eső részei) Ukrajna (Kárpátalja, Galícia, Bukovina)
Elsősorban kulturális és politikai értelemben szokták közép-európainak tekinteni a balti országokat is, bár földrajzilag inkább Észak-Európához tartoznak: Észtország (a legkevésbé tekinthető közép-európainak a három ország közül) Lettország Litvánia (a leginkább közép-európainak tekinthető a három ország közül)
A Benelux államokat általában Nyugat-Európa részének szokás tekinteni, de bizonyos történelmi, nyelvi, kulturális szempontok alapján alkalmanként Közép-Európa országai között is említik őket:
(leginkább közép-európainak tekinthető a három ország közül, a német nyelvterület részeként)
Gazdaság Az országok összehasonlítása Az országok adatai rendezhető táblázatbanː
Ország Területkm² Népesség(fő)2014. dec. Népsűrűségfő/km² Főváros GDP (PPP)2016, USD/főhttp://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2017/01/weodata/weorept.aspx?pr.x=64&pr.y=15&sy=2016&ey=2022&sort=country&ds=.&br=1&c=914%2C946%2C137%2C962%2C911%2C122%2C912%2C181%2C913%2C124%2C921%2C943%2C963%2C918%2C138%2C142%2C964%2C182%2C960%2C423%2C935%2C968%2C128%2C922%2C942%2C939%2C936%2C172%2C961%2C132%2C915%2C184%2C134%2C174%2C144%2C146%2C944%2C176%2C178%2C136%2C186%2C916%2C926%2C112%2C967%2C941&s=PPPPC&grp=0&a= nettóátlagkereseteuróban, 2017-ben fiz.forr. HDI(2014) Ausztria 101 Bécs 48004 1934http://bruttonetto.akwien.at/ 0.881 Csehország 133 Prága 33231 870 https://www.penize.cz/kalkulacky/vypocet-ciste-mzdy#mzda 0.861 Horvátország 76 Zágráb 22795 800 0.812 Lengyelország 123 Varsó 27764 770 http://www.infor.pl/kalkulatory/brutto_netto.html 0.834Magyarország 106 Budapest 27481 654 http://www.ksh.hu 0.818 Németország 226 Berlin 48110 2270 http://www.parmentier.de/steuer/steuer.htm?wagetax.htm 0.911 Svájc 198 Bern 59560 4421 https://www.lohncomputer.ch/en/your-result/ 0.917 Szlovákia 110 Pozsony 31338 722 https://www.platy.sk/en/calculator/results 0.830 Szlovénia 102 Ljubljana 32085 1051 http://www.stat.si/StatWeb/en/News/Index/7013 0.874
Ország / Adat (és forrás) GDP/fő (USD, 2025) https://www.imf.org/external/datamapper/NGDPDPC@WEO/UVK/EURO/EU Korrupcióérzékelési index (2024) Államadósság kvóta (2025) Sajtószabadság (2025) Demokrácia index (2024) https://ourworldindata.org/grapher/democracy-index-eiu Pénznem 6782,978,18,28 Euró 5644,283,98,08 Korona 4755,964,26,5 Euró 5360,774,87,4 Złoty 4173,562,86,5Forint 7565,483,88,73 Euró 8136,9849,32 Frank 496072,87,21 Euró 6068747,82 Euró a legalacsonyabb a legrosszabba legmagasabb a legrosszabb a legalacsonyabb a legrosszabb a legalacsonyabb a legrosszabb
Emberi fejlettségi index
Az országok az emberi fejlettségi index alapján (2014)https://en.wikipedia.org/wiki/Central_Europe : 0.917 (világ: 3) : 0.911 (világ: 6) : 0.889 (világ: 18) : 0.881 (világ: 21) : 0.874 (világ: 25) : 0.861 (világ: 28) : 0.834 (világ: 35) : 0.830 (világ: 37) : 0.818 (világ: 43) : 0.812 (világ: 47)
Globalizáció
A globalizációs index a 2015-ös adatok alapján:
: 89.83 (világ: 4) : 87.01 (világ: 5) : 85.78 (világ: 9) : 83.62 (világ: 16) : 83.60 (világ: 17) : 83.55 (világ: 18) : 79.90 (világ: 23) : 78.24 (világ: 27) : 76.24 (világ: 32) : 75.59 (világ: 35)
Jólét A jólét szintje a 2016-os adatok alapján: (világ: 4) (világ: 11) (világ: 12) (világ: 15) (világ: 20) (világ: 27) (világ: 34) (világ: 36) (világ: 43) (világ: 47)
Korrupció
A közép-európai országok többsége általában a korrupciós index világátlagánál magasabb pontszámot ért el. Zárójelben a világrangsor alapján elért helyezés (2024):
(5) (15) (25) (36) (46) (53) (59) (63) (82)
Természeti képe
Határai Északról a Balti-tenger és az északi tenger, nyugatról a Rajna, keletről a Kelet-európai-síkság, délről pedig az Alpok, Kárpátok és a Száva–Duna vonal határolja.
Földrajzi történelme
Óidő Az óidőben röghegységek alakultak ki Közép-Európában, amelyek a Variszkuszi-hegységrendszer részei. Ezek a Német-középhegység, a Lengyel-középhegység és a Cseh-medence peremhegységei.
Középidő Az óidőben kialakult röghegységek a középidő végén érték el a mai képüket. Ez a hegységképző mozgások eredménye volt. A lepusztult rögök újból kiemelkedtek, a közöttük lévő medencék mélybe zökkentek. A magasra emelkedett hegységek erősen letarolódtak, és így gránit és pala került a felszínre. Az alacsonyabb hegységeket és a medencéket viszont tengeri elöntések üledékrétegei fedték be. A törésvonalak árokrendszerében a folyók völgyeket vágtak maguknak.
Újidő Harmadidőszak Ebben az időszakban fejeződtek be végleg a középidő végén elkezdődő hegységképző mozgások.
Kialakultak a fiatal gyűrthegységek, Közép-Európa legmagasabb területét képző hegységek, az Alpok és a Kárpátok. Ezek az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartoznak.
Negyedidőszak A negyedidőszakban bekövetkező jégkorszak hatására kialakult az északi alföldi tájak felszíne. Az előrenyomuló és visszahúzódó jégtakaró kiemelkedései és a közöttük lévő mélyedések tavai képezik a tóhátságok területét. Ezek dél felé ellaposodtak és az alföldeken gyakori a lösz és a folyami hordalék. Ezek az alföldek például a Lengyel-alföld és a Germán-alföld. A hegységekkel körülvett medenceszerű alföldeket a hegységtől érkező folyók tökéletes síkságokká alakították. Terjedelmes lösztakaróik anyagát erős szelek szállították. Ilyen alföldek például a Román-alföld, a Kisalföld és az Alföld.
Közép-Európa fiatal mai vízhálózata az utolsó jegesedés után jött létre. Legfőbb vízválasztói a Kárpátok és az Alpok gerincein futnak. Közép-Európa legfontosabb folyója a Duna. Donaueschingentől a torkolatáig, a Fekete-tengerig 2840 kilométert tesz meg. Fontosabb folyói: A Rajna: az Alpokban ered, áthalad a Német-középhegységen és az Északi-tengerbe torkollik. Az Elba: a Germán-alföld fő folyója, a Cseh-medencét határoló Szudétákban ered és nagy tölcsértorkolattal ömlik az Északi-tengerbe. A Visztula: a Kárpátokban ered, a Balti-tengerbe torkollik és átszeli a Lengyel-alföldet. A negyedidőszakban számos tó alakult ki, főleg a Germán- és Lengyel-alföld északi részének tavai.
Egyéb meghatározások A német „Mitteleuropa” (Közép-Európa) kifejezést kulturális értelemben néha kifejezetten azokra az államokra alkalmazzák, amelyek a Habsburg-monarchia felbomlása óta jöttek létre.
Azok az országok, melyek Közép-Európához tartozónak tekintik magukat, olykor a tőlük keletre eső államokat nevezik Kelet-Európának. Németországban például Lengyelországról Kelet-Európa részeként szoktak beszélni, Lengyelországban pedig Ukrajnáról ugyanígy.
Némelyek annak idején úgy fogalmazták tréfásan, hogy Közép-Európa az a része a földrésznek, amit Nyugat-Európában Keletnek, Kelet-Európában pedig Nyugatnak tartanak. Közép-Európa egy másik meghatározása Európának azokat a részeit foglalja magába, amelyek kultúrájukban, történelmükben nyugatiak, de amelyeket a Szovjetunió uralma alá hajtott a második világháborúban.
Egyes nézetek Közép-Európa igen tág értelmezését vallják, amely ide sorolja Baltikumot és Délkelet-Európa valamennyi országát is Görögország és Törökország európai része kivételével.
Mitteleuropa, mint politikai eszme Közép-Európa fogalmát német földrajzosok hozták forgalomba a 19. században. A fogalom tartalmában azonban mindig más és más volt. A kezdeti természetföldrajzi jelleg később politikai tartalommal telítődött, mint a jelentkező német nemzettudat egyik megnyilvánulása.
Volt olyan, aki nyugat és kelet közé helyezte Közép-Európát, észak–déli irányban, az Északi-foktól Szicíliáig. Más észak és dél között képzelte el helyét, így Közép-Európát nyugaton az Atlanti-óceán, keleten a Fekete-tenger határolta. Mások Európa középső részét nevezték Közép-Európának, melybe nemcsak a német nyelvterületet, hanem a környező, nem németajkú peremvidékeket is beleértették. Zeune 1808-as geográfiájában Észak-, Közép- és Dél-Európára osztotta a kontinenst, az 1811-es kiadásban Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa között tett különbséget, az 1833-asban már Északnyugat- és Délkelet-Európa között találjuk Közép-Európát.
A németek úgy vélték, bármiféle tartalmat adunk a közép-európaiság eszméjének, bárhol húzzuk meg fogalmi és földrajzi határait, egy európai rangú politikai egység Franciaország és az Orosz Birodalom között nem valósítható meg a német nemzet nélkül. 1848-hoz közeledve a német nemzeti mozgalom követelései között felbukkan az egységes Németország utáni vágy mellett az európai német nagyhatalom ábrándja. Így lett a földrajzi fogalomból politikai eszme: Közép-Európából és Európa közepéből Mitteleuropa.Németh István: Hatalmi politika Közép-Európában
További információk Közép-Európa térképek és útvonaltervező 24 tézis Európáról Közép-Európa földrajzi térképe
Jegyzetek
Kategória:Európa régiói