Remenyik Zsigmond László (Dormánd, 1900. július 19. – Budapest, 1962. december 30.)Halotti anyakönyvi bejegyzése magyar író.

Életpályája Szülei Remenyik László és Martinovics Sarolta voltak, vidéki nemesi családból származott. A nagyváradi jogakadémián tanult. Tanulmányait félbehagyva, 1920-ban Dél-Amerikába utazott, ahol 6 évet töltött. Az emberi nyomor oly mélységeit fedezte fel, ami egész életre szóló élményt jelentett számára. Spanyolul megtanulva az első chilei avantgárd művészeti csoport vezetője lett. 1922–23-ban két spanyol nyelvű kötete jelent meg. 1926-ban Kassák Lajossal találkozott Bécsben. Hazatérése után kapcsolódott be az irodalmi életbe. 1936-ban a Szép Szó munkatársa, majd József Attila halála után egyik szerkesztője volt. 1939-ben nehéz anyagi helyzete miatt kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, de 1941-ben ismét hazatért.

Munkássága Első írásait A Hét, a Ma, a Nyugat és a Független Szemle közölte. 1932-ben adta ki az Apocalipsis Humana sorozatban első regényét. A nyárspolgári világot gúnyolta szakadatlanul, pl. Olivér és az embervilág (1936) művében. Tragikomédiáiban az erkölcsi züllés áldozatait vitte színre (Blöse úrék mindenkinek tartoznak). Szenvedélyessége, keserű valóságszemlélete, ironikus és avantgárd látásmódja, a tragikum iránti fogékonysága, antinácizmusa és pamfletre hajló indulatai határozzák meg szatíráinak jellegét. 1945 után írta az Apocalipsis Humana regénysorozat nagy részét; ezekben a század első negyede széthulló úri társadalmának életét, a vidéki kúriák süllyedő világát ábrázolta éles szatírával és erős kritikai felhanggal.

bélyegkép|jobbra|250px|Hamvai Budapesten, a Farkasréti temetőben (610-161. templomi fülke)

Művei 1944-ig La tentación de los asesinos. Epopeya; Tour Eiffel, Valparaiso de Chile, 1922 Las tres tragedias del lamparero alucinado!; Agitación, Lima, 1923 Hetedik hónap. Regény; Új Föld, Bp., 1927 Bolhacirkusz. Regény; Spitzer Ny., Bp., 1932 (Apocalipsis humana) Mese habbal. Regény; Faust, Bp., 1934 (Apocalipsis humana) A költő és a valóság; Pantheon, Bp., 1935 (Apocalipsis humana) Saroküzlet (színdarab, 1936) Bűntudat. Egy Goethe-idézet margójára; Pantheon, Bp., 1937 (Apocalipsis humana) Nagytakarítás vagy A szellem kötéltánca; Viktória, Bp., 1937 (Apocalipsis humana) Téli gondok; Pantheon, Bp., 1937 (Apocalipsis humana) Sarjadó fű; Cserépfalvi, Bp., 1938 (Apocalipsis humana) Olivér és az emberi világ. Regény; Athenaeum, Bp., 1940 (Apocalipsis humana) Vész és kaland; Athenaeum, Bp., 1940 (Apocalipsis humana) Amerikai ballada; Antiqua, Bp., 1942 (Apocalipsis humana) Az atyai ház. Színmű; Új Idők, Bp., 1943 (Apocalipsis humana) Pernambucói éjszaka. Regény; Új Idők, Bp., 1943 (Apocalipsis humana)

1945– Északi szél. Regény; Révai, Bp., 1947 (Apocalipsis humana) Élők és holtak. Regény; Révai, Bp., 1948 (Apocalipsis humana) Emberevők között; rend. utasítás Ispánki János; Művelt Nép, Bp., 1953 (Bábszínpad) A nagy csata. Színmű; bev. Esze Tamás, rendezői utasítás Seregi László; Művelt Nép, Bp., 1953 (Színjátszók könyvtára) Az ebéd. Korkép; Móricz Zsigmond Ebéd c. elbeszélésének felhasználásával írta Reményik Zsigmond; Népszava, Bp., 1954 (Műsorfüzet) Por és hamu. Korrajz és vallomás; Magvető, Bp., 1955 Vándorlások könyve. Példázat és kaland; Szépirodalmi, Bp., 1956 Bolond história. Kisregény; Magvető, Bp., 1957 (Apocalypsis humana) Ősök és utódok. Krónika; Magvető, Bp., 1957 (Apocalypsis humana) Könnyű múzsa. Vidám regény; Szépirodalmi, Bp., 1957 (Apocalipsis humana) Ebből egy szó sem igaz. Arckép és történet; Szépirodalmi, Bp., 1958 (Apocalypsis humana) Afrikai románc; Szépirodalmi, Bp., 1960 (Apocalipsis humana) Őserdő / Vész és kaland. Életrajz és regény; Magvető, Bp., 1960 (Apocalipsis humana) Az atyai ház / Kard és kocka / "Vén Európa" Hotel; Szépirodalmi, Bp., 1961 (Apocalipsis humana) Jordán Elemér első hete a túlvilágon; Magvető, Bp., 1962 (Apocalipsis humana) Sarjadó fű. Életrajz és regény; Szépirodalmi, Bp., 1962 Az idegen; Magvető, Bp., 1963 (Apocalipsis humana) Akár tetszik, akár nem... Színművek; Szépirodalmi, Bp., 1963 Költő és a valóság; Magvető, Bp., 1965 A keselyű; Magvető, Bp., 1967 A vén telepes Carmelo története; Magvető, Bp., 1969 "Vén Európa" Hotel 1-2.; utószó Thurzó Gábor; Magvető, Bp., 1974 Pokoli disznótor (dráma, 1978) A képzelgő lámpagyújtogató. Fordítások Reményik Zsigmond spanyol nyelvű műveiből; vál., szerk. Fogarassy Miklós, előszó, ford. Scholz László, utószó E. Nagy Sándor; Magvető, Bp., 1979 (Magyar tallózó) Remenyik Zsigmond szatirikus esszéiből / Nagytakarítás vagy A szellem kötéltánca / Téli gondok / Ismeretlen Voltaire-levelek; sajtó alá rend., utószó E. Nagy Sándor; Magvető, Bp., 1980 (Magyar hírmondó) Különös utazás; Magvető, Bp., 1981 (Rakéta regénytár) Amerikai ballada; szöveggond., utószó E. Nagy Sándor; Magvető, Bp., 1986 (Remenyik Zsigmond művei) Aguida, mon amour; franciára ford. Ferdinandy György; Shark Print, Kaposvár, 2000 (Editio plurilingua) Blöse úrék mindenkinek tartoznak; in: Avantgárd színművek; vál. Kerényi Ferenc, szöveggond., utószó Tarján Tamás; Unikornis, Bp., 2000 (A magyar dráma gyöngyszemei) Pokoli disznótor. Felnőtt mese zenével. Nemzeti színházi változat; zene Márkos Albert; Nemzeti Színház, Bp., 2008 (Nemzeti Színház színműtár)

Jegyzetek

Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999

További információk Kortárs magyar írók E. Nagy Sándor: Remenyik Zsigmond; Akadémiai, Budapest, 1973 (Kortársaink) Georges Ferdinandy: L'oeuvre hispanoaméricaine de Zsigmond Remenyik; Mouton, Hague–Paris, 1975 (De proprietatibus litterarum) Nagy Sándor: Eszmék és formák Remenyik Zsigmond írói világában; Magvető, Bp., 1989

Kategória:Magyar írók Kategória:A Szép Szó vezetői, újságírói Kategória:Nemzeti Parasztpárt-tagok Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:1900-ban született személyek Kategória:1962-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek