Az ...és még egymillió lépés Rockenbauer Pál nagysikerű gyalogos országjáró ismeretterjesztő televíziósorozatának második része, a Másfélmillió lépés Magyarországon című film folytatása. A stáb az Országos Kéktúra útvonalának bejárása után 7 évvel, 1986. augusztus 31-én újra elindult fölfedezni Magyarországot, ezúttal a Nyugat- és Dél-Dunántúl természeti és kulturális értékeit. A Kőszegi-hegységben lévő Szent Vid-hegytől – az előző túra végpontjától – 680 kilométert gyalogolva 42 nap alatt, október 11-én érkeztek meg Szekszárdra.
Rockenbauer eredetileg 9 részesre tervezte a sorozatot, és 1988 januárjában tervezte bemutatni, azonban az időközben bekövetkezett halála miatt félbeszakadtak a munkák, és csak 1 év késéssel, 1989. január 8-án került bemutatásra, immár 18 részesre kibővítve.
A film végigvezet az Alpokalja, Őrség, Göcsej, Dráva-mente, Belső-Somogy, Zselic, Mecsek és Tolna változatos tájain, bemutatva azok szépségeit, értékeit, az ott élő embereket, a hagyományos vidéki életformához kapcsolódó szokásokat, mesterségeket, tárgyi emlékeket, a falusi kultúrát, gazdálkodást és kisipart, a kézművesség és népművészet mestereit. Szót kapnak a fiatalabb nemzedékek is, a tradíciók őrzői és folytatói csakúgy, mint azok a helyi vezetők és vállalkozók, akik a városiasodás, a modernizáció és a gazdaságélénkítés támogatásában vagy éppen a turizmus fejlesztésében látták térségük felzárkóztatásának lehetőségeit.
A sorozat előzménye a Másfélmillió lépés Magyarországon, folytatása pedig az 1990-ben készült Kerekek és lépések, amelyben a stáb – ekkor már Rockenbauer Pál nélkül – az Alföldet járta be kerékpárral, s a Zemplénbe visszatérve bezárta a kört.
A természetjárást és honismeretet népszerűsítő három film a készítők szakmai profizmusával, giccs és hamis pátosz nélkül, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan mutatja be rendkívül gazdag körképben a késői Kádár-kor, majd a rendszerváltás időszakának vidéki Magyarországát, s mint ilyen, felbecsülhetetlen értékű kordokumentum.
Az ...és még egymillió lépés videováltozatban is megjelent: a 18 részt a TELEVIDEO Kiadó a kilencvenes években 5 VHS-kazettán, majd az MTV Zrt. 2007-ben 5 DVD-n adta ki, a MOKÉP forgalmazásában. Az epizódok kb. 45 percesek. 2017-ben az MTVA is kiadta 4 DVD-n, de ezeken a lemezeken az epizódokat kb. 5-10 perccel megrövidítették (A MOKÉP által kiadott DVD lemezeken még eredeti, vágatlan tartalommal jelentek meg).
Története A Másfélmillió lépés... folytatásának gondolata már 1981-ben felmerült, a sorozat televíziós vetítésének sikere után. Baranyából is szorgalmazták a Dél-dunántúli Kék hasonló koncepciójú filmes bemutatását, de a „hét szűk esztendő” (ahogy Rockenbauer nevezte az 1980–86 közötti időszakot) nem kedvezett a megvalósításnak.
A munkaterv szerint az új sorozat címe „...és még félmillió” lett volna, eredetileg ugyanis jóval rövidebb túrát tűztek ki (az MTV alig akarta megadni a forgatási jogot, a szükséges anyagi és technikai fedezetet, Rockenbauer lelkesedése is fogytán volt), de aztán a részletes tervezés során egyre újabb kanyarokkal és kitérőkkel bővült az útvonal, hogy minél többet lehessen bemutatni a délnyugati országrész kevéssé ismert tájai, természeti, kulturális és néprajzi értékei közül.
Ezt a sorozatot is alapos terepbejárás előzte meg. Először Rockenbauer maga járta végig 1985-ben az – akkor még fele olyan hosszúra tervezett – útvonalat, majd 1986 tavaszán a stáb két tagjával gyalogolta újra és mérte fel a már véglegesített, majdnem 700 km-nyi távot.Rockenbauer Pál: Lehet egy millióval több? Turista Magazin (az OTSH és a MTSZ folyóirata), 1986. augusztus (97. évf. 8. sz.)Hegedős Mihály: Rockenbauer Pál romantikus búcsúja. Turista Magazin, 1986. november (97. évf. 11. sz.)
A stáb Faludi Sándor (hangmérnök) Gyenes Károly (szerkesztő) Heincz László (a rendező munkatársa) Rockenbauer Pál (rendező) Somkuti Viktor (segédoperatőr) Stenszky Gyula (operatőr) https://www.facebook.com/rakk.gyula.2019/posts/2026-febru%C3%A1r-9elhunyt-stenszky-gyula-a-m%C3%A1sf%C3%A9lmilli%C3%B3-l%C3%A9p%C3%A9s-magyarorsz%C3%A1gon-v%C3%A9gig-a/1646241736545772 Szabados Tamás (operatőr) Tolnai Ferenc (kerékfelelős)
Sinkó László, aki a film narrátori szerepében kíséri végig a stábot, személyesen nem minden forgatási napon tudott részt venni.
Egyes szakaszokon a meghívott szakértők, továbbá egyéni és szervezett turisták, kirándulók, diákcsoportok, olykor helybeliek is csatlakoztak a stábhoz.
Címdal A főcímben felhangzó dallam és szöveg az Indulj el (egy úton) című népdal némileg módosított szövegű változata, melyet a Muzsikás együttes játszott.
„Indulj el egy úton, én is egy másikon, Hol egymást találjuk, egymásnak se szóljunk. Aki minket meglát, mit fog az mondani? Azt fogja gondolni, idegenek vagyunk.”
Epizódok I. A nyugati határszélen A bronzkori várostól Savariáig Szombathelytől Jákon át... Körmendtől az Őrség felé Őrségi tájak
II. A távoli Zalában Kacskaringó Vasban, Zalában A Zala völgyében Göcsejben Megy a csapat Kanizsára
III. Somogy homokján, Zselic dombjain Az ismeretlen Belső-Somogy Somogyország déli tájain Belépünk a Zselicbe Pusztuló, éledő zselici falvak
Megjegyzés: Az egykori társaság nem a mai térképen feltüntetett tájat járta be, hanem Nagykanizsától délnek tartott, egészen a Dráváig, s a folyó mentén haladt Barcsig. A Barcsi-ősborókás érintése után fordultak északnak, Kaposvár felé. Innentől kis eltérésekkel a mai útvonalat követték.
IV. A Mecsekben A Nyugati-Mecsekben A Mecsek derekán A Keleti-Mecsekben Hegyek, völgyek, mesteremberek
V. Tolnában Tolnai dombokon Az utolsó lépések
A filmben felbukkanó települések I. A nyugati határszélen: Velem, Bozsok, Torony, Ondód, Sé, Olad, Szombathely, Nárai, Ják, Egyházasrádóc, Körmend, Halogy, Ivánc, Hegyhátszentmárton, Kondorfa, Szalafő, Őriszentpéter, Nagyrákos, Kerkáskápolna, Magyarföld, Magyarszombatfa, Gödörháza, Velemér
II. A távoli Zalában: Velemér, Szentgyörgyvölgy, Kógyár, Felsőszenterzsébet, Kerkafalva, Pusztaszentpéter, Felsőcsöde, Csöde, Pankasz, Kisrákos, Szaknyér, Hegyhátszentjakab (Vadása-tó), Zalalövő, Nagyfernekág, Salomvár, Zalacséb, Kávás, Ebergény, Zalaegerszeg, Babosdöbréte, Milejszeg, Pálfiszeg, Csonkahegyhát, Becsvölgye (Kislengyel, Vargaszeg), Petrikeresztúr (Vörösszeg, Győrfiszeg), Zalatárnok, Szentkozmadombja, Rádiháza, Söjtör, Tófej, Gutorfölde-Újhegy, Szentpéterfölde, Bázakerettye, Kistolmács, Borsfa, Valkonya, Obornak, Homokkomárom, Nagykanizsa
III. Somogy homokján, Zselic dombjain: Nagykanizsa-Miklósfa, Surd-Szőlőhegy, Belezna, Őrtilos-Szőlőhegy, Zákány, Somogybükkösd, Pátró (most: Nemespátró), Ágneslak, Csurgónagymarton, Csurgó-Szőlőhegy, Csurgó, Berzence, Somogyudvarhely, Vízvár, Babócsa, Komlósd, Drávaszentes, Barcs, Szulok, Kálmáncsa-Emlékmajor, Kálmáncsa, Lad, Dióspuszta, Magyarlukafa, Somogyhárságy, Kishárságy, Visnyeszéplak, Szilvásszentmárton, Patca, Szenna, Kaposszerdahely, Kaposszentjakab, Kaposvár, Zselickislak, Simonfa, Gálosfa, Ibafa, Györgymajor, Kán, Gorica, Hetvehely
IV. A Mecsekben: Abaliget, Orfű, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Cserkút, Bakonya, Pécs, Pécsbánya, Mánfa, Árpádtető (Béta-akna), Zobákpuszta, Kisújbánya, Püspökszentlászló, Pécsvárad, Zengővárkony, Kisújbánya, Óbánya, Mecseknádasd
V. Tolnában: Mecseknádasd, Apátvarasd, Ófalu, Bátaapáti, Mórágy, Kismórágy, Zsibrik, Mőcsény, Szálka, Grábóc, Szekszárd
A filmben megszólaló személyek
A bronzkori várostól Savariáig (1986. augusztus 31.) Rockenbauer Pál bevezetője, Velemszentvid Bándi Gábor régész, Velemszentvid Lenzsér István asztalosmester és Palatkás József fafaragó népi iparművész, velemi Alkotótábor <small>(Rockenbauer P. és Gyenes K. riportja)</small> Banga László présháztulajdonos, Bozsok (Gyenes K. riportja) Bándi Gábor régész és Szilágyi István, Szombathely főépítésze, Sé–Oladi-kilátó Bándi Gábor régész, Savaria Múzeum, Szombathely Szentléleky Tihamér régész, a Vas Megyei Múzeumok főigazgatója, Savaria Múzeum, Szombathely
Szombathelytől Jákon át... (1986. szeptember 1–2.) Horváth Sándor, a Savaria Múzeum néprajzkutatója, Vasi Múzeumfalu, Olad (Gyenes K. riportja) Skultéti Rozália nyugdíjas, Nárai Doma Balázs szatócs és vevője, Nárai Dercsényi Dezső művészettörténész, Ják (Gyenes K. riportja) Tauber Péter igazgató, Szövetkezeti Gépipari Közös Vállalat GT Fémipari Üzeme, Ják (Gyenes K. riportja) Pegán László fafaragó, Egyházasrádóc-Kissároslak
Körmendtől az Őrség felé (1986. szeptember 2–3.) Madáchy Károly ny. tanár, iskolaigazgató, helytörténész, Körmend Nagy Zoltán igazgató, Cipőmúzeum, Körmend Szántó László patkoló- és gyógykovács, Körmend (Rockenbauer P. riportja) Komjáthy Kálmán szobafestő, néprajzi gyűjtő, Körmend (Gyenes K. riportja) Dercsényi Balázs művészettörténész, Ivánc Horváth Sándor, a Savaria Múzeum néprajzkutatója, Szalafő-Pityerszer Pető Imre kosárfonó, Szalafő-Papszer (Gyenes K. és Heincz L. riportja) Vörös Netti néni (ének és beszéd), Szalafő-Alsószer (Gyenes K. riportja)
Őrségi tájak (1986. szeptember 3–6.) Valter Ilona régész, Őriszentpéter Káldi Gyula építész, Őriszentpéter (Gyenes K. riportja) Orbán Róbert túratárs, kéktúrázó, Őriszentpéter Paládi-Kovács Attila etnográfus és Palatkás József fafaragó népi iparművész, Őriszentpéter (Gyenes K. riportja) budapesti diákok az őriszentpéteri Őrségi Fogadóban (Gyenes K. riportja) Kovács Lajos tiszteletes, Nagyrákos (Gyenes K. riportja) Keserü Józsefné, a községi elöljáró felesége, Kerkáskápolna a stáb Keserü Józsefék tanyáján, Magyarföld-Berkihegy Varga Sándor fazekasmester, Velemér (Gyenes K. riportja) Dercsényi Dezső művészettörténész, Velemér
Kacskaringó Vasban, Zalában (1986. szeptember 6–8.) a stáb énekelve menetel Kerkafalva és Pusztaszentpéter között Devecz Oszkár, Pusztaszentpéter egyetlen lakója Rockenbauer Pál narrációja, Csöde Németh Józsefnételjes neve itt említve: Az erdő ajándéka. Lobogó 1979/41., 6–7. o. Annus néni, gomba- és gyógynövénygyűjtő asszony, az Erdei Termék Vállalat helybeli felvásárlója, Csöde (Sinkó L., Gyenes K. és Rockenbauer P. riportja) Kovács Béla ny. iskolaigazgató, Helytörténeti Gyűjtemény, Pankasz (Sinkó L. riportja) Avas Jenő gazdálkodó, Kisrákos (Gyenes K., Sinkó L. és Rockenbauer P. riportja) a stáb elköszön Orbán Róberttől és Sinkó Lászlótól a Vadása-tónál Berke Lászlóné gondnok, zalalövői Tájház (Gyenes K. és Rockenbauer P. riportja)
A Zala völgyében (1986. szeptember 9–11.) Redő Ferenc régész, Zalalövő (ásatás és bemutatóház) Szabó Imre méhész, Zalalövő-Nagyfernekág (Gyenes K. riportja) Süle Ferenc plébános, Salomvár (Gyenes K. riportja) Szabolcs Péter szobrász, Malom Galéria és Műteremház, Zalacséb Nagy Rozália (Rózka néni), gondnok, kávási Múzeumház (Gyenes K. riportja) Németh József igazgató, Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg Kustos Lajos tanácselnök, Zalaegerszeg Baránka József építész, zalaegerszegi Művelődési Központ Németh József, Göcseji Falumúzeum, Zalaegerszeg Baránka József építész, bazitai TV-torony
Göcsejben (1986. szeptember 11–12.) Czugh János magyarszombatfai fazekasmester, Zalaegerszeg Rákosa József plébános, Milejszeg (Gyenes K. riportja) Pálfi Géza gazdálkodó és felesége, Pálfiszeg (Gyenes K. riportja) Salamon Jánosné Eszti néni (ének és beszéd), Csonkahegyhát Baki István kötélgyártó, Csonkahegyhát (Gyenes K. riportja) Mileji László tanácselnök a stábbal, becsvölgyi és budapesti fiatalokkal (köztük Oborny Beáta és Bognár Attila)vezetéknevük az Ércnél maradandóbb… című filmben említve a Malom Turistaházban, Kislengyel (Rockenbauer P. és Gyenes K. riportja) Takó Bálint gazdálkodó és felesége, Becsvölgye-Vargaszeg Péntek Elekné szatócs, Petrikeresztúr-Győrfiszeg (Gyenes K. riportja) a csapat pihenőn helyi gazdáknál a Petrikeresztúr–Zalatárnok közötti szőlőhegyen
Megy a csapat Kanizsára (1986. szeptember 12–16.; a nagykanizsai kiállítás felvételei később készültek) helybeli iskolások, Söjtör, Deák-kastély (Gyenes K. riportja)