bélyegkép|jobbra|260px|Mercurius apát szobra Szentjobbon (2006), Sánta Csaba alkotása
Szentjobb (románul Sâniob, falu Romániában, Bihar megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése A település Nagyváradtól mintegy 40 km-re északkeletre, a Berettyó jobb partján fekszik.
Nevének eredete Szentjobb nevét Szent István király kézereklyéjéről, a Szent Jobbról kapta. Az első magyar király földi maradványáról, Szent László király parancsára leválasztott, épen megmaradt teljes jobb karját Mercurius, a székesfehérvári királyi bazilika őrkanonokja vitte az akkor Berekisnek nevezett településre 1061 körül, minden bizonnyal azért, hogy az ereklyét megóvja az akkortájt kitört pogánylázadásoktól. István székesfehérvári szarkofágjának a király szentté avatása kapcsán történt 1083-as felnyitása után Szent László királynak tudomására jutott, hogy a jobb kezet hol őrzik. Ekkor elzarándokolt a faluba, amelynek a Szentjobb nevet adta.
Története 1213-ban Beruchyou néven említik először. Monostorát a 11. században alapították, majd a török terjeszkedés miatt a 16. században várrá alakították át. 1660-ban a török foglalta el. 1684-ben Caraffa foglalta vissza. A karlócai békében határozták el lerombolását, amelyre csak 1711 után került sor. 1745-ben köveiből épült a templom.
1910-ben 1808 túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Székelyhídi járásához tartozott.
Egyházi kinevezések Tempfli József nagyváradi megyés püspök (1931–2016) egyben szentjobbi főapát is volt. 1982-ben még Monsignore dr. Hosszú László nagyváradi ordinárius-vikárius nevezte ki a székesegyházban szentjobbi apáttá.
Polgármesterek +Polgármester1992–1996László SándorRMDSZ1996–2000Maráz SándorRMDSZ2000–2004Zatykó IstvánRMDSZ2004–2008RMDSZ2008–2012RMDSZ2012–2016Molnár JózsefRMDSZ2016–2020Független2020–2024Zatykó JácintRMDSZ2024-tőlRMDSZ
Nevezetességei középkori vár romjai római katolikus templom (építésének kezdete 1736) A római katolikus templom kertjében található Szent Korona emlékjel és Szent István mellszobra A római katolikus templom tornyában található Mátyás-korabeli, XV. századi harang református templom (épült 1811) A református templom kertjében áll Bocskai István szobra Irgalmas nővérek zárdája, építtetője Fraknói Vilmos apát, ma Caritas gyermekotthon Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt kápolna, ahol teljes búcsú nyerhető (ma temetőkápolna) A 400 évesre becsült kocsányos tölgy (Quercus robur) Szentjobb szélén a Nyulas erdő bejáratánál található. Törzsvastagsága 6,3 méter, magassága 22 méter, lombkoronájának átmérője 25 méter. 2006. augusztus 19-én Erdő Péter esztergomi érsek, bíboros, prímás (püspök) és Tempfli József megyés püspök jelenlétében leleplezték Mercurius apát bronzszobrát.Új ember, 2006. szeptember 3. Online hozzáférés A Fekete Madonna kegykép. a brünni csodatevő Szűzanya XVIII. századi másolata, melyet Dietrichstein Károly Hannibál salzburgi kanonok, szentjobbi apát adományozott az egyházközségnek. Mária Terézia levele és aláírása a Szent Jobb selyemre festett képével 2026. március 15-én avatták fel az 1848-as forradalom és szabadságharc 13 szentjobbi honvédje és Lehóczky József honvédhadnagy, 1852-től szentjobbi káplán tiszteletére állított turulmadaras emlékművet
Híres személyek Itt született Barna Anci színésznő 1902. január 17-én. Itt született Nagy Csaba Sándor órásmester, feltaláló, költő 1951-ben. Itt tanított 1950 és 1956 között Tempfli József későbbi püspök és szentjobbi apát. Itt született Jónás Sándor református lelkipásztor 1958. szeptember 2-án. Itt született Csilik János plébános 1956. szeptember 20-án. Itt élt Fraknói Vilmos apát, az 1996-ban róla elnevezett Római Magyar Történeti Intézet megalapítója, az MTA főtitkára Itt volt káplán Lehóczky József 1848-as honvéd hadnagy
Testvértelepülései Szentpéterszeg, Magyarország
Jegyzetek
Források Berettyócsohaj honlapja
Kategória:Bihar megye települései Kategória:Bihar vármegye települései