bélyegkép|Misztériumjáték Flandriában, 15. századi ábrázolás A misztériumjáték vagy misztériumdráma (régies magyar kifejezéssel titokjáték) az angol és francia területeken alakult ki a liturgikus drámákból. A városi polgárság műfaja volt, első utalás az előadására 1374-ből való. Tárgya elsősorban Jézus élete volt. Magyarországon a betlehemezés is a középkori misztériumokból alakult ki, ezért nevezték paraszti misztériumjátéknak is. Franciául mystère, az angol nyelvben mystery a neve.
Misztériumjáték technikája A játék eredetileg a templom kapuja előtt játszódott, fejlődése azonban egyre nagyobb területet követelt, így alakultak ki az úgynevezett szimultán színpadok amelyek 10-12 színpadképből álltak. Ezeken a képeken a mennyországtól a bibliai helyszíneken át a pokolig minden fontosabb helyszín volt ábrázolva. Rendszerint egy hosszú emelvény-rendszeren voltak elhelyezve a város főterén. Az álló közönség minden jelenet után egy másik képhez vonult az előadás folytatásáért. Angliában olyan megoldás is volt, ahol az emberek ülve nézték az előadást és a képeket lovaskocsi vontatta el a nézők előtt a szereplőkkel együtt.
Misztériumjáték Magyarországon
A magyar kutatók a 19. században kezdték keresni a magyar nyelvű középkori misztériumjátékot. Ekkor irányult a figyelem a paraszti betlehemes játékokra, mert azt remélték, hogy ezek segítségével sikerül majd rekonstruálni az eltűnt középkori magyar misztériumjátékot. Ez a tudományos meggondolás késztette Gyulai Pált arra, hogy a Magyar Népköltési Gyűjtemény első kötetét betlehemes játékok közzétételével kezdje.
A 15. századtól itáliai típusú féldramatikus passiószövegek szép számmal maradtak ránk. Arról is van tudomásunk, hogy a 16. században írtak már magyar passiót, azonban a legrégibb fennmaradt magyar passiószövegek 18. századiak, amikor Magyarországon, különösen Csíksomlyón virágzott a misztériumjáték. A karácsonyi és úrnapi misztériumjátékaink egy századdal régebbiek.
Fajtái passiójáték: legfejlettebb formája mystére mimée: némajelenetekkel kerül bemutatásra mystére profane: ebben a változatban több a világi, főleg történelmi elem
Források Kardos Tibor–Dömötör Tekla: Régi magyar drámai emlékek I–II., Budapest, 1960 Színházi kislexikon, Gondolat, Budapest 1969
További információk Akárki. Misztériumjátékok, mirákulumok, moralitások; vál. Szenczi Miklós, utószó Benedek András, ford. Bányay Geyza et al.; Európa, Bp., 1984 Görgőszínpad. A középkori angol titokjátékokból mutatóba egybeszedett kisded florilégium; egybeválogatója és magyar versekre forgatója Határ Győző; Szt. István Társulat, Bp., 1988 Bodó Márta: Egyház és színház. A liturgikus dráma és misztériumjáték drámaelméleti alapjai; Verbum, Kolozsvár, 2012
Kategória:Népszokások Kategória:Középkori irodalom Kategória:Színpadi műfajok