A nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a patkósdenevérek (Rhinolophidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása Palearktikus elterjedésű faj, az Egyesült Királyságtól Japánig előfordul. Északnyugat-Afrikában, Ázsiában a Közel-Keleten, valamint Iránban, Pakisztánban és Indiában is megtalálható. Európában északi elterjedésének határa Nagy-Britannia, Belgium és Lengyelország.
Magyarországon az Északi-középhegység barlangjaiban, bányáiban, a Mecsek- és a Villányi-hegységben fordul elő, valamint annak ellenére, hogy barlangokhoz kötődő faj, az Alföld peremvidékén, Debrecen környékén és Szabolcsban is találkozhatunk jelentős kolóniáikkal néhány templompadláson. Ezek az állományok a romániai Bihar-hegység barlangjaiba járnak telelni.Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 72. oldal.
Vándorlásai során általában 50-100 kilométert tesz meg, de bizonyítottan képes ennél nagyobb távolságok megtételére is.Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 25. oldal.
Alfajai bélyegkép|balra
Rhinolophus ferrumequinum creticum Rhinolophus ferrumequinum ferrumequinum Rhinolophus ferrumequinum irani Rhinolophus ferrumequinum korai Rhinolophus ferrumequinum nippon Rhinolophus ferrumequinum proximus Rhinolophus ferrumequinum tragatus
Megjelenése
A legnagyobb termetű európai patkósdenevérfaj. Az állat fej-törzs-hossza 5,7–7,1 centiméter, farokhossza 3,5–4,3 centiméter, magassága 1,1–1,3 centiméter, vitorlafesztávolsága 34–40 centiméter, testtömege pedig 16,5–34 gramm. Erőteljes, robusztus állat, a nőstény nagyobb, mint a hím. Füle nagy. Bundája szürkéssárga színű. A denevér orrlyukai körüli bőr – az orrfüggelék – három részből tevődik össze. A középső húsos rész patkó alakú. Az orrlyukak felett található egy nyúlvány (lancetta), amely hegyes és merőlegesen áll. A kettő között van a nyereg (sella). A denevér orra a visszhangos bemérőrendszer legfontosabb eleme. A denevér röptében 85 kHz-es ultrahanghullámokat bocsát ki az orrán keresztül; eközben a hullámok irányát nem feje, hanem orrfüggelék részeinek mozgatásával szabályozza.
Életmódja bélyegkép|balra|Rajza a Brehms 1927-es kiadásában
A nagy patkósdenevér csoportokban alszik és telel át. Az állat nyílt területek, elszórt cserje- és facsoportokkal, napfényes erdők lakója, túlnyomórészt a hegyvidékeken találhatjuk meg. Rendszerint barlangokban alszik, és ott is telel, a meleg bejárati részeket kedveli, például bányatárókban. Ezenkívül faodúkban, sziklahasadékokban is megtalálható. Nyári szállásán április–májustók augusztus közepéig tartózkodik. Napközben pihen, eközben testhőmérséklete 5-15 °C-kal lecsökken, hogy energiát takarítson meg. Normális éjszakai testhőmérséklete 38-39 °C. Téli álmot októbertől áprilisig alszik, ehhez 8-10 °C-os hőmérsékletet és 70-80%-os páratartalmat igényelnek. Ha az üreg hőmérséklete októbertől februárig 11-ről például 7 fokra süllyed, a denevéreknek a tél kellős közepén - általában decemberben - át kell költözniük, hogy ismét megfelelő helyet találjanak. A távozásra késztető hőmérsékleti küszöbértéke kortól és nemtől függően kissé változik. A barlangkínálat helyenként korlátozó tényezőnek számít. Nyáron öreg épületek padlásterében is előkerül.
A magyarországi patkósdenevérek közül a legkorábban, még a teljes sötétedés beállta előtt repül ki táplálékot keresni. Erdei tisztásokon, ligetekben, legelők fölött vadászik viszonylag alacsonyan, kb. öt méter magasan; sokszor szinte a talajszintig leereszkedik. Bagolylepkékkel, nagyobb bogarakkal (cserebogarak, ganajtúrók), sáskákkal, pókokkal, szúnyogokkal táplálkozik. Berepül egy kisebb területet, és visszhangos tájolórendszere segítségével beméri a rovarokat. Lecsap a zsákmányra, vitorláját összevonva megakadályozza szökését, majd állkapcsával megragadja. A nagyobb zsákmányt faágra telepedve fogyasztja el. Szívesen tartózkodik folyók, patakok és tavak mentén. A szabadban akár 23 évig is élhet.
Fogságban igen nehéz tartani. A tájékozódó ultrahangokon kívül mélyebb, jól hallható hangokat is ad ki. Hangjának állandó frekvenciájú része a 81–84 kHz-es sávba esik.
Kevés a természetes ellensége. Néha a baglyok kapnak el egy-egy példányt vagy a nyest zsákmányolhat a padlásokon élő denevérek közül.
Szaporodása A nőstény 2-3, a hím 2 éves kortól éri el az ivarérettséget. A párzási időszak a nyári kolóniák felbomlása után, szeptember végétől tavaszig tart. Párosodásra a telelés közben is, egészen februárig sor kerülhet. A vemhesség a késleltetett megtermékenyüléstől számítva körülbelül 75 napig tart, ennek végén, június közepén egyetlen utód jön a világra. A szülőkolóniákban a nőstények és hímek általában elkülönülnek egymástól, bár néhány hím mindig található a nőstények között is. A nőstény annyira félénk, hogy zavarás esetén azonnal máshová költözik, kicsinyével együtt. Rendszerint több szállásuk is van a közelben, amelyeket ily módon váltogatnak. A kicsiknek hétnapos korukban kinyílik a szemük, körülbelül 22 naposan már tudnak repülni és 7-8 hetes korukban önállóvá válnak. A hímek második, a nőstények harmadik életévükben válnak ivaréretté.
Védelme Zavarásra igen érzékeny faj, amely Magyarországon néhány nagyobb kolóniába koncentrálódik, így különösen sérülékeny. Leginkább kedvelt telelőhelyei olyan nagy barlangok, amelyek turisztikai hasznosítás alatt állnak, így fennáll a veszély, hogy a turisták, barlangászok megzavarják telelését. A volt bányajáratok lezárása, beomlása is veszélyeztetheti.
Nagy elterjedési területe és viszonylagos gyakorisága miatt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett státusszal szerepel. Európa országaiban helyzete változó, van ahol a védelmére hozott intézkedésekkel létszámát sikerült stabilizálni, de pl. Ausztriában létszáma az utóbbi évtizedekben 70%-kal csökkent. Magyarországon 2001 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Jegyzetek
Források
Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.) 2007. Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest
Greenfo.hu Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Bihari Z., Csorba G., Heltai M.: Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest, 2007.
Kategória:Patkósdenevérek Kategória:Emlősfajok Kategória:A Kárpát-medence emlősei Kategória:Magyarország emlősei Kategória:Afganisztán emlősei Kategória:Albánia emlősei Kategória:Algéria emlősei Kategória:Andorra emlősei Kategória:Örményország emlősei Kategória:Ausztria emlősei Kategória:Azerbajdzsán emlősei Kategória:Banglades emlősei Kategória:Bhután emlősei Kategória:Bosznia-Hercegovina emlősei Kategória:Bulgária emlősei Kategória:Kína emlősei Kategória:Horvátország emlősei Kategória:Ciprus emlősei Kategória:Csehország emlősei Kategória:Franciaország emlősei Kategória:Grúzia emlősei Kategória:Németország emlősei Kategória:Görögország emlősei Kategória:India emlősei Kategória:Irán emlősei Kategória:Irak emlősei Kategória:Izrael emlősei Kategória:Olaszország emlősei Kategória:Japán emlősei Kategória:Jordánia emlősei Kategória:Kazahsztán emlősei Kategória:Dél-Korea emlősei Kategória:Észak-Korea emlősei Kategória:Kirgizisztán emlősei Kategória:Libanon emlősei Kategória:Liechtenstein emlősei Kategória:Luxemburg emlősei Kategória:Észak-Macedónia emlősei Kategória:Moldova emlősei Kategória:Monaco emlősei Kategória:Montenegró emlősei Kategória:Marokkó emlősei Kategória:Nepál emlősei Kategória:Pakisztán emlősei Kategória:Palesztina emlősei Kategória:Lengyelország emlősei Kategória:Portugália emlősei Kategória:Románia emlősei Kategória:Oroszország emlősei Kategória:San Marino emlősei Kategória:Szaúd-Arábia emlősei Kategória:Szerbia emlősei Kategória:Szlovákia emlősei Kategória:Szlovénia emlősei Kategória:Spanyolország emlősei Kategória:Svájc emlősei Kategória:Szíria emlősei Kategória:Tádzsikisztán emlősei Kategória:Tunézia emlősei Kategória:Törökország emlősei Kategória:Türkmenisztán emlősei Kategória:Ukrajna emlősei Kategória:Az Egyesült Királyság emlősei Kategória:Üzbegisztán emlősei Kategória:Magyarországon fokozottan védett állatok